Még évekig nem zárulhat le a Kulcsár Attila ügyében indult büntetőeljárás, hiszen az elsőfokú bíróságnak meg kell ismételnie a meglehetősen kiterjedt bizonyítást, vagy ennek egy részét, ha pedig fellebbezések is lesznek, akkor ismét másodfokra kerül az ügy.

Órákon keresztül sorolta a hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet hibáit a Fővárosi Ítélőtábla a Kulcsár-ügyben új eljárásra utasító másodfokú végzésének szóbeli indokolásában csütörtökön.

Lassó Gábor, a tábla eljáró tanácsának elnöke az elsőfokú döntés tényállásában, az egyes cselekmények minősítésének indoklásában ejtett hibák között példaként említette, hogy hiányzik az egyes bizonyítékok, vallomások értékelő, elemző összevetése és annak megindokolása, hogy mely bizonyítékokat miért fogadott el vagy vetett el a Fővárosi Bíróság.

A tábla szerint a másodfokú, fellebbviteli főügyészi, illetve védői felvetésekkel ellentétben egyáltalán nem kizárt, hogy az eredeti váddal és az elsőfokú ítélettel összhangban mégiscsak sikkasztás történt, és nem valamiféle más bűncselekmény, például csalás.

A tanács elnöke kifejtette azt is, hogy a védői felvetésekkel ellentétben nem tartja törvénysértőnek, és nem rekeszti ki a bizonyítékok közül Kulcsár Attila ügyészek előtt tett vallomásait. A szóbeli indoklás szerint súlyos eljárási hiba az is, hogy a Fővárosi Bíróság egyes rendkívül terjedelmes vallomásokat, Kulcsár Attila nyomozás során tett nyilatkozatait nem a büntetőeljárási törvénynek megfelelően ismertette.

A 2003-ban kipattant brókerbotrány ügyében 2005-ben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség elsősorban az Ausztriában kézre kerített Kulcsár Attila, a K & H Equities egykori brókerének ügyészségen tett saját magát és másokat is terhelő vallomásai alapján.

A vád szerint Kulcsár Attila csaknem 23 milliárdos sikkasztást követett el azzal, hogy ügyfelei, állami vállaltok és magáncégek pénzét forgatta jogosulatlanul.

A Fővárosi Bíróság 2008-ban hozta meg elsőfokú ítéletét, amelyben Kulcsár Attilát 8 év szabadságvesztésre és 230 milliós vagyonelkobzásra ítélte és elrendelte előzetes letartóztatását. További hat vádlott kapott még letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint másfél milliárdos vagyonelkobzást.

Kerék Csabát, a Britton Kft. volt vezetőjét például 5 év börtönre ítélték, Bittvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő volt vezérigazgatója és Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. egykori vezetője 3-3 évet kapott. Rejtő E. Tibort, a K & H egykori vezérigazgatóját pedig felmentették.

A fellebbezések után másodfokra került ügyben a vádhatóság és Kulcsár felderítetlenség miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást indítványozott, tucatnyi más vádlott azonban ártatlanságát hangoztatta és felmentést kért.

A másodfokú tárgyalásokon Kulcsár arról beszélt: ügyfelei többsége tudta, hogy szabálytalan ügyletekben működik közre és ezért ellenszolgáltatást kért és kapott, védője pedig arra célzott, hogy a sikkasztás minősítése a brókercég érdeke volt, azért, hogy a biztosítás megtérítse a kárt. Ugyanakkor az elsőrendű vádlott társai, egykori ügyfelei szerint egyedül Kulcsár ügyészségen furcsa körülmények között tett vallomása szól ellenük.

A Kulcsár-ügy kronológiáját itt olvashatja >>>