Az ügyész szerint Budaházy erőszakkal fenyegetve akarta elérni az államforma megváltoztatását, és írásaiban ehhez próbált híveket szerezni. "Több volt ez, mint véleménynyilvánítás" - mondta az ügyész a vádban szereplő alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével kapcsolatban.

Az ügyész szerint a megismételt eljárásban felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó elsőfokú ítélet törvényes volt, ezért annak  helybenhagyását és jogerőre emelését indítványozta másodfokon a táblának.

A más ügyben több mint egy éve előzetes letartóztatásban lévő Budaházy az utolsó szó jogán nem vitatta, hogy meg akarta változtatni az ország közjogi berendezkedését, ezt - mint mondta - ma még jobban szeretné, mint négy éve, de nem erőszakkal,  hanem az ellenállás demokratikus jogával élve.

A vádlott szerint rossz beidegződés, hogy mindenki követhet el bűncselekményt, csak az állam nem. A büntető törvénykönyv is csak azt bünteti, aki törekszik a hatalom megragadására, de azt nem, aki gyakorolja, 2006 őszén viszont a "törvényesség törvénytelenséggé vált, az igazságszolgáltatás igazságtalanságot szült", az emberek pedig ezt látva vívódtak jog és igazság között. Mindezért Gyurcsány Ferenc a felelős - jelentette ki.

Budaházy az erőszakkal, zsarnoksággal szembeni ellenállásról szólva Nelson Mandela dél-afrikai, Mahatma Gandhi indiai, és Theodore Roosevelt amerikai politikusokkal, polgárjogi harcosokkal példálózott.

A vádlott arra is felhívta a figyelmet, az ügyészség nem tudott példát felhozni az ő írásaiból arra, hogy erőszakkal akarta volna megragadni a hatalmat.

A pénteki másodfokú tárgyaláson az utóbbi hónapokban megszokottnál erősebb volt a rendőri biztosítás, és Budaházy korábbi tárgyalásaihoz képest viszonylag rendben zajlottak az események, csupán két embert kellett hangoskodás miatt kiküldenie a teremből a bírói tanács elnökének. A tábla október 13-ra tűzte ki a másodfokú határozat kihirdetését Budaházy György állam elleni bűncselekmények vádjával indult büntetőperében.