Miután Orbán Viktor bemutatta leendő kormányának a tagjait, a miniszterek egy parlamenti díszteremben fogadták az újságírókat. Mindegyiküknél örökké mozgó kisebb csoportok alakultak ki, az Index újságírói is kitartóan tülekedtek. Összeszedtük azokat a kijelentéseiket, amelyek túlmutattak a legtöbbször elhangzott: „ennek eldöntésére még időre van szükség” típusú válaszokon.

Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes pontos feladatairól csak később kap eligazítást a közvélemény, Orbán Viktorral a jövő héten tartanak erről közös sajtótájékoztatót. A KDNP elnöke információink szerint nemzetpolitikai ügyekért lesz felelős, így például a határon túli magyarok ügye tartozik majd hozzá.

Semjénből annyi konkrétumot sikerült hétfőn kihúzni, hogy a KDNP frakciója 36 fős lesz, vagyis az LMP-t még megelőzve n a második legkisebb képviselőcsoport lesz az övék. Orbán Viktor másik helyettesét, Navracsics Tibort már a múlt héten bemutatták. A napi ügyekben Navracsics lesz a meghatározóbb a két helyettes közül, egy alkotmánymódosítás után pedig formálisan is a főnöke lesz a többi miniszternek.

Matolcsy György tárcáját nemzetgazdasági minisztériumnak nevezik majd. Orbán szerint Matolcsynak a térség sereghajtójából éllovassá kell emelnie Magyarországot. Matolcsy azt mondta, hogy sok nagy tekintélyű közgazdász szerint már az is kiváló eredmény lenne a mostani kormánytól, ha a ciklus végére az ország vissza tudna kapaszkodni a 2005-ös szintre. „De én ennél optimistább vagyok, talán ezért állok most én itt, és nem ők”.

Matolcsy szerint az idei államháztartási hiány 4,5 és 6,5 százalék körül alakulhat, utóbbinál magasabbat nem akar megengedni. Ez magasabb, mint amiben a Bajnai-kormány korábban az IMF-fel és az Európai Bizottsággal megállapodott. Orbán Viktor már csütörtökön azt mondta, hogy a két szervezettel folyó tárgyalásokon fontos szerepe lesz Szapáry Györgynek, a jegybank egykori alelnökének, és a most felálló Miniszterelnökség tanácsadójának.

Matolcsy azt ígérte, hogy a most kezdődő kormányciklusban évről-évre csökkenni fog a hiány. Azt vállalta, hogy egyszerre csökkentik az adósságot és biztosítják a gazdasági növekedést is, e kettő párhuzamos megvalósulása a kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célja.

Matolcsy emlékeztetett, hogy Magyarország nagyon nehéz helyzetben van, a 10 legsebezhetőbb gazdaság egyike a mienk. Arra is figyelmeztetett, hogy a magyar gazdaság válságának még nincs vége, hiszen növekszik a munkanélküliség, és sok cég megy csődbe.

Matolcsy strukturális reformokat is ígért. Ez adócsökkentést is jelent, szerinte már idén is lehetőség lesz erre. A foglalkoztatásban is komoly változások jöhetnek, és az EU-s támogatások felhasználásában is. Ismét lesz Széchenyi-terv, vagyis az EU-s támogatásokon kívül is lesz gazdaságélénkítő program.

Az MNB esetleges átszervezésével kapcsolatos kérdésünkre Matolcsy azt mondta, hogy „elsőként gazdaságpolitikai fordulatra van szükség”. A választások előtt felmerült, hogy a PSZÁF és az MNB egyesülhetne, illetve Orbán Viktor a választások után jelezte, hogy örülne Simor András jegybankelnök távozásának. Matolcsy a fentinél egyértelműbben nem beszélt arról, hogy mit gondol Simor jövőjéről, de fontosnak tartotta jelezni, hogy a kormány terveihez „szövetségesül hívjuk az MNB-t”.

Fellegi Tamás leendő nemzeti fejlesztési miniszterként azt mondta, hogy az állami vagyon gyarapítása a stratégiai feladata. Ezzel együtt privatizálhat az állam a következő években is, ám a fő hangsúly nem az eladásokon lesz.

Orbán Viktor arra szólította fel Fellegit, hogy az oligarchákkal szemben védje meg a közvagyont. Ennek szellemében átvizsgálják az utóbbi idők privatizációs szerződéseit és ppp-megállapodásait.

Fellegi az elmúlt napokban médiaérdekeltségei miatt került a hírekbe, hiszen egy éven belül érdekeltséget szerzett a Heti Válaszban, a Lánchíd Rádióban, a Class FM-ben és az RTL Klubban is. Médiaérdekeltségein a választások után túladott. Az Index kérdésére, hogy médiavásárlásiat politikai befektetésnek tekintette-e, határozott nemmel felelt. „Üzletember voltam, ezek gazdasági befektetések voltak. Életem azonban vett egy fordulatot, ezért gazdasági érdekeltségeimet felszámoltam.”

Fellegi azt mondta az Indexnek, még vizsgálják, hogy a 2013-ig tartó EU-s költségvetési ciklusban milyen mozgástere lesz az államnak az uniós támogatási rendszer módosítására. Hatékonyabb államszervezetet, kisebb bürokráciát és, a közbeszerzési eljárások átalakítását ígérte. A megszüntetett kisposták közül amelyiket csak lehet, újra kinyitják.

Pintér Sándorra - akire Matolcsy mellett leginkább kíváncsiak voltak az újságírók - elsősorban nagy tapasztalata miatt esett a választás, mondta Orbán Viktor. Szerinte fontos volt olyan embert találni a belügyminiszteri posztra, aki „úgy ismeri a rendőrséget, mint a saját tenyerét”. Pintér azt ígérte, hogy hivatalba lépése után két héttel már látható eredményei lesznek tevékenységének. Első körben a rendőrségi munka átszervezésével több egyenruhást küld ki az utcákra, vagyis vélhetően az irodai dolgozóknak kell terepre igyekezniük. Elsősorban a kistelepüléseken lesz láthatóan erősebb a rendőri jelenlét.

Pintér nem tudta még, hogy a nemzetbiztonság hozzá tartozik-e majd. A jelenlegi kapitányok többségével szerinte együtt tud majd dolgozni. Rákérdeztünk az Index információjára, hogy a Fidesz tényleg azt is várja-e tőle, hogy vizsgálja ki a 2006-os túlkapásokat. Azt mondta erről, hogy „először ellenőriznünk kell, hogy milyen állapotban van a rendőrség, mennyire képes megfelelni a közrend és a közbiztonság megerősítésével kapcsolatos elvárásoknak”. Később egy Gergényi Péter (volt budapesti rendőrkapitány) oszlatásokkor mutatott teljesítményéről szóló kérdésre azt mondta: nem gondolja, hogy Gergényi törvénytelenül járt volna el, de az ügyészség feladata lesz ezt megállapítani. Pintérnek korábban Gergényivel közös gazdasági érdekeltsége volt.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter lesz, első feladatai között az egészségügyben a rezidensek helyzetének rendezése és a kórházi finanszírozás megoldása lesz. Utóbbihoz szerinte 65 milliárd forint átcsoportosítása szükséges.

Az oktatásban a romokban heverő szakképzési rendszer átalakítása az első célja. A családpolitika javítását is megígérte. Megerősítette, hogy újra lehet majd buktatni alsósokat is. Orbán Viktor bemutatásakor kiemelte, hogy Réthelyi a legtapasztaltabb kormánytag (71 évével ő a legidősebb), és hogy már 20 éve dolgozik a KDNP egészségpolitikai műhelyében.

Hende Csaba leendő honvédelmi miniszter elsőként rendet akar rakni a honvédségben. „Bűnszervezetté állt össze” egy bizonyos kör a honvédségben szerinte, ezért az „egyenruhán esett nem is kicsi folt letisztítása" lesz az első feladata. A korrupciós ügyek felderítése mellett Orbán szerint biztosítania kell majd, hogy a honvédség megfeleljen a „21. század együttműködési kihívásainak”.

Fazekas Sándor Karcag polgármesteréből lesz földművelésügyi miniszter, őt kísérte a legkisebb médiaérdeklődés. Hozzá tartozik majd a vízgazdálkodás és a környezetvédelem is. Fő feladata az lesz, hogy a vidék versenyképes legyen a nagyvárosokkal szemben, legyen munkalehetőség a falvakban is.

Martonyi János külügyminisztert már a választások előtt megnevezte Orbán Viktor. Elsősorban azért, mert januártól Magyarország veszi át a soros EU-elnökséget, és az ezzel kapcsolatos egyeztetéseken így már részt tudott venni. Minisztériumának fontos idei ügye lesz a határon túli magyarok kettős állampolgárságának biztosítása.