Megemlékezéssel kezdődött, de hamarosan felforrósodott hangulatú ütésváltásokkal folytatódott a parlament tavaszi ülésszakának első, a ciklus utolsó előtti hétfői ülésnapja. Az indulatok rögtön az elején fellángoltak, amikor is Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője azon ironizált, hogy ha a szocialisták tényleg az elmúlt nyolc év eredményeire építenék kampányukat, akkor csendes választásunk lesz. Igazát alátámasztandó arról beszélt, hogy az egy főre jutó GDP reálértéken kevesebb, mint 2003-ban volt, a gazdasági visszaesés 2009 3. negyedévében 7,1 százalék volt, hogy nőtt az ország eladósodottsága.

Válaszában Molnár Csaba azt bizonygatta, hogy most minden jobb, mint volt a Fidesz kormányzásának utolsó évében, 2001-ben. Ő példaként azt hozta fel, hogy akkor Magyarország külföldi finanszírozási igénye 5, jelenleg csupán 1,5 százalék. Ez utóbbi kijelentését nagy derültség fogadta a Fidesz padsoraiban, nyilván mindannyian az IMF-fel kötött készenléti hitelmegállapodásra gondoltak.

A legnagyobb hangzavar viszont akkor tört ki, amikor az ország eladósításával a fideszes önkormányzatokat vádolta, mert azok 273 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket, és ezek szintén az államháztartást terhelik.

A vitába a szocialista Göndör István a kormány oldalán szállt be, dícséretben részesítve az adócsökkentést.

A bokszmeccs szünetében a képviselők megválasztották az Országos Választási Bizottság tagjait, de ebbe is sikerült politikát csempészni. A Fidesz ugyanis annak ellenére nem támogatta a jelölteket, hogy azokról Varga Zoltán önkormányzati miniszter a szokás szerint kikérte az ellenzék véleményét is, és velük egyeztetve nevezte meg jelöltjeit. A parlament végül a Fidesz szavazatai nélkül is megválasztotta az OVB-t - ezt amúgy legkésőbb február 19-ig amúgy is meg kellett volna tennie.

A szünet után az interpellációkban folytatódott az ütésváltás. Előbb Pesti Imre szólalt fel, kifogásolva Mesterházy Attila szocialista miniszterelnök-jelölt sokat magyarázott kijelentését arról, hogy apja egy jobboldali orvos kezében veszélyben lenne. Válaszában Vojnik Mária egészségügyi államtitkár Mesterházy érvelését idézte, miszerint a a szocialista miniszterelnök-jelölt "személyes és szubjektív példát hozott fel az ország megosztottságára", azaz a mondat egyfajta metafora, satöbbi. A parlament elfogadta a válaszát.

A harmadik menetben Medgyasszay László a Magyar Villamos Műveknél tapasztalt visszaélésekről kérdezte Katona Tamás pénzügyi államtitkárt, aki a nyomozás érdekeire hivatkozva semmitmondott.

Lényegében válasz nélkül hagyta Pettkó András interpellációját is. A jelenleg független Pettkó az iránt érdeklődött, hogy miért is számít luxusautónak egy 20 éves, 1,5 millió forint piaci értékű Mercedes, ha egy nyolcmilliós Audi nem az. Katona szerint azért kötötték a gépjármű teljesítményéhez az adót, mert az objektív kategória, különben is, egy régi autó fenntartása úgyis sokba kerül, akinek olyan van, az biztos megengedheti magának. Szerinte amúgy Pettkó minden adót eltörölne, ami kétségtelenül népszerű program lenne.

A következő két interpelláló, a kereszténydemokrata Nógrádi László és a fideszes Bernáth Ildikó azt kifogásolták, hogy a Magyar Posta kirúgott 29, illegálisan sztrájkoló kézbesítőt, akik amúgy pénzt követeltek a Postapalota eladásából befolyt pénzből. Ezt a labdát még Katona Tamás is le tudta csapni, például azzal, hogy a postai dolgozók 99,5 százalékát képviselő szakszervezetek is elutasították az illegális sztrájkot.

A fideszes Németh Szilárd pedig a BKV korrupciós ügyei kapcsán arról kérdezte Katonát, hogy jól tette-e a kormány, hogy pénzt pumpált a cégbe, ahonnan azt nyilvánvalóan kitalicskázták. Katona üdvözölte a fordulatot a Fidesz álláspontjában, hiszen a párt a költségvetés vitájában még hevesen ágállt az ellen, hogy a BKV állami támogatását teljesítési feltételekhez kössék, és ragaszkodott hozzá, hogy a közlekedési vállalat adósságait a kormány automatikusan rendezze.

Az azonnali kérdések során maga Bajnai Gordon válaszolt a neki címzett kérdésekre, már amennyiben módjában állt. Balsai István kérdésére nem állt módjában. A Fidesz képviselője olyan konkrét szerződésekről kérdezte, amelyek nem is az ő hivatali ideje alatt köttettek. Bajnai elmondta, hogy nem személyesen dönt a szerződésekről, de ha Balsai írásban is felteszi a kérdéseit, ígéri, válaszol rájuk.

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője Mesterházy Ernő főpolgármesteri főtanácsadó és a Miniszterelnöki Hivatal viszonyáról kérdezte Bajnait. Egy 2006-os megállapodásra hivatkozott, amit az akkori kancelláriaminiszter, Szilvássy György kötött Demszky Gáborral, amiben kapcsolattartóként Mesterházy Ernő neve szerepel. Bajnai válaszában elmondta, hogy Mesterházy az ő hivatali ideje alatt semmiféle kapcsolatban nem volt a MEH-hel, fizetést nem kapott. Úgy tudjuk, hogy a megállapodás ellenére Mesterházy ténylegesen sosem működött kapcsolattartóként a kormányzat és a főváros között.

Utolsóként Cser-Palkovics András kérdezte a miniszterelnököt, jó szokásához híven a sukorói ingatlanberuházásról. Bajnai megnyugtatta, hogy a Pénzügyminisztérium megtámadta a szerződést, "az alapján biztosan nem épül üdülőfalú Sukorón". Cser-Palkovics megismételt kérdésére azt is elmondta, hogy az ügyészség nem kereste meg az üggyel kapcsolatban, de ha megtenné, állna rendelkezésükre.

Az ülés hátralevő részében nemzetközi szerződésekről, a köztársasági elnök által megfontolásra visszadobott törvényekről, jogharmonizációs törvénymódosításokról szavaznak a képviselők, illetve valószínűleg elutasítják a Btk. módosítására tett két szocialista indítványt, amely közül Mesterházy Attila javaslata a holokauszttagadást tenné büntethetővé, Csiha Juditté pedig a betiltott társadalmi szervezetek vezetésében résztvevőket büntetné akár három év börtönnel.