Az elmúlt nyolc év, különösen a Gyurcsány-kormány időszaka veszélyesen megrendítette az állammal, az állam intézményeivel és a közszereplőkkel szembeni bizalmat. Ugyancsak a szocialista ciklus velejárója az állampolgárok mindennapi biztonságérzetének drasztikus romlása, a szélsőségek megerősödése, az új bűnelkövetési formák elszaporodása - ez a két alapvetése a kormányprogram közrenddel foglalkozó részének. Az öt közül ez az egyik téma, amit a kormány kiemelt feladatként kezel.

Orbán Viktor pontokba szedte a tennivalókat, az első helyre az elszámoltatás került. Az előző nyolc évben ugyanis - így a kormányprogram - a szocialisták a csődbe kormányozták az országot, Magyarország társadalmi, gazdasági, szociális összeomlása nem maradhat következmények nélkül. Ezért az új kabinet nemzeti ügynek tekinti, hogy a bukott kormánynak minden egyes forinttal el kell számolnia, ennek érdekében minden adatot, információt, szerződést ebből az időszakból nyilvánosságra hoznak. Orbán keretet is szab az elszámoltatásnak: a mostani jogszabályokat megfelelően tartja erre,  szigorú elszámolást, de nem politikai leszámolást ígér.

A második pont a törvényi előtti egyenlőségről, a politikai kiváltságok felszámolásáról, a mentességek megszüntetéséről szól, jóval szigorúbb büntetést kilátásba helyezve azoknak, akik a közösség bizalmával visszaélve bűncselekményeket követnek el. Ez a rész foglalkozik a megélhetési bűnözéssel is, egyértelműen elutasítva azt, "nem tűrhetjük tovább, hogy legyenek, akik a szociális segélyt rendszeresen bűncselekményekkel egészítik ki."

Erős, tiszteletre méltó törvények ígérete következik. Erre azért van szükség a szöveg szerint, mert az emberek a szocialisták idején úgy érezték, hogy a törvények nem védik meg a jogkövető állampolgárokat, és nem tartják vissza a bűnök elkövetésétől a bűnösöket. A szocialisták törvényei miatt egyre kevesebben kerültek börtönbe, és egyre többen garázdálkodhattak következmények nélkül. 2002 végén 17 ezren voltak börtönben, 2009 elején alig 14 ezren - írja Orbán. Megnéztük a KSH-s statisztikákban, az előző Orbán-kormány alatt valóban többen ültek. A büntetés-végrehajtási intézetekben lévők száma az 1998-as 14 366-ról a ciklus végére, 2002-re 17 838-ra duzzadt. Ez csökkent az elmúlt években folyamatosan, 2008-ra - ez a legfrissebb adat - 14 702-re.)

Milliárdos bűncselekmények elkövetésért csupán pénzbüntetés járt, és robbanásszerűen nőtt a tulajdoni elleni szabálysértések és bűncselekmények száma - áll a dokumentumban. Megnéztük ezt is a KSH-nál. 1998-ban 457 188 ismertté vált vagyon elleni bűncselekményt követtek el, 2002-ben 283 664-et. A legfrissebb adat itt is 2008-as, ami viszont nem igazolja Orbánt, mert alacsonyabb a 2002-esnél: 265 755 vagyon elleni bűncselekményt követtek el két éve. Viszont, Orbán szabálysértésekre is hivatkozik, ez már nehezebben számszerűsíthető. Arról van konkrét adat, hogy hány feljelentést utasítottak el azzal a hivatkozással, hogy nem bűncselekmény, csupán szabálysértés. 2002-ben 8 200 ilyen volt, 2009-ben 7 820. Az IRM 2010-es tanulmánya szerint ez azért nem pontosan mutatja a vagyon elleni szabálysértések tényleges számát. Ugyanakkor 2009-ben Draskovics Tibor akkori igazságügyminiszter maga jelentette ki, hogy "megnőtt a bűncselekményi értékhatárt el nem érő, szabálysértési jellegű, de az érintetteket joggal nagyon súlyosan irritáló kis értékű vagyon elleni jogsértések száma".

Orbán azt ígérte, hogy az első lépések között szigorítani fogják a btk.-t, mert a "ma Magyarországon tomboló erőszak tűrhetetlen és elfogadhatatlan". Az emberi élet és a tulajdon elleni bűncselekmények ismételt elkövetőit szigorúan fogjuk büntetni. Sokkal több esetben kell alkalmazni a tényleges életfogytiglanig tartó börtönbüntetés intézményét - mutat utat az igazságszolgáltatásnak Orbán. Különös gonddal kell védelmezni a gyermekeket és időkorúakat, akiket a szocialista kormány idején egyre több támadás ért. Magyarország nem tűrheti el, hogy rendőrökre vagy pedagógusokra következmények nélkül lehessen támadni. A "három csapás törvény" lesz a visszatartó erő - áll a kormányprogramban.

A következő rész lényegében a gárda ellen szól, a címe az, hogy az állam kizárólagos joga és lehetősége a rend helyreállítása. A kortünet itt a következő: az elmúlt nyolc évben az ország számos pontján az állam lényegében felszámolta önmagát a posták, az iskolák és a helyi rendőrség bezárásával. Sokan érezték úgy, hogy magukra maradtak, ezért az önbíráskodást választották, vagy mástól kértek segítséget az erőszakhoz. "Soha nem fogjuk megengedni, hogy a rendteremtés vagy az erőszak jogát bárki az államtól elragadja és azzal visszaéljen. Az erős Magyarországnak nincsen szüksége gárdákra, mert képes mindenki számára rendet, védelmet és biztonságot garantálni" - fogalmaz a szöveg. Mindehhez erős, szolgáltató és nem uralkodó rendőrséget ígér.

A magyar rendőrség elveszítette az ember bizalmát és támogatását, súlyos morális és anyagi válságban van. Soha nem fordulhat elő, hogy politikai parancsra a magyar rendőrség békés, törvénytisztelő emberekre támadjon - fogalmaz a kormányprogram. A dokumentum a jelenleginél legalább 3500-zal több rendőrt ígér, több eszközzel és több fizetéssel. Ezzel együtt állandó, erős jelenlétet is vállalta a kormány minden településen, mégpedig azonnal és mindenki számára érezhető módon. Változtatnának azon, hogy 43 ezer rendőrből tízezer a főtiszt és nincs, aki járőrözzön. Végül gyorsabb bírósági eljárások ígérete is szerepel a szövegben.