Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság elnöke az MTI-nek elmondta, a szeptember 17-20. közötti látogatás során a buddhista vallási vezető a tervek szerint parlamenti képviselőkkel is találkozik.

Hendrey kiemelte: négynapos magyarországi tartózkodása alatt a dalai láma egy sportcsarnokban buddhista erkölcsi beszédet tart, egy másik alkalommal pedig morális-etikai kérdésekről fejti ki gondolatait a nagyközönségnek. Az előadásokat közérthető stílusban viszi az érdeklődők elé, akik közé nem csak buddhista vallásúakat várnak.

A dalai láma magyarországi látogatásának szervezésében a Tibetet Segítő Társaságon kívül részt vesz a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség, a Buddhista Misszió Magyarországi Arya Maitreya Mandala Egyházközösség, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola, a Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség és a Drikungpa Egyház.

A mostani látogatást öt éve szervezik, az előkészületek a dalai láma betegsége, illetve a 2008-as tibeti zavargások miatt is elhúzódtak.

Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe.

Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer rögtön bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot.

A dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült. Azóta emigrációban él. Száműzetésében igyekszik életben tartani a tibeti kultúrát és a vallást, akkor is, amikor a kínai "kulturális forradalom" során országszerte lerombolták a kolostorokat, bebörtönözték, vagy megölték a szerzetesek ezreit. Áldozatos küzdelméért, amelyet hazája önrendelkezésének visszaszerzéséért folytatott, 1989-ben megkapta a Nobel-békedíjat.