Kettős állampolgárság, kisebb parlament, kevesebb minisztérium, három csapás, iskoláért családi pótlék. Ezek a legfontosabb hétfőn benyújtott törvényjavaslatok a parlamentben.
Az augusztus 20-i nemzeti ünnepen léptetné hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazná a Fidesz-KDNP a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatát. Az Orbán Viktor (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Kövér László (Fidesz) és Németh Zsolt (Fidesz) által indítvány rögzíti, hogy nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.
Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhetne. A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani.
Összesen 198 fős lenne az Országgyűlés, ehhez adódna még hozzá a 13 kisebbségi mandátum, áll a fideszes Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és a KDNP-s Rétvári Bence javaslatában. A kormánypártok által indítványozott választójogi szabályok szerint 90 képviselőt választanának egyéni kerültben, 78-at országos listán, 30 mandátumot pedig a töredékszavazatok alapján kompenzációs alapon osztatnának ki.
A törvényjavaslat indoklása szerint e szisztémával is megmaradna a mai arány, amely szerint a képviselők 45 százalékát egyéni kerületben, 40 százalékát területi listán, 15 százalékát pedig kompenzációs (országos) listán választanak meg. De megszűnne a területi lista, helyét az országos lista venné át, "kompenzációs mandátumot a pártok által megnevezett, mandátumot még nem szerzett jelöltjeik" szereznék meg.
Egy sor MSZP-s képviselő – Mesterházy Attila , Lamperth Mónika, Göndör István, Bárándy Gergely, Ipkovich György, Simon Gábor, Steiner Pál – megismétli a Fidesz javaslatát a kisebb parlamentről. A mai 386-ról ők 199-re csökkentenék a parlament létszámát. Ezzel együtt átalakulna a mai vegyes (egyéni kerületi és listás) választási rendszer, amelyet a megváltozott létszám mellett szerintük nem indokolt fenntartani. Az új rendszerben 176 képviselőt választanak a területi (megyei és fővárosi) listákról, 23 képviselő pedig országos listáról, a töredékszavazatok alapján nyeri el a mandátumát.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat egyik legfontosabb intézkedése a közigazgatási államtitkári tisztség visszaállítása, ami - a javaslat indoklása szerint - lehetővé tenné, hogy professzionális köztisztviselők vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, "következetesen elválasztva őket a politikai vezetéstől".
A Navracsics Tibor (Fidesz), Répássy Róbert (Fidesz), Rétvári Bence (KDNP) által jegyzett előterjesztés - a Miniszterelnöki Hivatal helyébe lépő - Miniszterelnökség létrehozását is tartalmazza.
Az úgynevezett három csapás úgy módosítaná a büntető törvénykönyvet (Btk.), hogy a súlyos, erőszakos bűncselekmények elkövetői, ha visszaesőként követik el a bűncselekményeket, a harmadik esetben - mérlegelés nélkül - a cselekményre kiróható legsúlyosabb büntetőjogi tételt kell, hogy kapják. A Lázár János (Fidesz), Kósa Lajos (Fidesz), Balsai István (Fidesz), Rubovszky György (KDNP) által javasolt Btk.-módosítás része lenne az is, hogy a közfeladatot ellátó személyek ellen elkövetett erőszakos cselekmények esetén felemelik a büntetési tétel alsó határát minimum egy év letöltendőre.
Iskolába járáshoz kötné a Fidesz-KDNP a családi pótlék kifizetését - ez a legfontosabb változás a fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós indítványában. A javaslat szerint az új tanévtől ha egy tanköteles korú gyermek egy tanévben ötven tanórát igazolatlanul hiányzik, akkor őt a jegyzőnek védelembe kell vennie, és el kell rendelnie, hogy a gyermek után járó családi pótlékot - egy gyerekes családnál 12 200, két gyerekesnél gyerekenként 13 300, három vagy több gyerekeseknél 16 000 forint - hat hónapig természetben nyújtsák.
A szülőket már akkor figyelmeztetnék, ha a gyerek tíz igazolatlannál jár. Az ötven mulasztott óra után életbe lépő védelembe vétel azt jelenti, hogy a hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekre, a jegyző akár a pénzek felhasználását ellenőrző gondnokot is kirendelhet. A javaslat indoklása szerint a családi pótlék az iskoláztatási költségekhez nyújtott állami támogatás, a társadalom és az állam részéről megfogalmazódó elvárás, hogy a szülők eleget tegyenek gyermeknevelési kötelezettségeiknek, és a támogatást a gyerekek érdekében használják fel. A javaslat alapvető célja, hogy "az állam egyértelmű üzenetet fogalmazzon meg, hogy az iskolakerülés tűrhetetlen magatartást jelent".
Az eddigi írni-olvasni tudás alapvető kritériuma helyett nyolc általános elvégzéséhez kötné a jogosítvány megszerzését három fideszes, Kósa Lajos, Pósán László és Pokorni Zoltán által jegyezett módosítás. Az indoklás szerint a mostani szabályozás túlzottan liberális, lehetőséget ad arra például, hogy külföldi bűnszövetkezetek írni-olvasni nem tudó, műveletlen embereket tömegesen hozzanak Magyarországra, mert itt könnyebb megszerezni a jogosítványt, mint az EU többi országában..
A nyolcosztályos kritérium bevezetése ösztönzőleg hatna az "aluliskolázott csoportok felemelkedésében". A módosítás az elfogadás közzététele napján lépne életbe.
Az Alkotmánybíróság határozatával megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet áll fenn azért, mert az Országgyűlés hiányosan szabályozta a közútkezelő jogait gyakorló helyi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat rendeletalkotási jogkörét. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a jogalkotási kötelezettségének 2010. június 3-ig tegyen eleget.
Ezt a helyzetet akarja orvosolni a fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos két törvényjavaslata.
Ha egy adott ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá, és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyház fenntartásába adja, köteles az átvevő egyház megkeresésére közoktatási megállapodást kötni, áll a KDNP-s Semjén Zsolt és Szászfalvi László javaslatában.
Az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvényben meghatározott kiegészítő támogatás összegét az átadó helyi önkormányzatnak át kell utalnia a hozzájárulást folyósító szerv részére mindaddig, ameddig a közoktatási megállapodás érvényes.
A módosításban rögzítik, a közoktatási törvény biztosítja, hogy az önkormányzattól egyháznak átadott közoktatási intézmények finanszírozása - az átadást követően - zavartalan maradjon. A szabályozás már az 1998-2002 közti kormány alatt is létezett, azzal a különbséggel, hogy a jelenlegi 5 éves továbbfinanszírozási kötelezettség csak 2 év volt. A későbbiekben ez az időpont 3 évre módosult, majd újabb 2 évvel emelkedett.
Átláthatóbbá tenné a kampányfinanszírozást Karácsony Gergely (LMP) törvényjavaslata. A tervezet nem kíván változtatni a pártfinanszírozás mai szabályain, csupán a választási (népszavazási) kampányok átláthatóságát kívánja megteremteni a kampányszámlák bevezetésével, nyilvánossá tételével és az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörének kiterjesztésével, valamint a jelenlegi törvényi szabályozáshoz képest hatékonyabb szankciók bevezetésével.