Kontrát Károly belügyi államtitkár ajánlását követően Hatala József rövid bevezetőjében elmondta: fő célja, hogy a rendőrség messzemenően tiszteletben tartsa az emberi méltóságot és a szabadságjogokat.

Az első kérdés azt firtatta, hogy menyire ismeri a jelölt a rendőrség állapotát, a munka személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. Az altábornagy felidézte, hogy 2004-ben a rendőrség közbiztonsági főigazgatójaként az uniós csatlakozás apropóján készített egy jelentést, amiben feltárta a csapatszolgálati tevékenység hiányosságait, és 20 milliárd forintra tette a rendbetétel költségigényét.

Azt is jelezte, hogy ha nem történik előrelépés, kaotikus események fordulhatnak elő, és ez szerinte a későbbiekben be is igazolódott, miután felvetéseivel nem foglalkoztak érdemben. Mint mondta, a rendőrség folyamatosan változik, a szervezet sosincs "befejezve", azt folyamatosan hozzá kell igazítani a változó körülményekhez, ám a változások nem lehetnek ötletszerűek, azokat csak gondos elemzés és mérlegelés után szabad véghezvinni.

Legfőbb feladatának a szolgálati fegyelem megerősítését, a parancsnoki tekintély visszaállítását nevezte. Hatala a kinevezést követően először tájékozódni kíván a valós helyzetről, de a lehető legrövidebb időn belül orvosolni szeretné az állomány egzisztenciális problémáit. Mint mondta, az állampolgárok biztonságérzetét csak a szolgálati rend és fegyelem megerősítésével lehet javítani, azt "kikövetelni" nem lehet.

A főkapitány-jelölt óvatosan elutasította azt a kérdést, hogy dezertőr-e az a rendőr, aki együttműködik a polgárőrséggel. A felvetés egyrészt nyilvánvalóan a gárdistáknak a polgárőrségbe való betagozódására, illetve a miniszterelnöknek a gárdistákkal kacérkodó egyenruhásokra vonatkozó dezertőrös felvetésére vonatkozott.

Hatala szerint a polgárőrség működését az arról szóló törvény szabályozza, és ő annak szellemében kíván együttműködni a polgárőrséggel. Ugyanakkor jelezte, hogy a sunyiságot, alattomosságot, bosszúállást nem tűri, de a közrendőröknek a pillanat hevében elkövetett apróbb eljárási hibáit az eljárással és a szankciókkal együtt az élet részének tekinti: "az élet megy tovább", az illető az állomány tagja maradhat.

Hatala 4,2 milliárd forintra teszi a rendőrség jelenlegi működési hiányát, amihez hozzájön a megyei kapitányságok által támasztott tízmilliárdos pluszigény. A jelölt szerint javítani kell a rendőrség költségvetési helyzetét, ám az alapvetően a politika ügye, a rendőrség működését nem lehet a bevételekhez kötni, ezért is kívánja áttekinteni az objektív felelősséghez kötődő bírságolási gyakorlatot, amit az állampolgárok adóhoz hasonló sarcként élnek meg.

Az altábornagy óvatosan elutasította a Kövér Lászlót helyettesítő Mátrai Márta kérdését is, hogy kinevezését követően kezdeményez-e majd jogszabály-módosítást. Mátrai szerint ugyanis ott bicsaklik meg a közrend és a közbiztonság, hogy a rendőrök nem mernek fellépni az elkövetőkkel szemben, mert félnek hogy azok a panasszal fordulnak a felettesükhöz. Hatala kifejtette: fontosnak tartja hogy a rendőrség éljen a hatósági jogosítványaival, az azokkal kapcsolatos állampolgári panaszokat pedig nem szabad korlátozni.

Engedményül annyit tett hozzá, hogy mindent elkövet majd, hogy a parancsnokok a panaszok kivizsgálásakor ne prejudikáljanak, és ne okozzanak jogtalan hátrányt a beosztottaknak, illetve hogy tud a jelenlegi vezetés által összegyűjtött jogszabálymódosítási gyakorlatokról.

Hatala fontosnak tartja, hogy erősödjön a rendőri jelenlét a kistelepüléseken, ezért főleg a körzeti megbízotti hálozat megerősítésére koncentrál majd. mert a rendőröknek a helyi közösség részévé kell válniuk. Emellett törekszik majd rá, hogy egészséges legyen a tisztek, főtisztek és a beosztott rendőrök jelenleg fejnehéz aránya.