A háromdobás-törvényről szóló javaslat azokra a súlyos, erőszakos bűncselekményekre – a nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozó súlyos testi sértéstől emberölésig – vonatkozik. „Beletartoznak az élet elleni cselekmények, a szexuális erőszak, a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés. Az alsó határ ebben a kategóriában például az orrcsonttörés lehet” – mondja dr. Kerezsi Klára. (A Fidesz – feltehetően egy félrefordítás miatt – három csapás-nak nevezi a javaslatot, mi maradunk a három dobás-nál, esetleg a kornertörvény-nél. Lásd keretes írásunkat!)
A biztonságérzet rossz, a helyzet kevésbé
Csapás helyett dobás
A Fidesz törvényjavaslata a magyar politikai köznyelvben háromcsapás-törvényként rögzült, bár ennek az égvilágon semmi értelme, puszta félrefordítás. Az elnevezés Kaliforniából származik, ahol 1994-ben népszavazással fogadták el, hogy ha egy erőszakos bűncselekmény elkövetője további két bármilyen bűncselekményt elkövet, életfogytiglani börtönt kapjon. A javaslatot baseball-analógiával Three Strikes-nak, azaz szó szerinti fordításban három csapás-nak nevezték el. A baseballban az ütőjátékos két hibát ejthet (strike), harmadjára kiesik a játékból, ahogy a bűnelkövető is a köznapi életből. Azóta az Egyesült Államokban az összes hasonló törvényt Three Strikesnak hívják, függetlenül attól, hogy életfogytiglani vagy csak súlyosabb, teljes egészében letöltendő börtön a végső szankció. A három dobás érthetőbb magyarítás lenne, vagy ha már ragaszkodunk a sportanalógiához, lehetne kornertörvény.
Visszaesőnek az számít, akit egyszer már szabadságvesztésre ítéltek, majd újra olyan bűncselekményt követett el, amit szabadságvesztéssel kell sújtani. A kisebb bűncselekményeket sokszorosan elkövetők tehát nem számítanak visszaesőnek, csupán bűnismétlőnek. Róluk nem rendelkezik a törvényjavaslat, pedig ők jóval többen vannak, és a köz biztonságérzetét legalább annyira rontják.
„Magyarországon sokkal rosszabb az emberek szubjektív biztonságérzete, mint a tényleges helyzet, de ezzel nem vagyunk egyedül. Manapság mindenütt a világon ez tapasztalható. A kutatások szerint az emberek jellemzően a médiából tájékozódnak a bűnözésről, és ott értelemszerűen az érdekesebbnek tartott, erőszakos cselekményekről számolnak be. Ezért gondolják az emberek, hogy ezek a cselekmények vannak túlsúlyban.
Ráadásul az erőszakos cselekmények kevésbé maradnak látenciában, és a felderítési mutatóik is kedvezőbbek. Vagyis éppen a közérzettel ellenkező tendencia érvényesül: a statisztikai és kutatási adatok szerint csökken a bűnözés. Európai összehasonlításban Magyarország bűnözési rátái, mind az összbűnözést, mind az erőszakos bűnözést tekintve az átlagérték alá esnek. Egy Gallup-felmérés szerint Budapest a harmadik legbiztonságosabb nagyváros” – mondta Kerezsi Klára.
Közvetlenül a rendszerváltás után ugyan hirtelen megnövekedett Magyarországon a bűnözés, de ez csak néhány évig tartott, és akkor is inkább a vagyon elleni cselekményekre volt igaz. Azóta folyamatosan visszaszorult a bűnözés (pdf), különösen a három dobás szempontjából fontos erőszakos bűncselekmények száma stagnál vagy csökken évről évre. 2009-ben az összes bűncselekménynek csupán hét százaléka volt ilyen. Emberölés tizenkét éve folyamatosan egyre kevesebb van.
Nem figyel a valódi helyzetre
A kriminológus nem ért egyet a háromdobás-törvényre vonatkozó javaslattal, szerinte az nem igazodik a valódi bűnözési helyzethez. „Az állampolgárok elégedetlenségét, a rossz biztonságérzetet inkább a csekélyebb súlyú bűncselekmények nagy száma okozza. A három dobás látványos, de viszonylag kevés elkövetőt érint, és ráadásul egyáltalán nincs visszatartó ereje. A kocsmai verekedő feltehetően nem fog a büntetési tartamok között mérlegelni” – mondja a szakember.
A Lázár János (Fidesz), Kósa Lajos (Fidesz), Balsai István (Fidesz) és Rubovszky György (KDNP) által javasolt mostani Btk.-módosítás része lenne az is, hogy a közfeladatot ellátó személyek ellen elkövetett erőszakos cselekményeknél felemelik a büntetési tétel alsó határát minimum egy év letöltendőre. A kriminológus szerint a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek elleni bűncselekmények valóban megszaporodtak, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az elmúlt években dinamikusan bővült azoknak a köre, akik fokozottabb büntetőjogi védelmét szükségesnek találta a jogalkotó. Tehát azért (is) tűnik többnek az ellenük elkövetett erőszak, mert többen vannak.
Még zsúfoltabb börtönök
Az új javaslat több pontja miatt nőhet a bebörtönzöttek száma, pedig a magyar börtönök már most is száznegyven százalékos túltelítettséggel működnek. „Nem tudom, hogy valaki kiszámolta-e egyáltalán, hogy ez a törvénymódosítás mibe fog kerülni az államnak” – mondja Kerezsi. Szerinte a börtönök zsúfoltságát az szaporítja majd leginkább, hogy a javaslat szerint a törvény korlátozza a bírók mérlegelési jogát, és kimondja, hogy a szabadságvesztések kiszabásánál a büntetési tétel középértékét kötelesek alapul venni. Amikor a Fidesz tavaly először vette elő ezt az amerikai példán alapuló modellt, magyar büntetőjogászok amellett érveltek, hogy ez a rendszer alkotmányellenes, mert sérti a bírói függetlenséget.
A kriminológus szerint nem egyedülálló, hogy a kriminálpolitika és a jogalkotás nem követi a valóságos bűnözési helyzetet, hanem egy látványos látszatmegoldást erőltet, és azt reméli, hogy az javítja javítja a lakosság biztonságérzetét. 2009-ben a Bajnai-kormánynak már volt egy hasonló intézkedése, akkor az erőszakos többszörös visszaeső kategóriáját iktatták törvénybe, és jelentősen szigorították a büntetést is. Ilyen eset tavaly összesen öt volt.
„Ha sokszor mondják, hogy baj van, akkor az emberek el fogják hinni. Ha azt kommunikálják, hogy rend van, akkor akár az emberek szubjektív biztonságérzete is javulhat” – mondja a kutató, bár erre vonatkozó hazai vizsgálat még nem készült.