Bár a pécsi városvezetés és a francia kisebbségi tulajdonú városi vízmű menedzsmentje között a végletekig elmérgesedett a viszony, a kormány nevében közvetítő Szabó Imre környezetvédelmi miniszter tárgyalásra tudta késztetni a feleket. A francia Suez elfogadta, hogy a menedzsmentnek mennie kell, a Fidesz pedig jelezte, hogy túlkapásnak, nem pedig modellkísérletnek tekinti a Pécsen történteket. A Suez a budapesti befektetéséért is aggódott.
Tárgyalásos úton rendezheti a Pécsi Vízmű Zrt. körül kialakult jogvitát a francia kisebbségi tulajdonos Suez és Pécs város önkormányzata. A tárgyalásokat háromhetes mediáció előzte meg, amit a kormány részéről Szabó Imre környezetvédelmi miniszter vezetett. Szabót Bajnai Gordon miniszterelnök kérte fel a mediátori szerepre, mint a minisztertől megtudtuk, elsősorban ismerettségei, kapcsolati tőkéje miatt.
Pécs fideszes polgármestere, Páva Zsolt októberben bontotta fel a szolgáltatói szerződést a Pécsi Vízmű Zrt-vel, és tett kivásárlási ajánlatot a francia kisebbségi tulajdonosnak rendkívül rövid, húsz napos határidővel. A vízszolgáltatás ellátására egy új, teljes egészében önkormányzati tulajdonú céget hoztak létre, a Tettye Forrásház Zrt-t, majd október 5-én erőszakkal elfoglalták a vízmű központját és kizárták a francia tulajdonost képviselő menedzsmentet. Az indoklás szerint a Pécsi Vízmű magyar menedzsmentje hatáskörét bőven meghaladó ügyekben járt el - az igazgatónak ugyan csak ötvenmillió forintig volt aláírási joga, mégis hétszázmilliós üzletekben döntött -, illetve a Pécsen, a pécsi fogyasztóktól szerzett bevétele terhére finanszírozta regionális terjeszkedését. Igaz, ez utóbbi döntés megjárta a cég felügyelőbizottságát, ahol sem a Fidesz, sem az MSZP delegáltja nem élt kifogással, a közgyűlésben azonban a két párt nagy összhangban szavazta meg a franciák kisemmizését.
Az eset nagy felháborodást váltott ki Franciaországban, ahol Bajnai Gordon látogatásán még Nicolas sarkozy államfő is szóvá tette. Bajnai akkor azt nyilatkozta, hogy bár a kormány egyértelműen elítéli a módszert, mivel a városi vízszolgáltatás önkormányzati feladat, nincs beleszólása a történtekbe.
Valójában a kormánynak lett volna lehetősége a megoldás kikényszerítésére is, hiszen a Pécsi Vízmű helyett létrehozott önkormányzati cég nem rendelkezik az összes jogosítvánnyal, például vízjogi engedélye sincs meg. A hatóságok bírságokkal sújthatták és ellehetetleníthették volna működését. De az ellátásbiztonság ez esetben felülírta ezeket a lehetőségeket - nem veszélyeztethették egy város és a környező települések vízellátását.
Bajnai inkább közvetítést kezdeményezett a vitázó felek között. "Az alapfeltétel az volt, hogy mind a franciák, mind a város elfogadjon közvetítőnek" - nyilatkozta Szabó Imre, aki három hete kezdte a mediációt. Első körben tisztázta, hogy a Suez magyar menedzsmentjével szemben teljesen bizalmatlan a város, ezért elérte, hogy a franciák regionális vezetői tárgyaljanak. A pécsi városvezetés feje fölött átnyúlva a Fidesz Baranya megyei vezetésénél elérte, hogy Pécs hajlandó legyen elfogadni tárgyalópartnerként a Suez regionális menedzsmentjét.
További feltétel volt, hogy a Pécsi Vízmű átvizsgálása után visszaélések gyanújába keveredett helyi menedzsment mindenképpen távozzon, Pécs cserébe felajánlotta, hogy őket csak a városi vízszolgáltatás érdekli, a regionális társaságokat megtarthatja a Suez, a városi üzletrészért pedig hajlandóak megfizetni a piaci árat.
Ez már elfogadható tárgyalási alap volt a Sueznek, ami egy feltételt még támasztott. A franciák Magyarországon másutt is érdekeltek vízművekben - a legnagyobb érdekeltségük a budapesti -, ezért ki akarták mondatni, hogy a Pécsen történtek nem egy modellkísérlet részei. A Fidesz felsőbb szintjéről érkezett jelzés szerint a pártban is túlkapásként értékelik a történteket. "Ha modellkísérlet is lett volna, kiderült, hogy a módszer nem működik" - mondta erről Szabó, aki egyébként maga is úgy értékeli, hogy egy speciális, helyi feszültséget próbált rossz módszerrel megoldani a pécsi városvezetés. "Nyilván a kockázatok tudatában kezdeményeztek, de váratlanul érte őket is a reakció keménysége" - mondta.
Hogy nem modellkísérlet zajlik, arra az is ráerősített, hogy a jogvita közepette Pécs egy másik francia céggel szerződést kötött a városi távhőszolgáltatásról. Ez jelezte, hogy alapvetően sem a franciákkal, sem a külföldi tőke szerepével nincs bajuk.
A Pécsen történtek már csak a Suez budapesti érdekeltségei miatt is túlmutatnak a városon. Ennél is jelentősebb hatásuk lehet azonban. A múlt héten kilenc nagykövetség közös nyilatkozatban fejezte ki aggályait a magyarországi befektetői klíma változása miatt. Az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia és Svájc nagykövetségei "a nem-transzparens viselkedés jelentős megnyilvánulásait" kifogásolták, amely alatt elsősorban a rádiópályázatok körüli botrányra utaltak, de a pécsi eseményekre is. A kormány válaszában elsimerte, hogy vannak aggasztó tendenciák.
Bajnai Gordon hétfőn személyesen is találkozik a kilenc nagykövettel. Az egyeztetésen a pécsi mediációt akár sikeres példaként is felhozhatják arra, hogy a kormány igenis érdekelt a befektetői biztonság megteremtésében. ezt Szabó is így látja, bár azért hozzátette, hogy a közvetítés jóval a nagykövetségek levele előtt kezdődött.
A miniszter szerint alapvetően az a cél, hogy a kormánynak a jövőben ne kelljen ilyen közvetítői szerepre vállalkoznia. Mindenesetre, ha szükséges, a jövőben is közvetíthet ehhez hasonló vitákban, bár Szabó szerint "esete válogatja, hogy érdemes-e. A körülmények alapján úgy tűnt, itt nem árt."