A rendőrök 23-án minden esetben külön mérlegelnek majd, hogy a gárdistának kinéző gyülekezők gárdistaként viselkednek-e. Nincs egységes szabályozás arról, hogy honnan számít szabálysértésnek a feloszlatott szervezet működtetésére emlékeztető viselkedés. Sok gond lehet ebből pénteken.
Mint hétfőn megírtuk, egyáltalán nem egyértelmű, hogy mit kell kezdenie a rendőröknek a gárdistákkal. A kérdés azért különösen fontos most, mert a pénteki nemzeti ünnepen várhatóan több rendezvényen is megjelennek majd gárdista egyenruhát viselő emberek.
A helyzet azért bonyolult, mert a gárdát a bíróság feloszlatta. Vagyis július 17-e óta a szervezet tevékenységében részt venni szabálysértés, a szervezet nevében szervezkedni pedig bűncselekmény. A gárdista egyenruha viselése viszont az igazságügyi minisztérium értelmezése szerint önmagában még nem büntethető.
A rendőrség szorult helyzetét jól jellemzi, hogy hétfőtől csütörtökig gondolkodott az ORFK sajtóosztálya a rendőrök 23-i várható viselkedését firtató kérdésünkön. Azt akartuk megtudni, hogy az ünnepi rendezvényeket biztosító rendőrök kapnak-e általános iránymutatást arról, hogy mit kezdjenek a gárdistának kinézőkkel. Az Index kérdésére végül azt válaszolták, hogy a rendőrség minden egyes ügyben egyedileg vizsgálja, hogy az adott magatartás jogellenes-e.
Az utóbbi hónapokban többször is nehéz helyzetbe kerültek a rendőrök gárdista ruhákat viselők miatt. Az igazságügyi tárca jogértelmezése előtt egy Erzsébet téri tüntetésen kifejezetten a gárdistaruhásokra utaztak. Azóta egyéb körülményeket is vizsgálnak, elsősorban hogy a tiltott szervezet gúnyájában megjelenők szervezetten viselkednek-e, például vezényszóra menetelnek-e.
Kiskunlacházán szeptemberben alapvetően hagyták a rendőrök, hogy több tucat gárdista szervezetten vonuljon, ezért az országos főkapitány figyelmeztette a Pest megyei főkapitányt. A múlt hétvégén viszont egy kopjafa állítás alkalmával csak a szervezőnek tűnő gárdistákat igazoltatták, mindössze nyolc személyt, miközben sokkal többen vonultak fel a ruhában.
Draskovics Tibor a mostani ünnep előtt felszólította az önkormányzatokat, hogy az általuk szervezett ünnepségekre ne engedjenek gárdistákat. Ugyanakkor ha még a rendőrség is csak egyedi döntésekkel tudja eldönteni, hogy gárdista-e a gárdistának kinéző, akkor Draskovics üzenetével végképp lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat.
A „hol kezdődik a gárdista?” kérdés a jogvédő szervezeteket is megosztja. A Társaság a Szabadságjogokért szerint önmagában az egyenruha viselése ellen nem lehet fellépni. A TASZ a rendőrség mostani álláspontjához közel álló véleményen van, ennek alapján mindig a körülményeket kell mérlegelni, hogy kiderüljön, a gárdisták gárdistaként működnek-e. Ugyanakkor a TASZ szerint jó lett volna, ha az ügyészség és a rendőrség előállt volna egy jogértelmezéssel, ami alapján a rendezvényeket biztosító rendőrök könnyebben dönthetnének a fellépés szükségességéről.
A Helsinki Bizottság kevésbé liberális állásponton van. A szervezet szerint a gárdista gúnya viselése önmagában is jogellenes. Az egyesület jogászai szerint a ruha viselése szimbolikus kommunikáció, amiben a felöltözött azt mondja, hogy én a gárda tagja vagyok, és mivel a gárda illegális, így a tagság közlése is az.
Egyértelmű állásfoglalásra akarta bírni a kérdésben Draskovics Tibort az SZDSZ képviselője, Gulyás József. Október 7-én írásbeli kérdéssel
fordult a miniszterhez, legkésőbb csütörtökön kellene válaszolnia a miniszternek. Gulyás este 6-ig még nem kapott választ.
A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a rendőrség milyen iránymutatást kap a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló bírósági ítélet értelmezéséről, illetve az ebből következő feladatairól. Azt kérte még, hogy a tárca hozza nyilvánosságra azt az utasítást, amit az ORFK rendészeti főigazgatója adott ki a rendőrkapitányságoknak augusztus 18-án, és ami tartalmazza, hogyan kell a gyakorlatban érvényt szerezni a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló bírósági döntésnek.
„Amit a jogerős bírói ítélet nyilvánosságra kerülése óta a végrehajtó hatalom bemutatott, nem értékelhető másképpen, mint a jogállam gyengélkedése. Ezért elsősorban nem a jogot alkalmazó, eljáró rendőröket terheli a felelősség, hiszen jelenleg nincs határozott iránymutatás a rendőri vezetés és a rendészeti miniszter részéről.” – mondta az Indexnek Gulyás.
A nem egyértelmű szabályozás ellenére a rendőrség július közepe óta több esetben is fellépett gárdistáknak tűnő személyekkel szemben. A gárda feloszlatása óta 197 ember ellen indult szabálysértési-, és 14 személy ellen büntetőeljárás.
A gárda egyébként Új Magyar Gárda Mozgalom néven újraszervezte magát, bár Draskovics szerint erre a szervezetre is vonatkozik a bírósági tiltás. Ennek ellenére az új szervezet folyamatosan szervez programokat. Október 23-án például Debrecenben, 31-én pedig Pécelen lesz programjuk.