A Szonda-Ipsos október 17. és 24. között lefolytatott vizsgálata szerint az önkormányzati választások után hangoztatott nyilatkozatok nem befolyásolták a pártok október végi eredményeit, hiába könyvelte el mindegyik párt sikerként az eredmények mindegyik politikai erő maradt azon a szinten, ahol szeptemberben is volt.

A Népszabadságban közölt felmérés szerint az eltérő mozgósítási potenciál megmutatkozott október 3-án, és ez azóta is megfigyelhető. A Fidesz híveinek aktivitási szintje meghaladja a szocialistákét, ebből adódik, hogy amíg a teljes lakosság körében három és félszer nagyobb a kormánypárt tábora, mint az MSZP-é (39-11 százalék), addig a biztos pártválasztók csoportjában négyszeres a többlete (66-16 százalék).

A jobbikosok eltökéltsége is erősebb, mint a szocialista párt táboráé, ezért az aktív szavazói körben szorosabban tapadnak az MSZP-re, mint a választókorú népességen belül. Az LMP nemcsak a támogatói kör méretét illetően marad le jelentősen az említett pártoktól, de a részvételi hajlandóságuk is alacsonyabb. Ennek következménye rendszerint százezer körüli elszánt szavazó, akik nyáron és ősszel a bejutási küszöb környékén – de inkább alatta, mint felette – tartották a pártot.

A parlamenti választások eredménye a korábbi végletesen negatív közhangulatot kedvezően befolyásolta, ha át nem is fordította. Szeptemberben relatív csúcsra ért az ország helyzetét értékelő „jó irány, rossz irány” mutató: 35, illetve 49 százalékot regisztrálhattunk. A folyamatos javulás október második felében megtört, 31 százalék a pozitív véleményt formáló, 54 százalék a negatív minősítést adó. A Fidesz-tábor hangulata töretlenül pozitív, még most is javuló tendenciát mutat: már szeptemberben is jócskán optimista volt a mérleg (53-40 százalék), s az elmúlt hónapban tovább javult (59-32).