A globális kérdésektől a leginkább aktuális szlovákiai helyzetig mindent végig vett Martonyi János külügyminiszter-jelölt bizottsági meghallgatásán. A bizottság ellenzéki tagjai leginkább azért aggódtak, mert a kormányprogramban alul kezelték a külügyeket, az MSZP a túl általánosnak tartott Amerika megnevezést, a Jobbik Martonyi részvételét kifogásolta a Bilderberg-csoport ülésén.
Nem kellett különösebben megizzadnia vagy sziporkáznia Martonyi János külügyminiszter-jelöltnek meghallgatásán az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságában. A kettős állampolgárságot megkönnyítő magyar törvényre adott szlovák válasz ugyan hangsúlyos volt az ülésen, azonban nem teljesen uralta azt.
A bizottság tagjai az ENSZ BT-tagságtól kezdve érintettek kérdéseket, a végére előkerülő idézetek és anekdoták mellett a meghallgatás pedig sajátos módon a Jobbik által felvetett iraki és afganisztáni szerepvállalás kapcsán szóba kerülő Szaddám Huszein rezsimének eltérő megítélésével zárult.
Martonyi két fontos tételmondatot is megfogalmazott a várható külpolitikai irányokról. "Van egy álmunk: Közép-Európa" - jelezte az egyiket Martin Luther Kinget idéző mondattal, szerinte a kétoldalú kapcsolatok mellett adott esetben a regionális keretek a feszültségek kezelésében is segíthetnek. A nemzetpolitika nem tartozik majd a Külügyminisztérium irányítása alá, de a kormány nemzetpolitikáját Martonyi egy másik mondatban foglalta össze: "Ne bántsd a magyart!". Azt mondta, hogy ahol bántják, a magyarellenességet egyszer sem fogják szó nélkül hagyni.
Martonyi szerint ellentétes a szlovák alkotmánnyal és az 1997-es strasbourgi állampolgári egyezményt is sérti a szlovák parlament szerdai döntése, hogy a másik állampolgárságot kérvényezők automatikusan elveszítik szlovák állampolgárságukat. "Úgy tűnik, hogy felszínre jött valamiféle magyarellenesség, amit meg kell oldani" - mondta.
Martonyi János a legtöbb kérdést rutinból vette, végig magabiztos volt, azonban a kormányprogramból hiányzó önálló külügyi fejezetre úgy tűnt, hogy nem tud érdemben reagálni. A bizottság tagjai széles körben tettek fel kérdéseket, azonban időnként kevésbé hangsúlyosak felé tolódtak el, sokszor úgy érződött, hogy ők maguk sem várnak érdemi válaszokat.
Elmondta, hogy tájékoztatta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, és a továbbiakban is próbálnak majd nemzetközi téren lépni az ügyben. Megismételte, hogy készek tárgyalni a kérdésről a szlovák féllel, érdemi eredményhez azonban szerinte az új magyar kormány és az új szlovák kormány hivatalba lépésére is szükség van.
"Más a filozófiánk" - említette alapvető problémaként. Szerinte Szlovákia azonnal az állam biztonságáról, területi integritásról beszélt, Robert Fico miniszterelnök pedig ellentámadást emlegetett. "Mi nem beszélünk területről, emberi jogokról beszélünk" - mondta Martonyi. Úgy látja, hogy éppen a felfogásbeli különbségek miatt nem sikerült volna megegyezni egy előzetes konzultáción sem a kérdésben.
Szerinte a mostani szlovák kormány meghatározó szerepet játszott az elmúlt években a kapcsolatok megromlásában. Mint mondta, a mostani koalícióban "a magyarellenesség a közös nevező", ezért egy új kormány esetén javulnak az esélyek a megoldásra. Martonyi szerint járható út lehet a két ország civil kapcsolatainak erősítése is, amelyek már most sem rosszak. Ez rövid és középtávon is segíthet a viszony javításában.
A határon túl magyarok kettős állampolgárságát megkönnyítő magyar törvényről szólva hozzátette, hogy az elmúlt kilencven évben szinte egyedülállónak tartja, hogy egy ilyen markáns nemzetpolitikai lépést a szomszédos országok közül csak egy kifogásolt. Ezt egyben reménysugárnak is nevezte a jövőre nézve.
Martonyi az országkép jelentőségét is hangsúlyozta, kulcsfontosságú, hogy "egy ország milyen erkölcsi erőt tud kisugározni." Ezzel együtt a külképviseletek egyik fő feladatának is az országképnek ártó hamis állítások, híresztelések megcáfolását nevezte.
Az országképben is szerepet játszik a 2011-es magyar EU-elnökség, amelynek kedvező megítélésével szerinte elegendő presztízst szerezhet egy ország, és utána erőteljesebben tudja hallatni a hangját. Siker lehetne például az is, ha Horvátország a magyar elnökség alatt csatlakozna az Európai Unióhoz.
A bizottság tagjai leginkább azt kifogásolták, hogy nem szerepel külön külügyi fejezet a kormányprogramban, Kovács László, a bizottság szocialista alelnöke pedig bulvárlaposnak és túl általánosnak nevezte az olyan meghatározásokat, hogy erősíteni kell kapcsolatunkat Amerikával, amelybe így Hugo Chavez Venezuelája is beletartozik.
Martonyi a megfogalmazás kritikájára válaszul az "Amerikából jöttem, mesterségem címere" játékot hozta fel példának a vitatott értelmezésekről, de azt mondta, hogy ő személy szerint az USA megnevezést sem használja. Martonyi ugyanakkor a kormányprogramból hiányzó külügyi fejezet esetében tudott a legkevésbé érvelni, de már a meghallgatás elején hangsúlyozta, hogy hónapok óta dolgoznak a külügyi stratégián, amelynek elemeit és részleteit hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Személyes támadás akkor érte Martonyit, amikor Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke a Bilderberg-csoport üléseit kérte számon rajta. Martonyi úgy reagált, hogy csak egyszer, 2008-ban volt jelen a zártkörű tanácskozáson, amit a magyar érdekképviselet szempontjából hasznosnak tartott. Egyben ajánlotta is a bizottság tagjainak, hogy ha hasonló nemzetközi ülésekre hívnák meg őket, akkor menjenek el, és ott képviseljék a magyar érdekeket.
A megszüntetett külügyi képviseletek és ingatlaneladások ügyében Martonyi tartózkodó volt, mint mondta, alaposan átnézik majd a helyzetet és utána döntenek az esetleges újranyitásokról, de akár további észszerűsítést sem zárt ki.
A meghallgatáson többször is előkerült a magyar-lengyel szövetség és barátság eszméje is. Martonyi hangsúlyozta, hogy nem véletlenül vezet alig néhány órával miniszterelnöki esküje után Varsóba Orbán Viktor útja. A visegrádi országok esetleges infrastrukturális fejlesztéseinél pedig egy magyar-lengyel bank lehetőségét említette.
Az elhúzódó ülésen a bizottság végül 15 igen szavazattal, 6 nem ellenében támogatta Martonyi János külügyminiszteri kinevezését. Ellene szavaztak a szocialisták, a jobbikosok és az LMP-s tag is.