A rendőrség lezárta a nyomozást és vádemelést javasol a bérleti szerződéseken alapuló, tízmilliárd forintos csalás, az úgynevezett Takszöv-ügyben. Az elkövetők a pénzből vagyontárgyakat vettek, felélték, illetve a diósgyőri futballcsapatba fektették.
Trapp Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztályának nyomozója elmondta, a bérleti szerződéseken alapuló csalássorozat még 2002 novemberében kezdődött, összesen négy bűnszervezeti vezető által irányított nyolc, úgynevezett bérbeadó céget érint, és a csalássorozatnak ötvenegy takarékszövetkezet volt a károsultja.
A csalás lényege az volt, hogy több mint háromszáz cég több mint 1100 valótlan tartalmú bérleti szerződést kötött a nyolc bérbeadó cég valamelyikével, úgy, hogy a bérleti szerződésekben feltüntetett eszközérték a valós értékének a többszöröse volt. A bérleti szerződés futamideje 48 hónap volt.
Ezt követően a bérbeadó a bérleti szerződésben rögzített bérletidíj-követelést a teljes érték körülbelül 70-85 százalékáért (összesen közel 10 milliárd forintért) eladta az ötvenegy magyarországi takarékszövetkezeteknek. A takarékszövetkezetek pedig várták, hogy a törlesztések hozzájuk bejöjjenek, de erre "korlátozottan került sor", épp csak annyira, hogy a csalást éveken keresztül folytathassák. A takarékszövetkezetek végül összesen körülbelül 3 milliárd forinthoz jutottak hozzá a 10 milliárdból, így a tényleges kár 7 milliárd forint.
Trapp Zoltán elmondta: a bérleti szerződéseken szereplő termelőeszközöket nagy értékűnek tüntették fel, valójában azonban elavult, 40-50 éves, csekély érékű, zömében működésképtelen eszközök voltak. Például egy 50 ezer forint valós értékű fúrógép szerződésbeli értéke 970 ezer forint volt, egy másik, 50 ezer forint valós értékű, az 1970-80-as években gyártott eszköz szerződésbeli értéke pedig megközelítette a 4 millió forintot.
A bérbevevőként jelentkező cégek egy részét az elkövetők megtévesztéssel vonták be a bűncselekménybe, nagyobbik részük azonban a csalásból származó pénz miatt vett részt benne.
A befolyt pénz részben a bűnszervezet működtetésére folyt el: a valótlan tartalmú számlákat finanszírozták belőle, a csalásban közreműködőket "fizették ki", részben ésszerűtlen befektetésekre fordították a 7 milliárd forintot. Volt olyan cégvezető, akinél ha eléggé nagy mennyiségű készpénz volt, gondolkodás nélkül fektetett be bármibe. Volt példa arra is, hogy az egyik bűnszervezeti vezető a saját cégének a veszteségeit pótolta belőle, de a luxusfogyasztás is tetemes részét vitte el a bűncselekményből származó pénznek.
Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze az indokolatlan befektetésre példaként elmondta, hogy "meg nem térülő befektetésként", "úri passzióként" támogatta például az egyik vezető a Diósgyőr NB I-es focicsapatát.
Arra, hogy a bűncselekmény miként maradhatott évekig rejtve - az első bűncselekményt 2002 októberében követték el, 2005-ben indult az első nyomozás, de a csalást egészen 2007 nyaráig folytatni tudták - Trapp Zoltán azt mondta, a takarékszövetkezetek csak akkor kezdték ellenőrizni a bérleti tárgyakat, amikor a bérlők már nem fizettek, ráadásul az ügylet többi szereplője érdekelt volt a csalás fenntartásában, ezért egy adóhatósági vizsgálatnál is hazudtak.
Az NNI 2007 júliusában vonta hatáskörébe a nyomozást, összesen 75 embert hallgattak ki gyanúsítottként, további négy személyt még köröznek. A gyanúsítottak közül tizenhatan voltak hosszabb-rövidebb ideig előzetes letartóztatásban (a bűnszervezet egyik vezetője például 1,5 évet töltött előzetesben), ketten 5 illetve 8 millió forint óvadék ellenében házi őrizetbe kerültek. Trapp Zoltán elmondta: jó példa arra, mennyire felélték a bűncselekményből szerzett pénzt, hogy amikor a bíróság határozott az óvadék nagyságáról, több hónapba került, amíg a gyanúsítottak elő tudták teremteni a pénzt.
A nyomozás során 410 tanút hallgatott ki a rendőrség 586 kihallgatáson, 240 ezer oldal az ügy nyomozati irata, a rendőrök 18 500 munkaórát fordítottak a nyomozásra, amelynek a bűnügyi költsége meghaladja az 5,2 millió forintot.
Trapp Zoltán beszámolt arról is: nehezítette a nyomozást, hogy több bank nem könnyen kezelhető táblázatos formában adta át a bankszámlakivonatot, így hosszú időbe került, amíg minden tételt (bankszámlánként 10-20 ezret) egyedileg ellenőrizni tudtak.
A bűnszervezet négy vezetőjét 2008 februárjában vette őrizetbe a rendőrség. A gyanúsítottként kihallgatott személyek döntő többségét bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett csalással gyanúsítják, de például követtek el magánokirat-hamisítást, sikkasztást is. Az egyik cégvezető a valótlan tartalmú bérleti szerződésekben szereplő eszközök megvásárlásakor valótlan eszközértékeket tartalmazó, fiktív számlákat fogadott be és igényelt vissza utánuk 500 millió forint áfát. Így őt adócsalással is gyanúsítják.
Egy másik cégvezetőnek a lakásán engedély nélkül tartott lőfegyvert, lőszert és kézigránátot találtak, neki ezért is felelnie kell. Két takarékszövetkezeti vezetőt azzal gyanúsítanak, hogy jutalékot fogadott el a bérleti szerződésekkel összefüggésben, őket vesztegetéssel gyanúsítják. Az egyik bűnszervezeti vezető lakásán pedig egy Magyarországon egyesületként bejegyzett lovagrend diplomataútleveleket és diplomatarendszámokat foglaltak le.
Szanka Ferenc beszámolt róla, hogy - mivel a gyanú szerint bűnszervezetben követték el a bűncselekményt - így az elkövetőket (bűnösségük megállapítása esetén) 5-20 év szabadságvesztés fenyegeti. Az ügyészségnek 90 napja van arra, hogy vádat emeljen a szövevényes, sokszereplős bűnügyben.