Tavaly óta ötszáz fővel nőtt az előzetes letartóztatásban lévők száma, így mostanra 174 százalékos lett a túltelítettsége azoknak az intézményeknek, amelyek az előzetesben lévőknek biztosítanak helyet. A magyarországi bv-intézményeknek a telítettséget és az egy rabra jutó élettér adatait tekintve a nemzetközi összehasonlításban átlagos a helyzete, azonban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint olyan drámai különbségek vannak egyes bv-intézetek között, amelyek már megkérdőjelezik az egyenlő elbánást.
Kökényesi Antal altábornagy, a büntetés-végrehajtás (bv) országos
parancsnoka kedden, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által bv-parancsnokoknak és ügyészeknek szervezett megbeszélésen azt mondta, többek között a gazdasági válság hatására elkövetett bűncselekmények miatt az elmúlt évben nyolcszáz fővel nőtt a fogvatartottak létszáma. Tavaly 14810, idén decemberben 15580 személyt őriznek a bv-intézményekben, és közülük legnagyobb arányban az előzetes letartóztatásban lévők száma nőtt, körülbelül ötszázzal.
A rendszer azonban nincs felkészülve ennyi ember ellátására, főleg, hogy 2009 júniusában Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter – bár néhány hónappal korábban a túlzsúfolt előzetesházak telítettségének csökkentése mellett érvelt – a válságra hivatkozva bezáratta a büntetés-végrehajtás Gyorskocsi utcai intézményét, ami 300 előzetes fogvatartottnak adott helyet. Nemrég a rendőrségi fogdákat is megszűntették, amelyek szintén csökkenthetnék az előzetes intézmények terhelését. Szabó Máté azt mondta, helyteleníti, hogy éppen akkor zárták be a rendőrségi fogdákat, amikor épp fejlesztették őket.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az országban lévő büntetés-végrehajtási intézetek között jelentős különbségek vannak, különösen a régi és az új intézmények, az ország keleti és nyugati részében lévők között, valamint az előzetes letartóztatásban lévő, illetve a kiszabott szabadságvesztést töltő embereket befogadó intézmények között. Az ombudsman szerint az előzetesben lévők helyzete azért is kiemelten fontos, mert közülük ártatlanok is vannak. „Ennek egy ideiglenes elbíráló szakasznak kellene lennie, de súlyosabb a helyzet, mint a letöltendő büntetésüket töltő fogvatartottaknak otthont adó intézményekben” – fogalmazott.
2007-ben megnőtt a fogvatartottak által, egymás sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények aránya, és még ugyanabban az évben, a fiatalkorúak tököli büntetés-végrehajtási intézményében öngyilkosságnak álcázott emberölést követően döntött úgy Szabó Máté, hogy vizsgálni kezdi a bv-intézményeket. Kollégái az elmúlt két évben tizenhat esetben tettek - többségében be nem jelentett - látogatásokat a börtönökben, hogy feltárják a rendszerszerű problémákat és ellenőrizzék az alapjogok, EU-normák érvényesülését.
2007-ben 105, 2008-ban 99 a bv-vel kapcsolatos panasz érkezett az ombudsman hivatalához, ami az összes panasz csupán hat százalékát teszi ki. „Főleg a kapcsolattartásra, az étkeztetésre, szállításra, elhelyezésre vonatkozó panaszokat kapunk” – mondta az ombudsman. Többnyire jól együtt tudnak működni a büntetés-végrehajtás intézményeivel, amit a keddi megbeszélés is példáz: ezen az összes börtönparancsnok részt vett. Szabó Máté szerint ugyanakkor van még számos megoldandó feladat, például a fogvatartottak és családtagjaik ünnepnapi kapcsolattartása, a családos látogatás, a mindennapos fürdés, a fogyatékosok speciális igényeinek kielégítése. Vizsgálatuk kimutattaa, hogy a női fogvatartottak részére a speciális higiéniás szükségleteknek megfelelő napi fürdés lehetőségét az egri, kalocsai és pálhalmai intézmények közül kizárólag az utóbbiban biztosítják, Kalocsán ráadásul a biztonsági felügyelők létszáma is kevés. Utóbbi problémát a bv országos parancsnoka az ombudsmani ajánlást követően orvosolta, megnövelte a dolgozók létszámát.
Kökényesi Antal felhívta a figyelmet arra, hogy idén 800-zal több embert tartanak fogva, a bv-dolgozók száma ugyanakkor négyszázzal kevesebb, mint amennyire az állománytábla lehetőséget ad. Az országos parancsnok azt is kiemelte, hogy főleg az ország keleti felében lévő bv-intézetek telítettek, mivel ebben az országrészben több emberrel
szemben lép fel az igazságszolgáltatás, és jogos a fogvatartottak igénye, hogy a lakóhelyükhöz közel helyezzék el őket.
Idén a fogyatékkal élő fogvatartottak helyzetét vizsgálta meg közelebbről az ombudsmani hivatal, és azt találta, hogy a legnagyobb problémák a pszichés beteg fogvatartottakat egyedüli intézményként ellátó IMEI-ben (az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben) vannak.
„Az egykor tébolydának épült intézmény rendkívül rossz állapotban van, a kórtermekben nincs konnektor, a pszichiáterek átlagéletkora 70 év, nehezen tudnak felvenni ápolókat, mert nem szívesen dolgoznak egy ilyen állapotú intézményben. A pszichiátriai betegek emberi méltóságának való jogában súlyos hiányosságokat tapasztaltunk” – számolt be a vizsgálat tapasztalatairól a keddi megbeszélésen dr. Varga Éva, az ombudsmani hivatal munkatársa.
Az IMEI fejlesztéséről egyébként már 2002-ben készült egy kormányhatározat, majd 2006-ban még egy, amely 2008 végéig írta elő a korszerűsítést. Azóta sem történt semmi.