Az új köztársasági elnök beiktatási beszédében jelezte, hogy szeretne részt venni egy új alkotmány elkészítésében. Javasolja, hogy bevezetőjében az alaptörvény emlékeztessen a Szent Koronára és a magyar államiság keresztény gyökereire. A sport említését is fontosnak tartja.
A Sándor-palota udvarán egy sátorban, 200 meghívott előtt tartották péntek délelőtt Schmitt Pál új köztársasági elnök beiktatási ceremóniáját.
Az új államfő székfoglaló beszéde volt a rendezvény csúcspontja. Ebben Schmitt Pál hosszan beszélt a készülő új alkotmányról. Emlékeztetett, hogy tavasszal közakaratából alaptörvényt alkotni is képes többsége lett a törvényhozásnak.
Jelezte, hogy maga is aktív részese kíván lenni az alkotmányozásnak. Javasolja majd, hogy a magyar államiság gyökereit, a dicső múltat is említse meg az új alkotmány bevezetése. "Javasolni fogom a kereszténységre és a Szent Koronára való utalást" - mondta. Később jelezte, hogy a sport jelentőségét is szívesen szerepeltetné majd az új alkotmányban.
Schmitt megismételte a megválasztása idején elmondottakat, miszerint nem ellensúly kíván lenni, hanem egyensúlyra törekszik majd.
Schmitt három híres embertől idézett beszédében. Felszólalását egy Wass Albert gondolattal kezdte, később pedig Széchenyi Istvánt és a Van Eyck németalföldi festőt idézte.
Méltatta az előző három államfő munkáját, ám utalásai jelezték, hogy közvetlen elődjável, Sólyom Lászlóval korántsem ért mindenben egyet. Sólyom a parlament tavaszi megalakulásakor még arról beszélt, hogy nincs szükség új alkotmányra, Schmitt beszédében viszont központi gondolat volt az alkotmányozás. Sólyom magát a pártok megregulázójának, Schmitt inkább partnerének tekinti.
Schmitt jelezte, hogy fontos ügye lesz az anyanyelv óvása, gazdagítása. Ugyanígy a sportolás népszerűsítését is feladatának érzi. "Megvívok, hogy a sport is bekerüljön az új alkotmány szövegébe" - utalt párbajtőrözői múltjára és allamfői jövőjére egyszerre.
Az oktatás és a kutatás-fejlesztés támogatásáért egyetemeket és vidéki iskolákat is szeretne látogatni.
A 15 milliós magyarság nemzeti egységét és büszkeségét tartja a legfontosabbnak. Szorgalmazni akarja, hogy minél többen vegyék fel a kettős állampolgárságot a határon túliak közül.
Schmitt azt várja, hogy "mindannyiunk számára felemelő érzés legyen magyarnak lenni", és ezt az érzést a versenypályák lelátóin érzett örömhöz hasonlította. Mint egy-egy fontos győzelem idején az egymás nyakába borulás, a ria-ria-Hungária közös kiáltása.
A rendezvényt eredetileg nyilvánosnak tervezték, és a palota előtti téren lett volna, de a reggeli vihar miatt bevitték az udvarra, ahová csak a meghívottak fértek be.
Civil érdeklődők nem is mentek a rendezvényre, a palota előtti kordont csak néhány turista figyelte. Élőben a sajtó sem tudta követni az eseményt.
A sátorban felállított színpadon Fekete Boglárka, debreceni kislány lépett fel először, a Himnuszt énekelte. A nézőtér első sorában bal oldalon középtől kifelé Schmitt Pál ült feleségével, mellettük Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, majd Kövér László házelnök és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke következett.
Jobboldalt az első sorban Mádl Ferenc volt köztársasági elnök ült feleségével, mellettük Boross Péter volt miniszterelnök. Sólyom László leköszönő államfő is foglalhatott volna helyet, ő azonban nem ment el a rendezvényre. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik képviseltette magát, az LMP és az MSZP vezetői megsértődtek, mert túl későn hívták meg őket.
Jelen voltak viszont a kormány tagjai, és a történelmi egyházak vezetői, illetve több nagykövet is.
A program néptánccal, egy Bartók-művel, egy Vörösmarty-verssel és az A csitári hegyek alattal kezdődött.