A délszláv háborúban szerb és horvát csapatok 80 kilométeren telepítettek aknákat a horvát-magyar határ közelében, és nem kizárt, hogy magyar oldalra is kerültek robbanószerkezetek. A szakemberek szerint a magyar oldalon Magyarbólyhoz közel, a D234-236-os határjelek között a legvalószínűbb az aknák előfordulása.

Az aknásításról nem készültek vázlatok, ezért nem tudni, hány és milyen robbanószerkezet van a föld alatt, csak a teljes terület átvizsgálásával találhatók meg. A horvát tűzszerészek eddig több mint 37 kilométernyi területet mentesítettek, a munka folytatása a szükséges pénz előteremtésétől függ.

Magyarország 2011-es európai uniós elnökségének kezdetére aknamentes lehet a határ magyar oldala is, közölte Turi András rendészeti szakállamtitkár. A horvát féllel már megkezdték az előzetes egyeztetéseket, és remélhetőleg a nyárra sikerül előteremteni azt a 30-40 millió forintot, amely a terület precíz felméréséhez szükséges, hogy sikerüljön megtalálni az aknákat.

Szakemberek szerint az aknamentesítés az életveszélyes helyzet megszüntetése, a határnyiladékok tisztítása, a határjelek pótlása miatt fontos. Emellett Horvátország európai uniós csatlakozásával meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a határszakasz bárhol átléphető legyen. Ha erre az aknák miatt nem kerülhet sor, akkor korlátozni kell az emberek mozgását, ez példa nélküli lenne az unió történetében.

A rendkívül alapos vizsgálatot a mentesítés követi. Ehhez nélkülözhetetlen az együttműködés a horvátokkal, már csak azért is, mert ők rendelkeznek olyan eszközzel - járműre szerelhető úgynevezett tolólappal - amely a sűrűn elhelyezkedő aknákat is képes hatástalanítani. A két ország ezért közösen kíván pályázni a munkálatok költségeit fedező európai uniós forrásokra.

A szakállamtitkár azt mondta, mivel a határszakaszon amúgy is kötelező a rendőri jelenlét, továbbá a felmérés és a mentesítés speciális tudást igényel, a legcélszerűbb az lenne, ha a feladatot nem a honvédség, hanem a készenléti rendőrség tűzszerész szolgálata kapná. Ehhez az állomány egy részének ideiglenesen ki kellene települnie a déli határszakasz közelébe.

A horvát-magyar határszakasz érintett területeinek mielőbbi aknamentesítését már többen, köztük Hargitai János, a Baranya megyei közgyűlés kereszténydemokrata elnöke, Schmitt Pál néppárti európai parlamenti képviselő és Dakos József dandártábornok, Baranya rendőrfőkapitánya is sürgette.

A határ mentén telepített aknák idáig nem követeltek magyar áldozatot, horvát területen ugyanakkor az elmúlt tíz évben kétezren szenvedtek aknabalesetet, közülük ötszázan életüket vesztették.