Az Alkotmánybíróság hétfőn esete jelentette be, hogy alkotmányellenesnek mondta ki az országgyűlési egyéni választókerületek jelenlegi szabályozását. Sereg András sajtófőnök közölte, a testület 2011. december 31-i határidővel megsemmisítette az egyéni választókerületeket meghatározó 1990-es minisztertanácsi rendeletet.

A döntés azt jelenti, hogy egy év múlva végleg eltűnik a rendszerváltás utáni parlamenti választásokat meghatározó rendszer. A választókerületekben szerzett szavazatok alapján állt össze a 386 fős országgyűlés egyéni mandátumot szerző képviselőinek 176 fős csoportja.

Az Alkotmánybírósághoz a Political Capital és egy magánszemély fordult panasszal. Jóllehet a választási fordulók előtt rendszeresen felmerült, hogy az 1990-ben létrehozott vk-k jelentős eltéréseket mutatnak a szavazókorú lakosságszám tekintetében.

A legkisebb és legnagyobb választókerület közti különbség az utolsó választásoknál több mint 2,7-szeres volt. Az egyik veszprémiben vk-ban 27 ezren, a szigetszentmiklósiban pedig 74 ezren laktak.

2009 januárjában a Független Jogász Fórum is csatlakozott a beadványhoz.

A szervezet szerint az alkotmányból és az Alkotmánybíróság vonatkozó határozataiból egyértelmű, hogy az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapítását a kétharmados választójogi törvény mellékletében kellene szabályozni.

A Jogász Fórum kérte az alkotmányellenesség utólagos megállapítását és javasolta, hogy a minisztertanácsi rendeletet helyezzék hatályon kívül.

Az AB akkor nem foglalkozott az üggyel, jóllehet a beadványtevők célja az volt, hogy már a 2010-es országgyűlési választásokat is új keretek között lehessen levezényelni.

A mostani döntés viszont már nem sok vizet zavar, hiszen az Orbán-kormány eldöntötte, hogy 2014-re 200 fősre redukálja a parlament létszámát. Ehhez teljesen át kell szabni a vk-at is. A jelenlegi tervek szerint a 198 (plusz 13 nemzeti kisebbségi) fős egykamarás parlament 90 új egyéni választókerületre alapozva jönne létre.