A titkosszolgálatok 1944-1990 közti anyagát tartalmazó mágnesszalagokról szóló jelentést úgy adták a miniszterelnöknek, hogy erről nem tájékoztatták a kijelölt történészbizottság elnökét, Kenedi Jánost. A mágnesszalagok tartalmát februárig az NBH vizsgálja, ekkor döntenek a titkosítás feloldásáról, míg egy kormányrendelet értelmében a civileket is be kéne vonni a munkába.
Kenedi Jánost, a Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök által kinevezett történészbizottság elnökét hivatalosan nem tájékoztatták arról, hogy a titkosszolgálatok 1944-1990 közötti anyagát tartalmazó mágnesszalagokról szóló jelentést az azzal foglalkozó informatikai bizottság átadta Bajnai Gordon miniszterelnöknek.
Kenedi János azt mondta, hogy az üzenetértékű gesztuson tűnődve, arról sincs meggyőződve, hogy ezeket a szalagokat, amikkel eddig az informatikai bizottság dolgozott, a történészbizottság valaha visszakapja a 190/2007 számú kormányrendelet értelmében.
Kenedi János annak ellenére kételkedik, hogy 2008-ban, a jelentés leadása utáni hivatalos megállapodáson a polgári titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől, Szilvási Györgytől ígéretet kapott erre, amit nemcsak a Miniszterelnöki Hivatalban felvett jegyzőkönyv rögzít, de bizonyíthatnak a jelenlévő tanúk is, például az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának két tagja, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, valamint a szakértői bizottság egyik tagja és maga az elnöke.
A történész rámutatott, a titoktörvény szerint nincs különbség papíralapú adathordozó és digitális adathordozó között. A civil történész-levéltáros szakértői bizottságnak kötelessége betartani a kormányrendeletet. A jogszabály erről a következőt írja elő: "javaslatokat tesz az állambiztonsági iratok kutathatósága, az adatokhoz való hozzáférés és azok nyilvánosságra juttatása feltételeinek javítására, és az erre vonatkozó szabályozás esetleges módosítására, illetve intézkedések megtételére."
Ennek a rendeletnek az alapján fogadta el a kormány az Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) őrzött 18 mágnesszalag megmentésének javaslatát, és állított fel hattagú, informatikus szakértőkből álló bizottságot. Munkájuk eredményét nem sajátíthatja ki az NBH, hiszen épp a civil, szakmai kontroll megvalósítására jutottak el a kormányrendelet céljáig, azaz, hogy civilek ellenőrizzék az elmúlt rendszer adatait, ne pedig titkosszolgálati tisztek, hangsúlyozta.
Ezek az eredetileg biztonsági másolatnak készült mágnesszalagok tekinthetők megbízható bizonyítéknak az 1944 tele és 1990 tavasza közötti állambiztonsági iratokról, "megbocsájthatatlan bűn és helyrehozhatatlan vétek" volna e történeti értékű iratok titokminősítését napi politikai feladatok ellátásával megbízott titkosszolgálatokra bízni, tette hozzá a történész.
A kormányszóvivő szerdán jelentette be, hogy a feladatra kijelölt bizottság adatvesztés nélkül, sikeresen mentette meg a 18 mágnesszalag tartalmát. Szollár Domokos elmondta, Juhász Gábor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter hivatalosan tájékoztatta Bajnai Gordont a 18 mágnesszalagos adathordozón lévő adatok mentéséről és archiválásról.
Hozzátette, az archiválás után az archiválást előkészítő bizottság megállapította, hogy a mentési és hitelesítési folyamat célja teljesült, vagyis valamennyi adathordozó tartalmát megfelelően, teljes hitelességgel, az adat- és titokvédelmi előírások betartásával, biztonságosan, hosszú távú megőrzésre alkalmas módon sikerült átmásolni és archiválni.
Gulyás József független képviselő egy csütörtöki nyilatkozatában arról beszélt, hogy a kormányszóvivő szerdai nyilatkozataiból az derül ki, hogy a kabinet egyelőre nem akarja nyilvánosságra hozni a szalagok tartalmát, ráadásul a dokumentumok értékelését is civil kontroll mellőzésével akarja az NBH-ra bízni, és ez az eljárás számára teljes mértékben elfogadhatatlan. Emlékeztetett arra, korábban az előző kormány képviselője, de az új kormányfő, Bajnai Gordon is ígéretet tett, hogy a mágnesszalagokról kinyert információk értékelésébe Kenedi János történészt, illetve a bizottságának tagjait is bevonják.
A 18 mágnesszalagon rögzítették az elmúlt rendszer titkos szolgálatai az állambiztonsági iratok több fontos, korábban elveszettnek hitt dokumentumát. Az NBH-s szalagokon található egyebek között az állambiztonsági szervek operatív nyilvántartása és az úgynevezett hálózati nyilvántartás. A szalagokat korábban 2060-ig titkosították.
Szollár Domokos úgy reagált Gulyás szavaira, hogy az NBH szakemberei február közepére azonosítják be a mágnesszalagokon található adatokat és ezután döntenek arról, hogy megmarad-e a titkosítás. A kormányszóvivő hangsúlyozta, a titokgazda az NHB főigazgatója, így a titkosítás esetleges feloldásáról csak a hivatal dönthet.