Az ország már segítetett a gazdaságnak a válság túlélésében. Most fordítva kell hogy legyen. Az adófizetők eddig rengeteg többletet fizettek be, eddig mindig tőlük vett el az állam. Most úgy tisztességes, hogy a válság második szakaszában az vállaljon többletterhet, aki eddig mentesült az áldozatvállalás alól. Most azok fizetnek, akik jelentős profittal rendelkeznek.
Válaszában Kontrát Károly belügyi államtitkár sok mindenről beszélt, ezek kevéssé érintették a témát. De az kiderült, hogy a kormány fontosnak tartja a kábítószer elleni szigorú fellépést. Volner nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.
A nap utolsó interpellálója, Volner János már hetek óta vár rá, hogy elmondhassa interpellációját, aminek a témája az, hogy az állami kábítószerszabályozás túl lassan frissül, az új szerek lassan kerülnek fel a tiltott listára. Azt is javasolta, hogy a kábítószerek prekurzoranyagait, vagyis az előállításukhoz szükséges anyagokat is tegyék tiltólistára. Mikor valósulhat meg a gyors törvényi tiltás, kérdezte.
A kormány nevében Cséfalvay nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. Szerinte a kormány hitelezőket segítő politikája két alapelvre épül. Személyre szabott megoldást kell találni, másrészt olyan megoldást kell találni, ami nem ösztönzi a nemfizetést. Három fázist határoztak meg. A fő cél, hogy lehetőség szerint a probléma a bank és az ügyfél között maradjon. Amennyiben újratárgyalják a hitelt, az állam garanciát vállal, ha pedig valaki így sem tud fizetni, lakása elárverezésekor az önkormányzat elővásárlási jogot élvezne. Tukacs szerint a koncepció három eleméből kettő semmilyen újdonságot nem tartalmaz, másrészt meg ideje lenne, hogy koncepció helyett már konkrét törvény legyen, ezért nem tudta elfogadni a választ. A parlament viszont igen.
A szocialista Tukacs István a devizahitelesek megsegítését kérte számon a kormányon. Szerinte az eddigi intézkedések ugyanis nem elégségesek. Az eddig elfogadott javaslatok szerinte csak azokon segítenek, akik így vagy úgy, de tudnak fizetni, törleszteni. Ő azok megsegítését várja, akik egyáltalán nem tudják fizetni hiteleiket.
Fónagy szerint "nem felel meg a tényeknek" az, amit Varju állít. Szerinte nem hogy leállították a támogatásokat, hanem forrásokat szabadítottak fel a kis- és középvállalkozások számára. Varju nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.
A szocialista Varju László szerint a kormány nem támogatja a kis- és középvállalatokat. Pedig a kormány az elmúlt időszakban másról sem beszélt, mégis, Varju szerint kifejezetten akadályozzák a hozzáférést az uniós forrásokhoz. Felfüggesztették a gazdasági operatív program kifizetéseit, nem bírálták el a már beadott pályázatokat, állítja. Emellett több uniós fejlesztési projektet is leállítottak, pedig ez is bevételt jelenthetne a projektek alvállalkozóinak.
Kontrát Károly szerint a kormány sem a 2006 őszét idéző gyakorlatokat, sem a boszorkányüldözést nem akarja folytatni. Geréb Ágnes ellen nem a belügyminisztérium, hanem a bíróság rendelt el kényszerintézkedést, és Geréb Ágnest egy korábbi ítéletben eltiltották hivatása gyakorlásától. A Geréb elleni kényszerintézkedések ügyében vizsgálatot indítottak, megállapításai szerint nem került sor testüregvizsgálatra, bár tény, hogy szabályellenesen meztelenre vetkőztették. Amennyiben a vizsgálat szabálysértést tár fel, meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket. Vizsgálat indult a lábbilincs ügyében is. Kontrát bízik benne, hogy az otthonszülés szabályairól hamarosan jogszabály születhet. Szabó Tímea nem tudta elfogadni a választ, cinizmust fedezett fel benne. A parlament viszont elfogadta a választ.
Szabó Tímea Geréb Ágnes ügyében szólalt fel. Meglátása szerint a magyar börtönökben még mindig a 2006 őszi állapotok uralkodnak, Geréb Ágnes testüregmotozáson esett át, a bírósági meghallgatásra lábbilincsben vezették át, amely sérüléseket okozott neki, mégis megtagadták mind a lábbilincs levételét, mind annak meglazítását is. Szabó szerint ez gyakorlatilag kínzásnak minősül. "Nem tartják aránytalannak, hogy egy szülésznőt lábbilincsben vezetnek bírósági meghallgatásra" - kérdezte Kontrát Károly belügyi államtitkártól. Azt is kérdezte, hogy folytatni kívánják-e a Geréb Ágnes elleni boszorkányüldözést.
Az országgyűlés legjobban öltözött embere, Mikola István "Patika=gyógyszerforgalmazáshoz nem tartozó kiskereskedelmi tevékenység?" címen szólalt fel. Lényegében a patikaláncok ellen szólalt fel, mert azok befektetői multik, brókerek, ingatlanbefektetők, nem pedig gyógyszerészek. A Fidesz kormányra kerülése után patikaalapítási moratóriumot hirdetett, Mikola lényegeben ennek törvényi erőre emelését kérte. Lényegében a patikaalapítást megint kvótához kötné, korlátozva ezzel a szabad versenyt. Minderre az az érve, hogy a patika gyógyító intézmény, nem pedig bolt, ahol az emberek megvehetik, amire szükségük van.
Cséfalvay Zoltán nem kívánt arra reagálni, hogy a kormány terveit szerinte tévesen neoliberálisnak minősítette Lenhardt. Az adóreformmal három céljuk volt, az egyszerűsítés, az adóteher csökkentése és a családok támogatása. Ezután a nemzetközi adóversennyel érvelt az egykulcsos adó mellett, ami szerinte egyrészt arányos, másrészt igazságos is., hiszen aki többet keres, az most is többet fog fizetni. "Senki sem jár rosszabbul" - ismételte meg ő is sokadszorra. Lenhardt nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.
Lenhardt Balázs neoliberális elhajlásokat vél felfedezni a kormány adópolitikájában, amennyiben egykulcsos adó bevezetését tervezik progresszív, családi adózás bevezetése helyett. Pedig amúgy javarészt egyetértenek a kormány programjával, amiben saját választási programjukra ismert a jobbikos képviselő. "Vegytiszta neoliberalizmus" - minősítette az egykulcsos adót, amit "a globális háttérhatalom" magyarországi helytartója, az SZDSZ propagált szerinte.
"Nem tudom, hogy Ön szívesen állít-e ki fedezetlen csekket" - válaszolta Harangozónak Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár, aki szerint egyszerűen nincs most pénz a kármentesítésre. Valóban leállt a munka, de ez átmeneti, és nem általános, mondta Fónagy. A legfontosabb feladatokat teljesítették. A többi programra is ugyanez igaz, a közvetlen veszélyforrásokat elhárítják, a halasztható munkákat viszont elhalasztják. Harangozó szerint a kártalanítás fedezete megvolt az idei költségvetésben, ezért nem tudja elfogadni a választ. Mementóként egy képet adott a simontornyai zagytározóról Fónagynak. A parlament viszont elfogadta az államtitkár válaszát.
A nap első interpellálója a szocialista Harangozó Tamás. Az iránt érdeklődik, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő valóban leállította-e az Országos Környezeti Kármentesítési Programba tartozó projektek finanszírozását. Értesülései szerint a kormány leállította a simontornyai bőrgyár területén keletkezett környezeti károk megtisztítását. Szerinte a terület megtisztítása nem csak környezeti okokból fontos, hanem azért is, mert a megtisztított területen új vállalkozások indulhatnának. Harangozó szerint a kormány helyesen járt el a kolontári katasztrófa után, de ugyanígy kéne eljárnia Simontornyán is, ahol hasonlóan veszélyes anyagokat tárolnak. "Mikor folytatódhat a kármentesítés Simontornyán, leállították-e más kármentesítési projektek finanszírozását is?" - kérdezte.
A ház elfogadta a másik házszabálytól való eltérést, úgyhogy a kormány által két hete elrendelt veszélyhelyzetet is ma hosszabbíthatják meg az év végéig. A kormány saját hatáskörében csak 14 napra hirdethet veszélyhelyzetet, meghosszabbításához már a parlament hozzájárulására is szükség van.
A kormánypártok megkapták a Jobbik támogatását, a képviselők 82,6 százaléka szavazta meg, hogy a házszabálytól eltérve egy nap alatt lefolytassák a kormány javaslatának általános és részletes vitáját, és döntsenek a módosító javaslatokról, valamint magáról az egységes javaslatról is.
Rogán Antal képviselőtársai tömkelegével együtt megnyomta az igen gombot, hozzájárulva ehhez, hogy a parlament válságadókat fogadjon el még a mai napon. Jó mulatság, férfimunka volt!
A szimpla napirend előtti felszólalások unalmát elűzendő – miközben Matolcsy György jobbkéz- és söralátét-miniszter előbb egy jobbikos, majd egy LMP-s felvetésre válaszolt – a nap embere társasági életet élt az ülésteremben, Schiffer András LMP-frakcióvezetővel, Tarlós István főpolgármesterrel, Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel váltott szavakat. Majd negyedjére maga is szólásra emelkedett. Neki ehhez már nincs szüksége extra felkészülésre.
Utolsó napirend előtti felszólalóként a fideszes Rogán Antal azzal büszkélkedett, hogy a Fidesz megvalósított egy adócsökkentést. Szerinte ez az MSZP-nek sosem sikerült, ellenben többször emeltek adót.
Soltész Miklós nemzetierőforrás-államtitkár nem osztja Kiss Péter aggodalmait, mert szerinte éppenhogy megvédik a magánnyugdíjpénztári befizetőket azzal, hogy elveszik befizetéseiket.
"Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíjrendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek" - csapott bele a lecsóba a szocialista Kiss Péter, idézve a Nemzeti Együttműködés Programját. Azt is számon kérte a Fideszen, hogy az önkormányzati választások előtt még a Fidesz egyik képviselője is elismerte, hogy a törvényi előírások szerint 1,4 százalékos nyugdíjemelésre lenne szükség, most mégis csak 0,6 százalékos nyugdíjemelést terveznek.
Méltánytalannak tartja mindazt, amit a magánnyugdíjpénztárak ügyében tett a kormány, ami szerinte inkább zsarolás, mint bármi más. Az adóreform pedig a gazdagoknak és a gazdag családosoknak kedvez csak.
A kormány részéről reagáló Matolcsy György szerint Scheiring Gábornak semmiben sincs igaza. Szerinte ők már a kormányprogramba beillesztett választási programjukban azt állították, hogy a 2010-es költségvetésben hatalmas, 540 milliárdos lyuk van. Ezt az első akcióterv 320 milliárd forintot hozó, és a második akcióterv 220 milliárd forint extrabevételt biztosító elemeivel most betömik. Az adóreformmal meg szerinte mindenki jól jár. "Véletlenül itt van a zsebemben egy kis söralátét" - mondta, és előhúzott egy söralátétet annak szemléltetésére, hogy mekkora is lesz az új adóbevallás. A söralátéten véletlenül pont egy adóbevallás volt.
Az elempés Scheiring Gábor szerint a kormány adópolitikája azt üzeni, hogy aki nem tud elég pénzt keresni, az nem is érdemel életet. Megismételte ugyanazt, amit Schiffer András reagált Orbán Viktor felszólalására, vagyis hogy különadók helyett a szabályozást kéne erősíteni. Szerinte nemhogy leépíteni nem kéne a bürokráciát, hanem erősíteni kellene azt. Hamisnak nevezte azt az érvet, hogy a kormányprogramról már a választások előtt konzultáltak, hiszen a választási programnak az egykulcsos adó és a válságadók sem voltak részei, az elmaradó járulékcsökkentés viszont igen. (A Taigetosz szó az interpelláció címében szerepelt, ami "Szevasz, Taigetosz" volt.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a magánnyugdíjpénztárak rossz befektetők voltak, átlagosan 1 százalék alatti hozamot hoztak reálértéken a befektetéseik. Ugyanakkor az államosítás alkotmányellenes lett volna. Sokallta a magánnyugdíjpénztárak kezelési költségeit, a rendszert torznak nevezte, amikor Hegedűsnek válaszolt.
Miközben Matolcsy György jobbkézminiszter egy jobbikos napirend előttire válaszolt, a nap embere az LMP frakcióvezetőjével beszélt egy percet suttyomban.
A nap második napirend előtti felszólalója Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese. Mint mondta, javarészt egyetért a kormány második akciótervében foglaltakkal, de a nyugdíjrendszer esetén alapvetően az államosítást támogatnák. Javaslatuk szerint az állam, a névreszóló számlavezetést megtartva vonhatná felügyelete alá a magánnyugdíjpénztári számlákat. Ezzel jelentősen javíthatná a költségvetés egyenlegét is.
A kormány által választott megoldás szerinte bonyolultabb, kockázatokat rejt, hiszen a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépésével vagy saját megtakarításaikat vesztik el, vagy az állami rendszerben levők kárára lesz kiegészítve nyugdíjuk. Azt javasolta, hogy az állam hozzon létre egy saját magánnyugdíjpénztárat, amibe átléphetnének azok, akik visszatérnének az állami rendszerbe.
A miniszterelnök viszontválasza végeztével nagy nyüzsgés támadt, a ház fele kirohant ejtőzni a többi napirend előtti idejére, de a nap embere a helyén maradt. Messzire úgysem mehetne, nemsokára szavazás lesz a napirendről, és a házszabálytól való eltéréshez, minden gombnyomó mutatóujjra szükség lesz.
"A meg nem született gyermeket nem kell felnevelni" - reagált Mesterházy azon felvetésére, hogy a gyermekkedvezményt azok nem tudják igénybe venni, akik önhibájukon kívül gyermektelenek. Zárógondolatként pedig arról beszélt, hogy nemcsak az MSZP utasítja el a kormány ötleteit. "Gondolati paradigmaváltás küszöbére érkeztünk" - mondta. Ez arról szól, hogy nem csak a megszorítás megoldás. "Próbálják elképzelni, hogy lehet másként. Erre teszünk kísérletet" - mondta, és azt kérte, szurkoljanak nekik ebben a kísérletben.
Budapest legbelsőbb belvárosának kétszeres polgármestere egyáltalán nem a Nagykörúton belül született. Hanem ezzel szemben Körmenden, gimnáziumba Szenthgotthárdon járt, csak utána került a fővárosba, ahol az akkor már nem Marx Károlyról elnevezett Közgázra járt. Oszt itt ragadt.
Orbán sajnálja, hogy az MSZP nem támogatja a válságadót, a családi adózást, az egykulcsos adót és a kormány többi intézkedését. Mint mondta, tudatában van annak, hogy a válságadó rossz üzenet, de szerinte megéri a kockázatot. A befektetőket szerinte megnyugtathatja, hogy a különadókat határozott időre, három évre vetik ki. A befektetések ösztönzésére pedig csökkentették a társasági adó kulcsát. Arról kell meggyőzni a külföldi befektetőket, hogy három év múlva már nem lesz szükség a válságadókra.
Rogán Antal még csak 38 éves, de már negyedik ciklusát kezdte a parlamentben. Először 1998-ban jutott be országos listáról, aztán kétszer Budapestről, még mindig listáról, míg végül idén tavasszal visszakézből megverte ellenfeleit az V. kerületben.