Személyesen kellett tüzet oltania az MSZP hétfői frakcióülésén a miniszterelnöknek, miután pénteken pénzügyminisztere lehetetlennek nevezte a távhő áfájának 5 százalékra mérséklését. Bajnai és a frakció abban maradtak, hogy kívánják az áfacsökkentést. Valójában minden azon múlik, hogy marad-e elég tartalék a költségvetésben. Ez pedig a közösségi közlekedés reformjától függ, mert ha az bukik, 80 milliárdot kell a MÁV-ra költeni a terven felül.
Kívánja a távhő jelenleg is kedvezményes áfakulcsának 5 százalékra való mérséklését a szocialista párt és a kormány, derült ki az MSZP hétfői frakcióülése után Bajnai Gordon kormányfő és Mesterházy Attila frakcióvezető sajtótájékoztatóján. A megfogalmazás lényeges, ugyanis konkrét ígéret nem hangzott el - ahogy Bajnai később fogalmazott, az elmúlt napok költségvetési egyeztetései során a kormány elment a falig.
Magyarán arról van szó, hogy amennyiben a 17-18 milliárd forint forrásigényű lépésre marad keret a költségvetés általános tartalékában, akkor csökkentik a távhő áfáját.
Bajnai szerint egy biztos, a 3,8 százalékos hiánycél nem változhat, mivel az elmúlt hetek külföldi útjain, ahol rendszerint találkozott a nyugati befektetőkkel is, az nyilvánvalóvá vált, hogy a hiánycél betartása "Magyarország felemelkedésének a garanciája". Azaz, ha nem tartjuk a hiánycélt, lőttek a hiteleknek is.
És mivel a kormány több kompromisszumot is kötött a múlt héten, sok tartalék már nem maradt a költségvetésben. A korábbi tervekkel szemben nem alakították át rászorultsági elven a gyermekétkeztetési támogatást, sőt, bővítették a jogosultak körét, hiszen 5 százalékkal emelkedett a jogosultsági jövedelemhatár és jövőre már a hetedik osztályos tanulók is igényelhetik a támogatást - ez összességében 1-2 milliárd forintnyi plusz teher. Az önkormányzatok támogatása ugyan csökken, de feladatokat is elvonnak tőlük - ezeket a továbbiakban is a költségvetésből fogják tehát finanszírozni. Megállapodtak a kórházakkal is, melyek támogatása csökkenés helyett reálértéken is növekedni fog jövőre. Vesztesei lesznek a megállapodásoknak az egyházak és a fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezetek, melyek normatívája csökken, de a tárgyalások végén rábólintottak erre.
Új, bár nem túl jelentős forrást jelenthet a költségvetésnek az állami tulajdonú cégek kétmillió forintnál többet kereső munkatársaira kivetendő különadó, amit a sajtótájékoztatón Mesterházy Attila saját ötleteként jelentett be. Értesüléseink szerint a szlovén mintát követő javaslat valójában a kormánytól származik, és részleteiben még nincs is kidolgozva. Az ötlet lényege, hogy az állami vállalatok munkatársainak kétmillió forint feletti jövedelemrészére 100 százalékos különadót vetnének ki 2010. december 31-ig. A kormány tavasszal még csak kérte az állami tulajdonú cégek vezetőit, hogy korlátozzák fizetésüket, az új javaslat szerint szimplán elvenné a pénzt. Az alapötletet adó Szlovéniában 90 százalékos a különadó mértéke.
Forrásaink szerint arról nincsenek számítások, hogy mekkora bevétele lehet a költségvetésnek a különadóból, amit amúgy inkább gesztusértékűnek szánnak.
Bajnai Gordon a sajtótájékoztatón azzal indokolta részvételét az MSZP hétfői frakciótanácskozásán, hogy aznap járt le az önálló képviselői módosítóindítványok benyújtásának határideje a költségvetéshez. Értesüléseink szerint azonban tüzet oltani volt, mert Oszkó Péter pénteki nyilatkozata a távhőáfa csökkentésének irrealitásáról kiverte a biztosítékot a szocialistáknál.