Mivel választ nem kapott, Hiller tovább részletezte a problémát, például azt, hogy a minisztériumnak, mivel öt tárcát foglal magában, a jövő évben öt tárca ügyeit kell vinni az európai uniós elnökség alatt, az európai társminisztériumokkal történő egyeztetéseket. Orbán szerint ezt már megtárgyalták az EU-val, és különben is, ennél nagyobb munka vár a minisztériumra, például az egészségügyi és az oktatási reform.

Hiller István szerint ugyan minden kormányfőnek joga olyan szerkezetben felállítania a kormányát, amilyenben akarja, de a Nemzetierőforrás-minisztérium nem alkalmas a rá szabott feladatok ellátására. "Ez a minisztérium egy behemót, túllépett egy kritikus tömegen, nem megold problémákat, hanem önmagában probléma" - mondta, hangsúlyozva, hogy nem személyeket támad.

Orbán válaszában arról beszélt, hogy a 2010-es költségvetésben a tervezett 3,8 százalékkal szemben 7 százalékos hiány volt, ezért van nehéz helyzetben a nemzetierőforrás-minisztérium.

Feltűnő volt, hogy ezúttal Orbán Viktor betartotta a szokásos udvariassági formákat, megszólította Hillert és felé beszélt, amikor kérdésére válaszolt. (Gyurcsány Ferenc esetében ezeket nem tette meg.)

Gyurcsány viszontválasza szerint a fenyegetés nem jó tanácsadó, Orbán rosszul gondolja, hogy az elszámoltatás emlegetésével elterelheti a figyelmet arról, hogy éppen ellopják az emberek pénzét. "Ha ön demokrata, ha nem fél a néptől, akkor álljon ki eléje és kérje az istenadta nép támogatását az új alkotmányhoz" - mondta. "Engedjék meg, hogy azt mondjam, tisztesség ügyében ne kérjek tanácsot az MSZP-től" - riposztozott Orbán. Azt is mondta, hogy a választások második fordulója előtt az MSZP tette a legfőbb kérdéssé a kétharmad megakadályozását, hát fogadják el az eredményt.

"Magyarországot nyugatos, polgári demokráciává, vagy keleties, tekintélyelvű országgá akarja-e formálni?" - kérdezte Orbán Viktortól Gyurcsány Ferenc. (A Jobbik frakciója ezalatt felállt és hátat fordított neki.)

Gyurcsány arról beszélt, hogy a magánnyugdíjrendszer eltörlése is ellene van a polgári Magyarországnak. Ezután azt kérte, hogy Orbán adja meg a szabadságot a népnek, hogy dönthessen sorsáról, dönthessen az új alkotmányról, a nyugdíjáról. "Miniszterelnök úr, miért fél a saját népétől?" - kérdezte.

Simon Gábor nem csalódott Orbán válaszában. "Attól mert ezt ön mondja, még nem igaz" - mondta. "Önnek hamarosan nemcsak velem kell szembenéznie, hanem mindazokkal, akik önöket hatalomba segítették" - fenyegette Orbánt. Az elnöklő Ujhelyi István ezután már továbblépett volna, de Orbánt még viszontválasz illeti meg. "A szocialisták mindent kitalicskáznak" - foglalta össze mondandója lényegét a miniszterelnök.

"Van egy jó és egy rossz hírem, a rossz az, hogy akiket bekényszerítettek a magánnyugdíjpénztárakba, azok százezer forintot veszítettek" - mondta Orbán. Aztán kiderült, hogy nemcsak ők, de minden magyar állampolgár vesztett százezer forintot, a magánnyugdíjpénztárak pedig "MSZP-pénztárak". A szocialisták elvették az emberek pénzét és szocialista vállalkozóknak adták, fejtette ki a gondolatot.

Ahogy általában, úgy ma is csak hét interpellációra volt idő, Steiner interpellációja után így rátérhettünk az azonnali kérdésekre, ahol ötödikként Gyurcsány Ferenc kérdezi majd Orbán Viktort. Elsőként a szocialista Simon Gábor kérdezett, szintén Orbántól. Kérdése lényege, hogy miért veszik el a magánnyugdíjasok pénzét, és hogy Orbán tudja-e, hogy a nyugdíjfizetés alkotmányos kötelezettség?

Pintér nevében államtitkára, Kontrát Károly válaszolt. "Meglep, hogy ön teszi fel a kérdést, aki a fővárosi közgyűlés tagja volt, amikor Budapesten rendőri kísérettel masíroztak a neonácik" - kezdte felszólalását. "Szégyen" - kiabálta be egy fideszes. Ezután arról beszélt, hogy miért nem akadályozták meg a Jobbik tüntetését, jelezve, hogy a gyülekezési jogot csak nagyon szűken értelmezett szabályok mentén lehet korlátozni.

A Károlyi-szobor ügyében mindenesetre garázdaság bűntette miatt ismeretlen tettesek ellen nyomozást indítottak. Ezután arról beszélt, hogy nem két, csak egy ellentüntető ellen intézkedtek a rendőrök. Az nem világos, hogy a garázdaság ügyében ellene, vagy a jobbikos tüntetők ellen indult-e eljárás. Steiner nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A szocialista Steiner Pál a pofonosztó szigort kérte számon Pintér Sándor belügyminiszteren. Orbán Viktor a választások előtt intézte el a szélsőségesproblémát azzal, hogy majd kiosztanak egy-két pofont. Steiner felszólalásához az apropót a Jobbik a Károlyi-szobornál tartott múlt heti tüntetése adta, ahol kipát tett Károlyi szobrára Zagyva György Gyula, a Jobbik parlamenti képviselője. Steiner szerint ez nyílt antiszemitizmus, hiszen Károlyinak "semmi köze a zsidósághoz". Steiner szerint a jobbikosok gyávák is voltak, hiszen a rendőri intézkedéskor mentelmi jogukra hivatkoztak. A rendőrök így csak két ellentüntetővel szemben tudtak fellépni. Steiner hiányolta a szélsőségeseknek beígért pofonokat.

A kormány nevében válaszoló Cséfalvay államtitkár szerint nem az a kérdés, hogy a Kamara jobban tudja-e ellátni a szakképzés felügyeletét, hanem hogy eddig miért nem látta el ezt a szerepet. Mint mondta, ő a jól működő, kis államban hisz, ez pedig lemond azokról a feladatokról, amit más jobban tud ellátni. Sós Tamás szerint Cséfalvay válasza nem volt konkrét, ezért nem fogadta el. A parlament viszont igen.

A szocialista Sós Tamás a szakképzés átalakításáról interpellálja a nemzetgazdasági minisztert. A kormány elképzelései szerint a jövőben a gazdasági kamarákkal együttműködve alakítanák ki a szakképzés rendszerét. Sós, ha jól értjük, nem engedné ki az állam kezéből a szakképzés ügyét. "Miért gondolják, hogy az új rendszer jobb lesz?" - kérdezte.

"Foglalkoznánk" - mondta állítólag Szávay István, amikor úgy értettük, azt mondta "foglalkoznák". A Jobbik szóvivője szerint a többes szám első személyű megszólalás a párt egészére vonatkozott.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt az interpellációra. Elismerte, hogy a nyugdíjkérdés komoly problémát jelent, hiszen a csökkenő, elöregedő népesség nem tudja fenntartani a jelenlegi rendszert. A problémára három megoldás van, az első a korhatáremelés, amit a kormány nem akar. A második a magánnyugdíjrendszer kiépítése, amiben a kormány nem hisz, a harmadik meg a gazdasági növekedés. A kormány ez utóbbiban hisz, vagyis abban, hogy a következő években rengeteg új gyerek születik, rengeteg új munkahely teremtődik, és dübörögni fog a gazdaság.

Aztán ő is megismételte, hogy a kormány most a szabad választás lehetőségét biztosítja, mármint aki akar, lemondhat az állami nyugdíjáról. A pénzeket a nyugdíjrendszer finanszírozására és az államadósság csökkentésére használják majd, mondta. Scheiring nem fogadta el a választ, mert azok szerinte egymásnak ellentmondó válaszok voltak. Továbbra is nagy bajnak tartja, hogy folyó kiadások finanszírozására költik majd a pénzt. A kormánypárti képviselőket ez nem zavarta, elfogadták a választ.

Az elempés Scheiring Gábor az iránt érdeklődik Matolcsy nemzetgazdasági miniszternél, hogy mire kívánja költeni a kormány azt a 3000 milliárdot, amit a magánnyugdíj-pénztári tagoktól vesz el. Megfigyelése szerint a javaslatnak egy nyertese van, a kormány. Scheiring jelezte, hogy nagy vihart kavart a kormány terve, a külföldi sajtó is beszámolt róla. Szerinte a nyugdíjreform célja a költségvetésben az adóreformmal ütött lyukak betömése. "A költségvetés nem tartalmaz külön alapot ezen pénzek a nagy egésztől való elkülönítésére" - mondta. Szerinte az einstand részletei kidolgozatlanok, nem tudni, mire kívánja felhasználni a pénzeket.

A miniszter nevében Halász János nemzetierőforrás-államtitkár válaszolt. Mint mondta, a kormány számára fontos, mit gondolnak a nézők a Nemzeti Színház műsoráról. Válaszába sikerült belekeverni Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét is, azt a részt, ahol az akkori miniszterelnök arról beszélt, hogy nem tud két lépésnél előbbre gondolkodni. "Ne akarják, hogy így kormányozzunk" - mondta.

Ezután a Jobbik nyugdíjjavaslatáról beszélt, amely alapján elvették volna a volt pártfunkcionáriusok nyugdíját. És hogy ez hogy kapcsolódik a kérdéshez? Halász János szerint úgy, hogy a Jobbik ez ügyben is elhamarkodott, átgondolatlan lépéseket tenne. "Egyetértünk azzal, hogy sok jóérzésű magyar ember önérzetét megbántották az Alföldi vezette Nemzeti Színházban. Bízzon bennünk, a kellő időben meghozzuk a kellő lépéseket" - válaszolta Szávaynak. A Jobbik képviselője nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

"Szívesen foglalkoznák (sic!) mással, mint Alföldi Alberttel" - kezdte kultúrharcos felszólalását Szávay István, aki természetesen Alföldi Róbertről és a Nemzeti Színházról beszélt, azon belül is a "Magyar ünnep" című dráma bemutatójáról. Szávayt különösen felháborította, hogy a darabban "honvédbakák Nagymagyarországra maszturbálnak". "Mikor akarja elmozdítani a Nemzeti Színház éléről Alföldi Róbertet?" - szegezte neki a kérdést a nemzetierőforrás-miniszternek.

Mivel Matolcsy elment, Czomba Sándor államtitkár válaszolt helyette. "Nem szűnik meg a közfoglalkoztatás rendszere" - kezdte válaszát, majd azzal folytatta, hogy a közfoglalkoztatás átmeneti megoldás, a cél a közfoglalkoztatásban levők átvezetése a versenyszférába. A jelenlegi rendszer hibája, hogy míg a versenyszféra munkáltatói csak 28500 forint támogatást kapnak egy hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásáért, addig egy közmunkás 80 ezer forintjába kerül az államnak.

Azt is szemére vetette a szocialistáknak, hogy a programjuk finanszírozására nem különítettek el forrásokat. Ráadásul a 100 ezer közmunkásból "ezer se helyezkedett el a versenyszférában".  Czomba szerint az új program feleannyi pénzből kétszer annyi embernek teremt majd munkát. Kovács Tibor szerint a fele sem igaz annak, amit Czomba Sándor mondott. Nem fogadta el a választ, de a kormánytöbbség igen.

A szocialista Kovács Tibor kezdte az interpellációkat. Gúr Nándorral közösen benyújtott kérdése ugyanazzal foglalkozik, amit Gúr már napirend előtti felszólalásában érintett, vagyis a közmunkaprogramok finanszírozásának csökkentéséről, amely Gúr és Kovács értékelése szerint negyvenezer ember munkahelyét veszélyezteti. Kovács szerint Magyarország elmaradott térségeiben a közmunka a foglalkoztatás egyetlen módja, a program leépítésével teljes falvak megélhetése lehetetlenül el. Mit kíván tenni ez ügyben a kormány, kérdezte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, aki időközben elhagyta a termet.

A beterjesztett napirendi javaslattal szemben - amely a december 1-i ülést attól tette függővé, hogy sor kerülhet-e még hétfőn a házszabálytól való eltéréssel tárgyalt törvényjavaslatok vitájára, vagy sem - mégis lesz parlamenti ülés december 1-én. Például a médiatörvényt is szerdán tárgyalják és akkor lesz a nyugdíjreform-javaslat részletes vitája is.

A parlament döntése alapján a házszabálytól eltérve egy nap alatt tárgyalják és szavazzák meg az egyszerűsített foglalkoztatásról, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről és a földgázellátásról szóló törvényekhez benyújtott kormánypárti egyéni módosító indítványokat. Ezzel eldőlt, hogy december 1-én, szerdán nem kell csak emiatt a két javaslat miatt külön ülést tartani.

"Jó kérdés, mi a vállalhatatlan. Fenntarthatatlan helyzetet örököltünk" - vágott vissza a kormány nevében Matolcsy György, azt állítva, hogy a 2010-es költségvetés tényleges hiánya 3,8 százalék helyett 7 százalék.

Ezután arról beszélt, hogy a magánnyugdíjrendszert úgy alakították ki, hogy "nem tettek mögé vagyont" - a magánnyugdíjpénztárak a munkavállalók befizetéseiből gazdálkodnak. Azt is mondta, hogy a magánnyugdíjrendszer önmagában 900 millió forintos lyukat üt a költségvetésben. Matolcsy szerint most, az egyszeri különadókkal és a magánnyugdíjpénztári pénzek egyszeri elszámolásával "fenntartható költségvetést teremt".

Bár az előzetes programban nem szerepelt, a szocialista Gúr Nándor mégis felszólalt napirend előtt. "Ez vállalhatatlan" - kezdte felszólalását, majd a kormány intézkedéseinek felsorolásába kezdett. A magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolását is vállalhatatlannak nevezte, hiszen az szabad választás helyett kényszert jelent, ráadásul az így megszerzett pénzt a költségvetésben az új adórendszerrel ütött lyukak betömésére akarják felhasználni. Ezután a közfoglalkoztatási program forrásainak elvonásáról beszélt, amely szerinte a legrászorultabbakat sújtó intézkedés.

"Az új alkotmány nem a többség, hanem a magyar nemzet alkotmánya lesz" - kezdte felszólalását Harrach Péter. Ezért is lesz része az új alkotmánynak a közösség. Harrach szerint az összetartozáshoz tartozik a szülőföld is, ami szerinte a magyaroknak nem Magyarország, hanem a Kárpát-medence, "a haza az a terület, ahol élünk, és ahol a nemzet jelen van".

A kereszténydemokrata frakcióvezető szeretné, ha a magyarság gyökereiről és a kereszténységről is szó lenne az alkotmányban, hiszen a kereszténység "a többség világnézetét jelentő gondolkodás". A szentkoronát is bevenné az alkotmányba, mert az a nemzet egységének a megjelenítője. A jövőről is szólnia kell az alkotmánynak, amire szerinte a család szentségének hangsúlyozása a legalkalmasabb, de szólni kell "az élet feltétlen tiszteletéről" is, bár ez nem jelent abortusztilalmat. "Egészen másról van szó, arról, hogy kimondjuk, az élet csodálatos dolog" - mondta, és ezért mindannyiunknak felelősséget kell vállalni.

"Magyarország legsúlyosabb adóssága az adósság" - válaszolta Schiffer Andrásnak a kormány nevében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szerinte ha a szocialisták folytatták volna az ő gazdaságpolitikáját, akkor mostanra 40 százalékra lehetett volna csökkenteni az államadósságot. Ehhez képest 80 százalék körüli az államadósság, ami már-már elviselhetetlen szint.

Beszélt még egymillió hiányzó munkahelyről. Ha ezek meglennének, akkor egyensúlyban lenne a nyugdíjrendszer, mondta. Beszélt még növekedési és demográfiai adósságról is, ez utóbbi azt jelenti, hogy túl kevés a gyerek, ha abból is egymillióval több lenne, akkor minden csodaszép lenne. Adósság van még bizalomból és önbizalomból is, mondta. Hitelességi adósság is van, amit "a 2006-os első és a 2009-2010-es második költségvetési hazugság okozott".

Az LMP vezérszónoka, Schiffer András frakcióvezető is a nyugdíjrendszer átalakításáról beszélt. Szerinte fenntarthatatlan reformra készül a kormány, hiszen adósságokat halmoz fel, a következő generáció jövőbeni jövedelmét költi el mai költségvetési célokra. "Önök 19-re lapot húztak, ha nem jön be, amit terveztek, akkor a mai fiatalok nyugdíja is el fog férni egy söralátéten" - utalt a kormány egyik kedvenc szlogenjére, a söralátét méretű adóbevallásra.

Schiffer szerint a vita amúgy nem a magánnyugdíjrendszerről szól, hanem arról az elvről, hogy a kormány ne vehesse el ötletszerűen és kénye-kedve szerint az emberek pénzét. Megfigyelése szerint azt, hogy a választás nem szabad, az is jelzi, hogy ha minden magánnyugdíjpénztári tag nyilatkozni szeretne a maradásról, 265 évig állhatnának sorba a regionális nyugdíjfolyósító intézeteknél, ahol ezt megtehetik.

A kormány nevében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszolt. Saját törvénytervezetét reformnak, sőt a reform reformjának nevezte, ami kijavítja a magánnyugdíjrendszer "a józan ésszel ellentétes" jelenlegi szabályait. Egyensúlyi nyugdíjrendszerről beszélt, aminek az a lényege, hogy a járulékokból annyi folyjon be, amennyit kifizetnek.

Amikor választás szabadságáról beszélt, akkor nagy kacagás fogadta. Matolcsy nem zavartatta magát, tovább beszélt arról, hogy az szabad döntés, hogy valaki lemond-e a jövőbeni nyugdíjáról, vagy sem. A magánnyugdíjpénztári vagyon megszerzése szerinte nem államosítás, hiszen "egy konzervatív kormány nem államosít".

Azt állította, hogy egyéni számlavezetés lesz, és megmarad az örökölhetőség is, de ez egyelőre nem igaz.