Játszótereken eldobált fecskendők, fekáliával és háztartási szeméttel súlyosbított nyílt színi szúrás, az országos arányszámokat sokszorosan meghaladó hepatitis C fertőzés jellemzi a több ezer józsefvárosi intravénás droghasználót. A Kék Pont drogkonzultációs központ ebben a súlyos közegészségügyi problémában vár segítséget a kerület és a főváros döntéshozóitól, egyelőre hiába. December elsején, az AIDS világnapján számoltak be a Józsefvárosban kialakult narkógettó helyzetéről és a lehetséges megoldásokról. A helyi önkormányzat egyszerűen ignorálja a problémát, a kerületi ÁNTSZ vezetője szerint pedig csupán egy elszigetelt kisebbség bajáról van szó.
A Kék Pont drogkonzultációs központ 2006 óta végez az intravénás droghasználók körében tűcsere programot. Naponta több mint ötven droghasználó jár hozzájuk fejenként öt darab injekciós tűért, és cseréli sterilre a használtakat.
A program lényege a járvány megállítása, hogy a közös tűhasználattal terjedő betegségek: a HIV, a hepatitis C, a TBC, a szifilisz megállítása. Nagy átlagban Magyarország Európán belül jól áll a HIV-vel és hepatitis C-vel fertőzött intravénás droghasználók számát illetően, azonban a nyolcadik kerületben (a Kálvária téren és a környező utcákban, a Kék Pont által narkógettónak nevezett területen) a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedően magas fertőzöttségi arányszámokat tapasztaltak. A Kék Pont tűcsere-programjában ma 1600 józsefvárosi regisztrált drogos van, adataik szerint 70 százalékuk hepatitis C fertőzött.
A kerületnek ennek a részén a köztereken eldobott – gyakran fertőző – injekciós tűk miatt szemmel látható a probléma, az elhagyatott telkeken álló lepusztult romházakban úgynevezett nyílt használói szobákban szúrják magukat a józsefvárosi intravénás droghasználók. Ők Dávid Ferenc és Csák Róbert, a Kék Pont munkatársainak kutatása szerint tipikusan huszas-harmincas éveikben járó, munkanélküli, roma férfiak. A konferencián a kutatópáros elmondta, bár a tűcsere anonim, a droghasználók neme, életkora és lakóhelye ismert, etnikai összetételük pedig a személyes kapcsolattartás alapján az alapítvány munkatársai számára egyértelmű.
A 2009. októberi adataik szerint az intravénás droghasználók 76 százaléka férfi, és bár 14 és 62 éves kliensük is van, átlagéletkoruk 29 év. Havonta tizenkétezer injekciós tűt adnak ki, a használók hatvan százaléka amfetamint (speedet) szúr, a maradék a heroinhasználók közül kerül ki. Mivel az amfetaminhasználók naponta többször is szúrnak, Dr. Rácz József, a Kékpont igazgatója a nyolcadik kerületi drogszcénában évente egymillió szúrást becsül. A tűcsere programmal – további források hiányában - ennek csupán tíz százalékát tudják lefedni. Évente nagyjából 142 ezer tűt adnak ki Magyarországon, ami kevés, Ausztriában és Finnországban évente kétmilliót, pedig ezekben az országokban egyáltalán nem kiemelkedő az intravénás droghasználók száma.
Dr. Rácz Jószef szerint - bár egyelőre a HIV-fertőzés aránya a magyar intravénás droghasználók körében csekély, egy százalék alatti-, a legnagyobb HIV-fertőzöttségi arányt felmutató Ukrajna közelsége komoly kockázatot jelent. Onnan ugyanis, például a prostituáltak által, hozzánk is átkerülhet és terjedhet a vírus.
A tűcserével megvalósuló megelőzés, ártalomcsökkentés a drogprevencióval foglalkozó szakemberek szerint lényegbe vágó. A hepatitis C kezelés rendkívül drága, évente 3,5-4millió forintot jelent egy betegnél, ennél a megelőzés jóval olcsóbb. A józsefvárosi intravénás droghasználók borzalmas egészségügyi körülmények között élnek, a nyílt használattal környezetük számára is komoly veszélyt jelentenek, a szakemberek szerint ezt a helyzetet kizárólag helyi, politikai, szakmai konszenzussal lehet megoldani. Az azonban hiányzik.
A józsefvárosi önkormányzat semmilyen módon nem támogatja a Kékpont munkáját, a december elseji konferenciára hivatalos képviselőjük pár perccel felszólalása előtt mondta le a részvételt. Dr. Kovács Aranka, a nyolcadik kerület ÁNTSZ vezetője pedig egy elszigetelt kisebbség problémájának nevezte az intravénás droghasználók fertőzöttségét.
„Nem lehet bizonyítani, hogy a Kékpont adataiban szereplő 70 százalékos fertőzöttségi arány mennyiben a Józsefváros problémája, ugyanis anonim adatokról van szó. Ahhoz, hogy a Kék Pont támogatást kapjon tőlem és helyiségeket kapjon az önkormányzattól, bizonyítania kellene, hogy valóban helyi a probléma. Én összesen négy józsefvárosi hepatitis fertőzöttről tudok. Sajnálatosnak tartom a hetven százalékos fertőzöttségi arányt, de nem tudok beavatkozni. Tudnom kellene, hogy pontosan kik a fertőzöttek, az sem kizárt, hogy egy elszigetelt kisebbség, a Kékpont klientúrájának problémájáról van szó” – mondta az Indexnek. Dr. Kovács szerint a Kék Pontnak inkább a drogosok gyógyításán kellene munkálkodnia.
A Kék Pont szakemberei hangsúlyozták, elsősorban nem anyagi támogatásra van szükségük – bár az sem jönne rosszul – hanem további helyiségeket, együttgondolkodást, közös megoldási lehetőségek kiépítését várták (volna) az önkormányzattól. Működésük lényege a megelőzés, és mivel a droghasználat illegális, programjuk alapja nem lehet más, mint az anonimitás. Soha senki nem menne a tűcserére, és így nem csökkentené a fertőzések kockázatát, ha azonosítania kellene magát, mondta Dávid Ferenc.
Magyarország az október 30-án a Parlament elé tárt nemzeti drogstratégia keretein belül az ártalomcsökkentés és megelőzés mellett, a nagyobb tűcsere lefedettség mellett köteleződött el, a megoldás egyelőre mégis várat magára. Az intravénás droghasználat nem tűnik el, a helyi döntéshozók azonban elfordítják a fejüket, pedig számos jó nemzetközi kezelési példa közül lehetne válogatni. Ausztráliában a 150 ezer injekciós droghasználónak évente 30 millió tűt adnak ki a megelőzés érdekében, a kanadai Vancouverben orvosok és szakemberek által ellenőrzött körülmények között lőhetnek a droghasználók, javítva mind a droghasználók, mind a környezet, a szomszédok helyzetét is, akiknek így nem kell végignézniük a nyílt utcai droghasználatot.