A miniszterelnök háromszáz külföldi újságíró előtt arról beszélt Berlinben, hogy mindenképpen meg kell őrizni az alkotmányos kereteket, a médiát nem tudja egyetlen kormány sem ellenőrizni, a Fidesz pedig januártól olyan adóreformot tervez, amely egykulcsos, de családbarát.
A magyar miniszterelnök szerint óvatosan kell élni a kétharmados parlamenti többséggel, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani.
Orbán Viktor mindezt abban az előadásában jelentette ki, amelyet szerda este Berlinben a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott. A rendkívüli érdeklődést jelezte, hogy a politikával szoros kapcsolatban álló, de független elemző és kutató intézet rendezvényén mintegy háromszáz német, illetve külföldi újságíró, valamint a diplomáciai testület magas rangú képviselői és szakértők vettek részt.
A magyar miniszterelnök azt monda, hogy Magyarországnak mindenképp új alkotmányra van szüksége ahhoz, hogy az ország tovább működjék. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindezt mindenfajta hatalmi arrogancia nélkül kell végrehajtani.
Orbán előadásán azt mondta, hogy az áprilisi parlamenti választásokon kapott felhatalmazással csakis alkotmányos keretek között lehet élni.
A miniszterelnök a radikális változások szükségességéről is beszélt, hangsúlyozta viszont, hogy ezek csakis alkotmányos módszerekkel hajthatók végre.
A kormányfő egy kérdésre válaszul kijelentette, hogy Magyarországon semmifajta szélsőségnek nincs helye. Szerinte politikai lépéseket kell tenni a radikális jobboldal ellen. Nem elsősorban ideológiai, hanem demokráciavédő, jogi intézkedéseket Orbán Viktor emellett fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Magyarországon semmifajta, úgynevezett félkatonai szervezetnek nincs helye.
A magyar kormányfő szerint a parlament által elfogadott, a trianoni emléknapra vonatkozó határozatban nincs szó semmifajta revízióról, hanem csakis a magyar kulturális nemzet összetartozásáról. Az összetartozás csak a mély kulturális, nemzeti összefonódást jelenti - mondta.
A miniszterelnök szerint ugyanez érvényes a kettős állampolgárságról szóló törvényre is, amely szerinte a Kárpát-medencében a magyarságot érintő diszkrimináció megszüntetéséhez kell. A kettős állampolgárság a Kárpát-medencében eddig a magyar kisebbségen kívül mindenkit megillethetett; a diszkriminációt nem fogadhatjuk el - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor a magyarországi médiára vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: egyetlen kormány sem képes arra, hogy a sajtót ellenőrzése alá vonja. Szerinte az állami tulajdonban lévő média a magántulajdonban lévőnek Magyarországon csak a töredékét teszi ki. A miniszterelnök úgy véli, hogy a médiának ez a tíz százaléka rendkívül szerencsétlen konstrukcióban működött eddig, ezért ezt a rendszert nem lehet tovább működtetni. Orbán Viktor szerint a kormány "egyfajta csődeljárás formájában" igyekszik működőképes állapotban tartani a magyar állami médiát.
A kormányfő a média tervezett átalakítását magyarázva elismerte, hogy néhány tartalmi szabályozási kérdés is a parlament elé került. De szerinte a kérdésekben olyan véleménykülönbségek alakultak ki, hogy a kormány végül arra az álláspontra jutott: most a tulajdonosi oldal megteremtése az elsődleges, a média-, illetve a szólásszabadságra vonatkozó összes tartalmi kérdés szeptemberben kerül a törvényhozás elé.
Orbán Viktor szerint ma nincs olyan törvény a parlament előtt, amely tartalmilag avatkozna be a médiába, hanem kizárólag az állami tulajdonú média gazdálkodásával és az állami tulajdonban lévő frekvenciákkal kapcsolatos hatóság felállításáról van szó.
A miniszterelnök szerint kormány az elmúlt három hónapban "bátor változásokat" kezdett el. Ezek között a kormányfő a politikusok számának megfelezését, a köszférában a kétmilliós bérplafon bevezetését és az állami válallatok vezetésének drasztikus csökkentését nevezte. Ezen kívül a kormány januártól olyan adóreformot tervez, amelyben egyszerre valósul meg az egykulcsos és a családi adózás. Orbán Viktor elismerte, hogy ez eddig a világon senkinek sem sikerült, de "nekünk nagyon kiváló ötleteink vannak" - fogalmazott.
A miniszterelnök szerint ezek a lépések teremtették meg a morális alapját a későbbi strukturális reformoknak, amelyek "részben igen, részben pedig nem találkoznak az emberek elképzeléseivel." Hangsúlyozta: csak az a helyes sorrend, ha a politika előbb magán kezdi a változtatásokat, majd a közigazgatáson, a közszférában dolgozókon, a cégeken és a bankokon és csak legvégül az embereken.