Nem mindennapi látnivalót kínál a mindenszentek miatt kivételesen kedden összeülő parlament, a rendszerváltás óta először egy demokratikusan megválasztott kormány kísérletet tesz a közjogi rendszer lerombolására. A napirenden két javaslat is ezt célozza, mindkettőt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be Orbán Viktor támogatásával. A lényeg, hogy a kormány nem szeretné, ha az Alkotmánybíróság túlzottan beleavatkozna a munkájába. Elfogadják a médiaalkotmányt is, és újra tárgyalják a közjogi válságot kirobbantó, a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló, változatlan formában beterjesztett törvényjavaslatot is.
A héten kedden lesz hétfő, de a parlament eheti ülése nem ezért lesz különleges, hanem azért, mert a keddi ülésnapon tárgyalják Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének két egyéni indítványát az alkotmány és az alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról. A második Orbán-kormány rövid uralma alatt húzott már egy-két váratlant, államosított ezt-azt, de Lázár javaslataival határkőhöz értünk. Arra a rendszerváltás óta még nem volt példa, hogy egy kormány a számára kedvezőtlen alkotmánybírósági ítéletre reagálva kezdeményezzen alkotmánymódosítást, és kísérelje meg korlátozni az alkotmánybíróság hatásköreit.
Ha jobban belegondolunk, most sem ez történik, hiszen nem a kormány, hanem Lázár képviselő terjesztett be egyéni képviselői indítványt, de tette ezt a miniszterelnök utasítására és áldásával, közvetlenül a kormány számára kedvezőtlen ítélet kihirdetése után. És az elmúlt hónapokban az már világossá vált, hogy a kormány a kényes ügyeket egyéni képviselői indítványként szereti tárgyalni, mert így nincs szükség hatástanulmányokra, vizsgálatokra, egyeztetésre, egy csomó macerára, ami, úgy tűnik, összeegyeztethetetlen a nemzeti együttműködés rendszerével. A rendszer alapja elvileg a konzultáció lenne, de ezt a kormány hajlamos úgy értelmezni, hogy volt neki egy választási programja, amit már megkonzultált, úgyhogy nagyon már nincs miről beszélni. Most se fognak sokat, az alkotmánybíróság jogköreit megnyirbáló, az alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános és részletes vitáját is lezavarják még kedden - az idő sürget, ha nem korlátozzák a jogköreit, az AB a végén még elkaszál egy-két, nemrégiben kivetett válságadót, netán elmeszeli a nyugdíjpénztári befizetések einstandját.
Alapesetben nem lennének kétségeink, hogy biztos kétharmados többsége birtokában a Fidesz keresztül is viszi szándékát. Túlzottan most sem kételkedünk ebben, de a törvényjavaslatokat kedden most semmi esetre sem fogadhatják el. Ehhez ugyanis el kéne térni a házszabálytól, amihez a képviselők 4/5-ének a szavazatára lenne szükség, de a Fidesz most nem számíthat a Jobbik támogatására. Így még legalább egy hétig - ha bármelyik javaslathoz módosító indítványt nyújtanának be, akkor két hétig - egyben kéne tartani a 263 fős frakciót. Ezt megnehezíti, hogy az alkotmánybírósági jogkörök megnyirbálását nemcsak az ellenzék, hanem a jobboldal több számottevő figurája és egyes hírek szerint az igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor is ellenzi. Navacsics pedig nemcsak miniszterelnök-helyettes, de a Fidesz pártstruktúrájának építője is, így ha vannak olyanok a frakcióban, akik nem Orbánnak köszönhetik pozíciójukat, azok Navracsicsnak lehetnek hálásak. Nem állítjuk, hogy kenyértörés lesz, csak azt, hogy most akár lehetne is.
A rendszerváltás óta a legfontosabb közjogi történés tanúi lehetünk kedden, ezért szokásainktól eltérően parlamenti közvetítésünk az interpellációk után nem ér véget, csak szünetel, egészen az alkotmánymódosítási és az alkotmánybírósági törvényt módosító javaslat előreláthatólag este hét-nyolc körül kezdődő vitájáig, amit élőben fogunk közvetíteni.
A parlament többi napirendi pontja eltörpül a közjogi rendszer durva átalakításának kísérlete mellett, de azért emlékezzünk meg ezekről is. Elfogadják az ORTT 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint Cser-Palkovics András és Rogán Antal médiaalkotmányát. Módosítják az államháztartásról szóló 1992-es törvényt is, ezzel a Fidesz lényegében időt ad magának a költségvetés előkészítésére, ugyanis az eddigi szabályozással szemben idén nem november 30., hanem december 10. lesz a költségvetés kiadási főösszegének leadási határifeje.
Módosítják a hagyatéki törvényt is. Korábbi közlésünkkel ellentétben ez nem arról szól, hogy az előző kormány kozmetikázása után immár ténylegesen is illetékmentessé teszik az egyenesági öröklést, hiszen azt már megtették. Ezúttal a hagyatéki eljárás szabályait módosítják, technikai okokból. A 2010 márciusában elfogadott törvény több helyen is az új Ptk-ra hivatkozott, amit az Alkotmánybíróság végül nem engedett hatályba lépni.
Törvényt hoznak a megújuló energia közlekedési célú felhasználásáról, jogharmonizálnak az Európai Unióval és tárgyalják a területfejlesztési törvényhez benyújtott módosítóindítványokat is.
Még kedden megkezdik az egész közjogi válságot kirobbantó, a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló javaslat újbóli tárgyalását. A javaslattot Lázár János változatlan formában terjesztette a költségvetés elé - bár a KDNP időközben jelezte, hajlanának rá, hogy kivegyék a törvény hatálya alól azokat a közszolgákat, akiket aránytalanul büntetne a törvény. Lefolytatják az APEH és a Pénzügyörség összevonásáról szóló javaslat részletes vitáját, illetve a fideszes Kovács Zoltán és a kereszténydemokrata Latorcai János javaslata alapján parlamenti vizsgálóbizottságot alakíthatnak a MÁV-nál történt átalakítások és privatizációk felülvizsgálatára is.