Z. Kárpát felszólalása után Balczó Zoltán lezárta a javaslat általános vitáját. A parlament nagy többséggel részletes vitára bocsátotta a kérdést, ezt a parlament december 1. szerdai ülésén tartják. Ezzel lezárul közvetítésünk is. Jó éjszakát!

Újabb jobbikos áll ki Pősze Lajos mögül, Z. Kárpát Dániel szerint a magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása nem hosszútávú megoldás. A megoldás a gyermekvállalás ösztönzése lenne, például azzal, hogy a munkavállalók nyugdíjjárulékukkal szüleik nyugdíjjához is hozzájárulhatnának. Valójában, ha a minden a kormány tervei szerint alakul, a munkavállalók csak és kizárólag már nyugdíjas szüleik vagy nagyszüleik nyugdíjához járulnának hozzá, ez ugyanis az elosztó-kirovó rendszer logikája.

Volner János, aki napközben már mindenkit meglepett a gázpiaci liberalizáció támogatásával, ismét különutaskodik. Párttársával, Pősze Lajossal szemben ő nem rajong a javaslatért, mert nem látja biztosítottnak a jövőbeni nyugdíjakat. Annak látná, ha az állam a beszedett magánnyugdíjpénztári vagyonból egy állami ellenőrzésű, de valódi tőkefedezeti rendszert hozna létre, nem pedig az elosztó-kirovó rendszer lyukait tömködné a háromezermilliárdból.

Bár Pősze Lajos ellenzékiként már harciasan megvédte a kormány tervét, a kereszténydemokrata Varga László is úgy érezte, hogy válaszolnia kell Vágó Gábornak. Az öregekkel szembeni szolidaritást kérte számon az LMP képviselőjén. Vágó válaszul elmondta, hogy ők szolidárisak az öregekkel, a mostani nyugdíjasok pénzét momentán biztosítottnak látják, a nyugdíj előtt állókét már nem annyira, a mostani fiatalokét meg mégyannyira sem.

A jobbikos Pősze Lajos szerint igenis szükség van a magánnyugdíjpénztári pénzekre, mert ha "a következő egy-két évben nem kerül kétezermilliárd forint a költségvetésbe, akkor bedől az ország". Kormánypárti felszólalókra nincs is szükség, a Jobbik állja a sarat az LMP-vel. Pősze szerint a kormány nem kommunikálta elég jól a javaslatát, szerinte minden este el kéne mondani a híradóban, hogy miért van szükség a magánnyugdíjpénztári pénzekre, meg szórólapokat kéne osztogatni a fiataloknak. "Én azt mondom, húzzunk bele" - mondta, Gyurcsányt nyilván véletlenül idézve.

A kormány helyett a jobbikos Rozgonyi Ernő válaszolt Vágó Gábor felszólalására, a kormánypárti képviselők tapsa mellett azzal vádolta Vágót, hogy összeborul a szocikkal, különben pedig a magánnyugdíjrendszer hülyeség, mert "külföldi befektetéseket finanszíroznak belőle". Rozgonyi szerint csak azzal lehet vitatkozni, hogy a kormány hezitált. Vágó szerint a fő baj a módszerrel van, meg az előkészítetlenséggel.

Vágó azért is aggódik, hogy a pénztárak részvényvagyonának gyorsított értékesítése bedöntheti a tőzsdét is. De megérti a sietséget, hiszen gyorsan kell betömni a lyukakat, amiket a kormány adóreformja ütött a költségvetésben. Vágó zsarolásellenes állampolgári koalícióról beszélt, amihez az LMP is csatlakozott. Ez a koalíció tüntetni fog a Kossuth téren a törvény végszavazásánál.

Vágó szerint már csak azért sem lehet szabad pénztárválasztásról beszélni, mert a javaslat ellehetetleníti a magánnyugdíjpénztárak működését. Egyrészt 0,2 százalékra csökkentette a működési költségeiket, másrészt 99 százalékos tartalékképzésre kötelezi őket. Vágó szerint mindkét feltétel teljesíthetetlen. Az sem nyugtatja meg, hogy az államosított vagyon felhasználásáról később, kormányrendeletekben döntenek, ahogy arról is, hogy ki és hogyan felügyeli majd a pénzeket.

Az LMP vezérszónoka, Vágó Gábor harciasabban kezdett Hegedűsnél. Szerinte a magánnyugdíjpénztári tagok megzsarolása beleillik a kormány a jogállamot romboló eddigi tevékenységébe. A tervezetet a "szabad államosítás" megteremtésének tartja. Szerinte már a törvényjavaslat címe is cinikus, hiszen se szabad pénztárválasztásról, se elkülönített nyugdíjalapról nincs szó a javaslatban, ahogy az egyéni számlák megteremtéséről sem. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos titulusára utalva megjegyezte, "a nyugdíjakat Önöktől kell megvédeni".

"Szabad választásról tehát nem beszélhetünk, de nem ez az egyetlen téves retorika ebben a vitában" - mondta Hegedűs. Szerinte a szocialisták állítása is hazugság, hogy a kormány le akarja nyúlni a magánpénztári tagok megtakarításait. Azért gondolja ezt, mert az emberek nem önként, hanem kötelezettségek miatt raktak pénzt a magánnyugdíjpénztárakba. Hogy ez mennyiben befolyásolja azt a tényt, hogy a magánpénztárakban egyéni számlákon tartják nyilván a pénztártagok saját pénzét, az nem derült ki felszólalásából.

A lényeg a lényeg, fenntartásai ellen nincs ellenére a kormány javaslata.

Az első ellenzéki vezérszónok a jobbikos Hegedűs Tamás, aki rövid felszólalást ígért, hogy a többi képviselő békében nézhesse a ma esti el Classicót. A Jobbik választási ígéretében a magánnyugdíjpénztárak államosítását ígérte, viszont megtartotta volna az egyéni számlák rendszerét. Erre megoldás lehetett volna, ha a második, magánnyugdíjpénztári pillérben hoztak volna létre egy állami tulajdonú pénztárt. Azaz, a Jobbik elhibázottnak tartja, hogy a magánnyugdíjpénztárak felszámolásával mindenki visszakényszerül a felosztó-kirovó rendszerrel. Szabad választásról pedig megtévesztés beszélni, hiszen a maradni vágyó pénztártagokat súlyosan bünteti a kormány javaslata. Az pedig, amit a kormány egyéni számlának nevez, az olyan, mint a szabadság, meg az örökölhetőség. A kormány szerint az, a szótári definíció szerint nem az.

Második ellenzékiként Vágó Gábor, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének elempés előadója szólalt fel, és idézte fel a kormányprogram és a Fidesz prominenseinek nyilatkozatait a jogállam védelméről, a cinizmus elleni harcról, illetve arról, hogy "a Fidesz megvédi a nyugdíjpénztárakat". "Minden egyes független véleményt elhallgattattak, minden egyes független intézményt ellehetetlenítenek" - zárta felszólalását.

"Meg kell védeni a pénztártagokat" - mondta Selmeczi Gabriella, aztán belebonyolódott az okfejtésbe. A zavar feloldódása után kiderült, hogy a gazdasági világválságra gondolt, mint kockázatra, mert 2008-ban a pénztárak alapjai veszteségesek voltak. Igaz, egy évvel később meg nyereségesek, annyira, hogy az előző évi veszteségek visszapótlásán túl is hasznot termeltek. Selmeczi szerint egy jövőbeni krach veszélyeztetné azon pénztártagok nyugdíját, akik már járadékjogosultak - ez így nem igaz, hiszen a kifizetéseket a jelenlegi szabályok szerint az állam garantálja. Tény, hogy a kormány az állami garanciát is kivenné a magánpénztárak mögül, tehát a jövő magánnyugdíjasait már tényleg fenyegeti a Selmeczi által vázolt veszély.

"Mindenkinek jó lesz" - állítja Selmeczi Gabriella, mert most a kormány megvédi a jelenlegi nyugdíjasokat is, de jól járnak a magánnyugdíjpénztári tagok, már ha "visszatérnek" az állami rendszerbe. "Mégis miért van ez a hihetetlen médiaháború, amit tapasztalunk a médiumokból?" - tette fel a kérdést Selmeczi. Hát azért, mert a magánnyugdíjpénztárak 4,5 százalékot számolhatnak el működési költségre, tavaly pl. 40 milliárdot számolhattak el működési költségre a pénztárak, válaszolta meg saját magát.

Selmeczi Gabriella szenátorasszony nyugdíjvédelmi kormánybiztos a Fidesz vezérszónoka. Veszélyben voltak az állami nyugdíjak, ezért lépni kellett a nyugdíjak védelmében, mondta. Ennek első lépéseként elvették hárommillió magánnyugdíjpénztári tag 14 havi nyugdíjjárulékát, most pedig "megteremtették a szabad nyugdíjpénztár-választás lehetőségét". Megnyugtatónak nevezte, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok felvehetik a portfoliójuk nyereségét, ha átlépnek az állami rendszerbe. A kormánybiztosasszony azt állítja, hogy a visszalépők vagyona is örökölhető lesz - ez úgy igaz, mint a szabad pénztárválasztás, valójában csak az özvegyi nyugdíj intézményét szélesítik ki, az elhunyt gyermekei már egy fillért sem láthatnak a befizetésekből.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményét ismertető jobbikos Nyikos László szerint a kormány javaslata valójában zsarolás.

A gazdasági és informatikai bizottság kormánypárti előadója, Aradszki András szerint a kormány reformjavaslata nem csak abban teremti meg a választás szabadságát, hogy ki akar lemondani az állami nyugdíjáról, de szabadságot teremt abban is, hogy ki mennyi járulékot akar fizetni. Valójában arról van szó, hogy aki átlép az állami pénztárba, az saját tíz százalékos befizetésén túl a munkáltatói 24 százalék után is megkapja a járadékot, míg aki marad magánnyugdíjas, az szabadon úgy dönt, hogy csak a saját tízszázalékos befizetése után kap járadékot, a munkáltatói 24 százalékot odaajándékozza az államnak.

Cséfalvay most azokat az ösztönzőket ismerteti, amiért megéri átlépni az állami nyugdíjrendszerben. Ilyen számos van, hogy mást ne mondjunk az átlépők nem veszítik el állami nyugdíjjogosultságukat. Cséfalvay szerint a magánnyugdíjpénztári járulékok 14 hónapos elterelése már a mostani "reform" előkészítése volt, ez pedig szerinte azt bizonyítja, hogy a kormány nem rövid távú célokra akarja használni az így megszerezhető pénzeket. A két állítás között valójában semmilyen összefüggés nincs. Pedig ez volt Cséfalvay utolsó érdemi állítása, az expozé véget ért.

Cséfalvay strukturális reformnak nevezte javaslatukat, melynek célja a nyugdíjpénztár költségvetésében tátongó 900 milliós lyuk betömése. Szerinte ha nem nyúlnának hozzá a magánnyugdíjpénztári pénzekhez, veszélybe kerülne a konvergenciaprogram is. Indokként hozta fel azt is, hogy még nincs jogszabály a magánnyugdíjpénztárak járadékfizetéséről - mivel az első magánnyugdíj-pénztárasok 2013-ban vonulnak nyugdíjba, így ennek meghozatalára még lenne idő, de szükség már aligha lesz.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nem tartotta elég fontosnak a hivatalosan a "Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról" szóló javaslat vitáját, az előterjesztői expozé elmondását államtitkárára, Cséfalvay Zoltánra bízta. Cséfalvay azzal kezdte, hogy a javaslat megteremti a szabad választás lehetőségét, melynek szükségességét azzal indokolta, hogy az 1998-as nyugdíjreform elhibázott volt.

Az MSZP frakciója Mesterházy Attila bejelentésének megfelelően azonnal felállt és kivonult, amint eljött a nyugdíjreform vitájának az ideje. Kivonulásukat kormánypárti és jobbikos vastaps kísérte.

A kormány a házszabálytól való eltéréssel az együttes általános és részletes vita után azonnal meg is szavazta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítását. Ennek lényege, hogy az eredeti törvény szerint december 1-től sms-ben is le lehetne jelenteni az alkalmi munkások adatait, viszont az előterjesztő szerint erre nincs szükség - és az indoklásból adódóan a feltételek sem adottak. Az indítványt jegyző fideszes Koszorús László ugyanis részben azzal indokolta javaslatát, hogy az sms-es bejelentési rendszer kifejlesztése többszázmillió forintba kerülne, azaz még nem történt meg, azaz december 1-én nem is indulhatna el a rendszer. Koszorús szerint ez nem is baj, mert az sms-nél egyszerűbb telefonos bejelentési lehetőséggel is csak a munkáltatók 1 százaléka élt.

A parlament csaknem egyhangú, egy ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadott határozata alapján felállhat a hivatalosan "A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett katasztrófáért viselt felelősség feltárásával és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozásához szükséges feladatok meghatározásával foglalkozó országgyűlési vizsgálóbizottság". A vizsgálóbizottság felállítását a jobbikos Kepli Lajos indítványozta.

A parlament 258 igenszavazattal, 60 nem szavazat ellenében, 48 tartózkodás mellett elfogadta az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítását. A módosítás lényege, hogy szigorítják az ügyvédi kamarai tagság feltételeit, ügyvédi gyakorlat nélkül a jövőben nem lehet majd kamarai tagságot szerezni.

Véget értek az azonnali kérdések, a kérdések és válaszok óráját nem közvetítjük. Legközelebb a döntéshozatalokról tudósítunk - körülbelül este öt órától -, majd élőben közvetítjük a kormány nyugdíjreform-javaslatának általános vitáját - körülbelül este hét órától. (Azt a vitát az MSZP bojkottálja majd.)