Az építészet egyik alaptétele alapján, miszerint szép környezetben az ember élete is szebb, egyértelmű volt, hogy a Würtz Ádám általános iskola gyerekei az amúgy utált hétköznapokon is csodásan érzik magukat. A régi, klasszicista tömbhöz épített kortárs szárnyak jó arányúak, világosak, letisztultak, és bennük van a 21. századra jellemző nagyvilági hangulat is. Mindezt úgy valósították meg a tervezők, hogy közben pont ugyanazokat az egyszerű alapanyagokat használták, mint bármely más oktatási intézménynél szokás.

Würtz Ádám általános iskola

A barna, sátortetős főépületet a fektetett ablakok jó kiosztása, a sarokablak és a lábakon álló nagy fehér doboz teszik izgalmassá. A fehér doboz ablakait osztó nagyméretű betűk pedig olyan hatást keltenek, mintha a bauhaust valójában Kaliforniában találták volna ki. Az üveg aulának köszönhetően az épületen átlátva kirajzolódnak Tamási dombjai, és lenyűgöző az a könnyedség is, ahogy az új tömb egy üveg lépcsőházzal kapcsolódik a régihez. "Szerettek itt tanulni?" - kérdeztem lelkesen egy diákot, aki viszont csak annyit mondott, lemondóan lógatva a táskáját: "Börtön." "De nézd, milyen világos ez a terem" - áradoztam, de a diák megdöntötte az építészet alaptételét: "Nem szeretek tanulni."

Amennyiben már elhalványodtak az általános iskolai tapasztalatai, szavazzon erre az épületre.

A nagykovácsi ház első pillantásra kedvenc újlipótvárosi épületemet, a lenyűgözően ablaktalan, tízemeletes téglaépület családi kiadására emlékeztetett. A bontott téglából épült fal monotonitását csak egy hosszanti ablakrés, garázsbejárat és zöld, ipari jellegű kapu szakították meg. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a terveket egy pesszimista család rendelte meg a Földes László–Balogh Csaba-építészpárostól (egyikük a szerző névrokona csupán, másikuk még az sem. A szerk.), arra számítva, hogy az országot hamarosan anarchia és vándorló szabadcsapatok zilálják majd szét. Sokkal inkább a családi összetartás határozta meg a koncepciót.

Acéltornácos ház

A kert felé néző oldal ugyanis nyitott volt, világos és befogadó. A tornácról, ahová mindhárom gyerek szobája nyílik, a nappali nagy üvegfaláról, a szőlővel befutott oszlopokról nem írnánk sokat, mert olvasóink évről évre úgyis azt a házat szavazzák győztesnek, ahová szívesen beköltöznének Megemlítjük viszont, hogy milyen remekül ötvözi a ház a rusztikus és az ipari anyagokat. A régi tégla negédességét a vasidomokból szerkesztett oszlopok és a nyersbeton szigorúsága ellensúlyozza. Ha az a jó építészet, ahova azonnal beköltözne a kedves családjával, Ön nyilvánvalóan erre szavaz.

A balatonfüredi Tesco vezetői jól gondolták, hogy a minigolfozásban és strandolásban megfáradt német árufeltöltőknek és magyar középpolgároknak szükségük van egy olyan intézményre, ahol délutánonként levezethetik a napon felgyülemlett konzumfeszültségüket. Ezt a közönséget találja szíven a komplexum, amelynek formai gazdagságát az sem unja meg, aki éppen akkor érkezett a szomszédos műgörög faluból. Az út felőli részen találni lamellás védfalat, amely a mögötte húzódó barna fémlemezekkel borított homlokzat szép árnyékaiért felelős. Ha ezen a ponton megállnak a tervezők, Dr. Oláh M. Zoltán és Sebestyén Imre, akkor itt visszafogott és egyedi épületről írnánk, ahol a tömb ritmusát a vízszintes árnyékok és a függőlegesen nyújtott ablakok adják.

Tesco Marina Balatonfüred

Azonban nyilván nehéz józannak maradni egy olyan buja nyaralóhelyen, mint Balatonfüred. Úgyhogy az épület további részeire került márványlábazat rusztikus márványcsíkokkal, vakolt falrész elszórt fénybevezető lukakkal és ferdén futó vonalak mentén elhelyezett ablakokkal. Érthetetlen, hogy a kerek kajütablakokat hogy felejthették el. Ha a Tesco közismert pléhdobozai felől nézzük az épületet, akkor az irány érdekes, de az is világos, hogy katasztrófához vezetne, ha minden nagyáruház ilyen kaotikusan önmegvalósító lenne. Amennyiben Önt mégis lenyűgözi a tömb építészeti bemutatótermeket idéző gazdagsága, kattintson ide.

Legalább a budai zöldövezetben elértünk a civilizáció azon szintjére, ahol a kiskereskedelmi versenynek már nem az a meghatározó eleme, hogy mennyibe kerül a krumpli, hanem hogy milyen trendi épületben árulják azt, gondoltam, miközben a XII. kerületi CBA épületét kerestem. A kereskedelmi központ azonban hamar lelohasztotta lelkesedésünket. Az épületről az árulja el a legtöbbet, hogy kétszer is elautóztunk mellette, míg megtaláltuk.

CB Lóitató tér

Az ívelt falú, egyemeletes, félkör alakú épületben - ha nagyon keressük -, akkor megtalálhatjuk az érdekesebb részeket, például, hogy jobb minőségű burkolólemezeket alkalmaztak. Ha azonban valaki járt már például Ausztriában, akkor tudja, hogy a legutolsó kisvárosban is ilyen színvonalú szolgáltatóközpontokban pezseghet a lakosság. Amennyiben a környéken lakik, vagy tényleg itt a legolcsóbb a krumpli, szavazzon ide nyugodtan.

Hasznos kutatási téma lenne, hogy Magyarországon miért éppen a régi iskolaépületeket kiegészítő építészek kapnak szabad kezet. Bármi is a magyarázat, a budapesti Mozgásjavító Iskola bővítése azt az ésszerű és kreatív vonalat képviseli, ami segít, hogy az iskola ne átnevelő intézetnek tűnjön. Az eredeti és az új szárnyak összehasonlítása egyébként remekül mutatja ezt a szemléletváltást. Az 1913-as vastag falú téglaépület szűk ablakai mögött nem nehéz elképzelni a jövőre pálcával oktató, barnaköpenyes tanerőt.

Mozgásjavító Ifjúsági Központ

A Csillag Katalin és Gunther Zsolt tervezte világos terek, az előtető síkjának könnyed törése, a letisztult formák lépcsőzése ezzel szemben azt sugározza, hogy a tudás könnyen megszerezhető akár néhány órás napfürdőzéssel is. A tervezés bravúrja az, hogy a két ellentétes szemléletű tömb mégis harmonikusan áll egymás mellett Zuglóban. Ez az Ön épülete, ha nem hisz a pálca erejében.

Az egykori Hungária fürdő homlokzata mögé épített hotel már alaphelyzetben sincs könnyű helyzetben. Álságos és szépelgő a módszer, amely a városvédelmet úgy képzeli el, hogy a kortárs épületeket régi homlokzatok mögé építi, ezzel őrizve a városképet. Ha ugyanis valaki kortárs épületet szeretne építeni, akkor vágjon bele, és a kandeláberfetisisztáktól tartva ne rejtse azt valami régi építészeti elem mögé. Amennyiben viszont a múltba nyúlna vissza, akkor a régi épületet rekonstrukciója a módszer.

A Zara hotel mentségére legyen mondva, hogy a befektetőt már kész helyzet fogadta, és csak annyit tehetett volna, hogy lerombolja a megmaradt, nagyívű, szecessziós homlokzatot, amit végül is jó, hogy nem tett meg. A Hungária fürdő nagyvilági formái még romjaiban is nyomasztó hatással voltak a kiegészítésre felkért építészekre, akik az elegáns architektúráról zavarukban valamiért luxusbörtönre asszociáltak. Az új épületet a régi könnyed formáival szemben rideg, négyzetes ablakok sora határozza meg. A Csillag börtönös hatást némelyik, csőszerű ablakkeret kiemelésével próbálták ellensúlyozni. Míg ez csak furcsa, a sarok résablakai zavaróan stílusidegenek, nem beszélve a Caligula night clubot idéző stilizált oszlopokról és az étterem sötétített üvegéről. Ha Ön börtönnel fenyegetett orosz milliárdos, ide kell szavaznia.

Egy építész ismerősöm szerint jelenleg már nem azon kell gondolkoznunk, hogy hogyan építsünk, hanem hogy hogyan ne. Bár az önmegvalósítás nyomasztó túlsúlya nem tartozik a magyar építészet fő problémái közé, a mértéktartás olyan attitűd, amit értékelni kell. Többek közt ezért is kerülhetett a legjobbak közé az Aldi ferencvárosi épülete, ami egy múlt előtti századi lovardaépület megőrzésének és felújításának köszönhetően jött létre.

ALDI Lovarda

A téglapületet Kendik Géza irodája kívülről csak helyreállította, és néhány visszafogott elemmel egészítette ki. Az áruház, ami egy betonkocka, a falakon belül épült, így esetleges átalakításoknál sem kell hozzányúlni a korabeli falakhoz.

A trafik az a műfaj, amin szerencsére ugyanúgy túllépett Magyarország, mint az egész a nyolcvanas éveken. A kólás gumicukor, a kötött pulóver és az Adios cipő azonban romantikus emlékként maradhatott meg a megrendelőben, aki Dabas kertvárosi részén indítaná újra a mozgalmat. Az ötletet persze talán csak a környék adta, amelyet családi sorházakkal sújtottak a már említett évtizedekben.

Trafik Kiállítópont

A tervezőknek (Ries Zoltán, Ligetvári István, Balog Ádám, Póra Csaba) egy régi, betonelemekből épült, trafiknak nevezett atombunkert kellett mai is elfogadható épületté alakítaniuk. Az eredmény a kreativitás győzelmét jelenti a Trabantfüst színű múlt felett. A koncepció megtartotta a sarkok és a hátsó fal zsaluzott betonelemeit, a jellegzetes, Trafik feliratú betongerendát, de a falakat nagy üvegfelületekkel helyettesítette. A végeredmény úgy lett vidám, tágas és korszerű, hogy közben nem üt el a lehangoló környezettől. Aki még érzi a szájában a pattogós cukor pezsgését, nyugodtan lágyuljon el a kezdeményezés láttán.