A konferenciát két helyszínen, Budapesten és Bécsben tartják. A tanácskozás ma a magyar fővárosban kezdődik, a résztvevők ezután vonattal utaznak Bécsbe. A szervezők szándéka szerint a konferencia meghatározza a következő évtized fejlődési irányát a felsőoktatásban,  ráirányítja a nemzetközi figyelmet Magyarországra, ami segítheti a magyar felsőoktatás modernizációját, a bolognai reformok elmélyülését is.

Huszonkilenc ország - közöttük Magyarország - 1999 júniusában fogadta el az összetartozó Európai Felsőoktatási Térség kialakításáról szóló bolognai nyilatkozatot. Ennek lényege az volt, hogy a csatlakozó országok olyan felsőoktatási rendszert alakítsanak ki, amely lehetővé teszi a képzések átjárhatóságát, a más országban szerzett stúdiumok beszámítását (kreditrendszer), a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitát.

Az aláíró országok célként nevezték meg a kétciklusú, bachelor és master fokozatból álló, angolszáz képzési rendszer bevezetését, amelyet a világ legjobb egyetemeinek többsége követ. A magyarországi egyetemek és főiskolák  2006-tól tértek át a három vagy négyéves alapképzésre, és az erre épülő kétéves mesterképzésekre. A két szint elvégzése után lehet doktori képzésre jelentkezni. Kivételt jelent az orvosi, állatorvosi, a gyógyszerész, a fogorvosi, a jogász és az építészmérnök képzés, amely egyeséges, osztatlan képzés maradt.

Többek között az új rendszerű képzések bevezetésének is köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben 25 ezer magyar diák tanulhatott legalább egy félévet valamelyik külföldi egyetemen, Magyarországra pedig 10 ezer külföldi hallgató érkezett.