Orbán Viktor a hat év szünet után először összehívott Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén világpolitikai dimenziókba helyezte kormánya döntéseit. A nyugati civilizáció vezető ereje szertefoszlik, jön fel a kelet, az ipari forradalom óta nem bolydult fel így a világ rendje. A nagy átrendeződés különleges lehetőség Orbán szerint, és ennek kihasználáshoz szokatlan lépések kellenek. Figyelmeztetett, hogy nem szabad visszahőkölni a szokatlan válaszoktól.
A Máért pénteki ülésén Orbán Viktor világtörténelmi kontextusba helyezte kormánya ténykedését. Miután méltatta, hogy hat év szünet után újra összehívta a kormány a határon túli magyar szervezetek találkozóját, mondandója nagyobb részét a világpolitikai helyzet elemzésének, és ezen keresztül saját politikájának magyarázatának szentelte.
Orbán Viktor szerint a világ hatalmas változáson megy most keresztül. Az ipari forradalom idején kialakult eltolódások most érvényüket vesztik, idézett az IMF tanulmányaiból. Ez azt jelenti, hogy India és Kína, illetve más feltörekvő térségek visszaszerzik azokat a világkereskedelmi pozícióikat, amelyeket a 19. század előtt is betöltöttek. Orbán emlékeztetett, hogy a technológiai ismeretek nyugati koncentrációja eltolta az arányokat, és a nyugati civilizáció hatalmas előnyre tett szert. A globalizáció azonban megnyitotta e tudást a világ többi része előtt is, és ezzel a nyugat elveszti vezető erejét.
„Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban” – mondta a miniszterelnök. Vagyis Magyarországot a nyugati civilizáció részének tekinti továbbra is, ám aki nem számol az aktuális trendekkel, az hajótörést szenved.
Orbán szerint a világ hatalmi átrendeződése egy nagy lehetőség Magyarország előtt, mert aki elég gyorsan reagál, az nyertese lehet az új rendszernek. A magyar miniszterelnök szerint példátlan előny, hogy Magyarország kormánya Európában egyedülálló többséggel rendelkezik, így képes lehet a gyors válaszokra, vagyis alkotmányos változtatásokra is.
„A pénzügyi és egyéb válságok azt üzenik, hogy az egyetlen kiút a dolgok bátor átalakítása” – mondta. Ezért figyelmeztetett, hogy most nem szabad megijedni és elbizonytalanodni. Magyarország az új világrendben elsőként fürkészhet ki új ösvényeket.
Nem kell bevárnunk, amíg a többiek kipróbálják az új módszereket, mondta, utalva például a bankadóra, amiben Magyarországot követi most Nagy-Britannia és Ausztria is.
„Minden, most furcsának tűnő intézkedés indokolt a jövő szempontjából, és a nyugati kultúrkör más területein is elő fognak jönni hasonló lépések” – mondta. Orbán szerint a következő egy év döntő jelentőségű lesz, hogy az országnak sikerül-e új pozíciókat felvennie az új világrendben.
„A magyar lelki alkat hajlamos arra, hogy minden akadályt és dilemmát és szokatlanságot veszélyként értelmezzen, és elhárító magatartással reagáljon. Közben ami a világban zajlik, az nagy lehetőség, és ennek kihasználása szokatlan válaszokhoz vezethet” - fogalmazott.
A kormányfő szerint nem csupán Magyarország szempontjai fontosak e változások közepette, hanem egész Közép-Európának közös választ kell adnia a kihívásra. Ezért ment hivatalba lépése után elsőként Varsóba, és ezért tartja fontosnak minden vita ellenére a szoros együttműködést Szlovákiával. A gazdaságin túl akár szorosabb katonai együttműködést is kilátásba helyezett a térség többi országával. Magyarország speciális küldetésének tartja, hogy az ország törődjön a régió szempontjaival.
Orbán Viktor szerint már most verseny van az EU tagállamai között a feltörekvő térségek felé nyitásban. A magyar miniszterelnök meggyőződése, hogy a jövőben átalakulnak a külpolitikai kapcsolatok, és elsősorban a gazdasági, pragmatikus szempontok lesznek fontosak. Az ideológiai, civilizációs, vallási vagy katonai szempontok viszont háttérbe szorulnak a szövetségkötésekkor.
Bibó Istvánt idézve két veszélyt említett: „A magyarság fejlődésének, a közös nemzeti gondolat legnagyobb gátja a hamis realisták szembenállása a túlfeszült lényeglátókkal”. Orbán szerint mindkét veszélyes gondolkodás jelen van a magyar politikában, de a hamis realisták most a veszélyesebbek, Ők azok, akik szerint nem itthon dől el az ország sorsa, hanem külső tényezőktől, például a tőzsdéktől vagy a Gazprom csapjaitól függ. Ezt önfelmentő gondolkodásnak nevezte, amiben nincs jövő.
Orbán jelezte, hogy ilyen történelmi időkben különösen nagy a vezetők felelőssége.
A nemzetpolitikával kapcsolatban azt mondta, hogy a 2004-es népszavazás idején az akkori kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgárságával szemben beteges politika volt, de örül, hogy a beteg képes a gyógyulásra. A gyógyulásra az utal, hogy az ellenzéki képviselők többsége is megszavazta 2010-ben a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Orbán Viktor szerint csak akkor maradhat nagy nemzet a magyar, ha megőrzi egységét.