Nagy kockázatot jelent, hogy a büntető törvénykönyv május 1-én életbe lépő változásával akár 25-30 kényszergyógykezelt is kikerülhet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetből. Ennek felét amúgy is kiengedték volna, de a többieknek súlyos agressziójuk miatt továbbra is az intézetben kellene maradniuk - hangzott el a Magyar Pszichiátriai Társaság sajtótájékoztatóján, kedden.

Bitter István, a társaság tiszteletbeli elnöke elmondta: ezek az emberek nem az utcára kerülnek, hanem további pszichiátriai kezelésre szorulnak. A hazai ellátórendszer azonban nincs felkészülve az ellátásukra, se támogatást, se útmutatást nem kaptak erre vonatkozóan. A szakember hozzátette: jelen pillanatban egyetlen olyan osztály vagy intézet sincs, amely alkalmas lenne, vagyis biztosítani tudná a speciális kórtermeket és a megfelelő biztonsági körülményeket. Így a bűncselekmények miatt korábban elítélt, súlyos betegeket várhatóan egy osztályon kezelik majd a "normál" pszichiátriai betegekkel.

A pszichiátria súlyos alulfinanszírozottságára hívta fel a figyelmet a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. Harmatta János szerint az ágazat a finanszírozási nehézségek mellett évek óta olyan problémákkal küzd, mint a gyors ágycsökkentések, vagy éppen az OPNI bezárása. Ezen kívül a pszichiátriai rehabilitációs ágyak kikerültek az ágazat köréből, a pszichiátriai gondozók bázisfinanszírozása pedig decembertől a felére csökkent, de komoly problémák vannak az utánpótlás kérdésében is. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az egy betegre jutó orvosi, nővéri idő jelentősen, akár az egyharmadára is csökkenhet.

Felmérések szerint minden negyedik európai uniós állampolgár küzd valamilyen fokú mentális problémával. Évente pedig egy "kisváros eltűnik Európában", hiszen 60-63 ezer ember követ el öngyilkosságot.

A 30 éves Magyar Pszichiátriai Társaság január 27. és 30. között tartja jubileumi, VII. Nemzeti Kongresszusát a Budapesti Kongresszusi Központban.

Két minisztérium is reagált

Felső határt szabnak a kényszergyógykezelésnek május 1-től. Eddig határozatlan időre lehetett elrendelni a súlyos, erőszakos bűncselekmények esetén. Vagyis addig, amíg arra szükség van. A büntető törvénykönyv módosításával azonban május 1-től kényszergyógykezelést legfeljebb az adott bűncselekményre kiszabható maximális büntetési tétel idejére lehet elrendelni - írja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.

Ha az illetőnek továbbra is szüksége van a kezelésre, akkor egy civil pszichiátriai intézetben helyezik el - erre azonban a minisztérium szerint legkorábban évek múlva kerülhet sor. Abban az esetben viszont, ha már nincs szükség kényszergyógykezelésre, azt akkor is meg lehet szüntetni, ha az erre kiszabott idő még nem telt le.

Az Egészségügyi Minisztérium is közleményben reagált a jogszabályváltozással kapcsolatos kijelentésekre. Ebben úgy fogalmaznak, hogy a kényszergyógykezelés alatt álló emberek nem kezelhetők közönséges bűnözőként, ők ugyanis mindenekelőtt beteg emberek.

Az új szabályokkal kapcsolatban leszögezik azt is, hogy amennyiben a kényszergyógykezelés ideje alatt nem javul az érintettek állapota, akkor tovább kell folytatni a kezelést egy civil pszichiátriai intézetben. Az egészségügyi tárca közleményében azt is kijelenti, hogy nem változott meg a pszichiátriai ellátás finanszírozása decemberben. Az OEP továbbra is 91 millió forintot fizet havonta a gondozók tevékenységére.