Új országos pszichiátriai központot hoz létre a kormány a 2007-ben bezárt lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet helyett. Az új intézmény kutatási és tudományos feladatokat is ellátna, de egy olyan osztály is helyet kap benne, ahol az ön- és közveszélyes betegeket ápolnák. Egy civil szervezet szerint nincs szükség újabb "sárga házra", ehelyett a többi pszichiátria minőségét kellene javítani. Kérdés az is, van-e elég pszichiáter egy ilyen új intézményhez.
Előrehaladott tárgyalások folynak az egészségügyi államtitkárság, valamint a pszichiáter szakma között arról, hogy a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyett új országos pszichiátriai központot hozzanak létre. Kérdésünkre a Nemzetierőforrás-minisztérium egészségügyi államtitkársága megerősítette: egy új intézetet akarnak létrehozni, de ennek helyéről még folynak a tárgyalások. Az intézmény szervezési, módszertani, oktatási és tudományos feladatokat látna el, és “speciális egységei révén professzionális ellátást biztosít a betegeknek”.
A tervek szerint az új pszichiátriai központban egy úgynevezett magas biztonságú osztályt is létrehoznak. Ez az ország egész területéről speciális körülmények között fogadja a pszichiátriai, illetve addiktológiai okból ön- és közveszélyessé vált betegeket. Európában szinte már csak Magyarországon nincs ilyen osztály, és az előző kormány egy ilyen létrehozását nem is készítette elő, holott a Büntető törvénykönyvnek a kényszergyógykezeltek elbocsátásáról szóló 2010. május 1-jei változása ezt indokolja, közölte az államtitkárság. Információink szerint az új intézményről az országgyűlés egészségügyi bizottsága még decemberben tárgyalni fog.
A lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet 2007-ben zárták be. Az intézmény nemcsak betegellátással foglalkozott, hanem a hazai pszichiátria módszertani, oktató, tudományos és kutatóközpontjaként is működött. Az OPNI szakmai teamje, osztályai és laborjai hét különböző kórházhoz és intézethez kerültek.
Az OPNI megszüntetését 2007-ben azzal indokolták, hogy nincs szükség ennyi pszichiátriai ágyra, a modern gyógyszerekkel a betegek jelentős része otthon vagy a járóbetegellátásban kezelhető. Más pszichiátriai osztályokat is leépítettek, így országosan 22 százalékkal (870) csökkent a pszichiátria ágyak száma.
A pszichiátriai ellátásban 2008-ra kritikussá vált a helyzet. Mint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megállapította: az ágyak számának csökkentésével párhuzamosan nem fejlesztették a járóbetegellátást. A pszichiátriai gondozók működési feltételeit jelentősen rontotta, hogy a felére csökkent a fix-díjazásuk. Hiányoztak a rehabilitációs ágyak, ahol folyamatos és hosszú távú utókezelést lehetett volna folytatni a visszaesés megelőzésére. Azt az ombudsman is megállapította, hogy az agresszív magatartású, önmagukra vagy másokra veszélyt jelentő, illetve az egyéb (fertőző, belgyógyászati) betegségekkel küzdő pszichiátriai betegek elhelyezésére nincs megfelelő hely. Az ellátásban jelentős területi aránytalanságok is jelentkeztek, különösen kevés az ágy a gyermek- és ifjúságpszichiátriai, valamint az addiktológiai ellátásban.
Az OPNI megszüntetését a szakma a pszichiátria lefejezésének tekintette. A helyzet enyhítésére 2008 végén Székely Tamás minisztersége alatt létrehozták az Országos Pszichiátriai Központot, amely az OPNI korábbi módszertani és koordinációs feladatait vitte tovább, de betegellátással nem foglalkozott. A szakma szerint ennek bázisán lehetne létrehozni az új központot.
Már a választások előtt tudni lehetett, hogy az új kormány felülvizsgálja az OPNI megszüntetését és egyfajta jóvátételként ismét létrehoz valamilyen intézményt. Idén június 16-án a Mikola István által vezetett országgyűlés egészségügyi bizottsága olyan állásfoglalást fogadott el, amely szerint alaposan ki kell vizsgálni, “mi volt az oka az OPNI előkészítetlen, gyors bezárásának, milyen rontó szándék vezetett az ellátás szétzilálásához, kié a szakmai és politikai felelősség a mára kialakult helyzetért”. A bizottság szerint fokozatosan újjá kell építeni a hazai pszichiátriai diagnosztika és terápia egységes, központi intézetét, nemzetközi hírű oktató és kutató bázisát.
A Magyar Pszichiátriai Társaság, az Országos Pszichiátriai Központ a Pszichiátriai Szakmai Kollégium, valamint a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem pszichiátriai klinikája által idén júniusban kiadott állásfoglalás szerint a pszichiátriai zavarok gyakorisága Magyarországon elérte a népbetegség szintjét, ezért az egész ellátórendszer fejlesztésre szorul. Ennek csak egyik eleme lenne az új országos központ, emellett fejlesztésre szorul a járóbetegellátás, a gondozói hálózat, és több rehabilitációs ágyra van szükség.
Az ugyanakkor már a nyáron kiderült, hogy a szakma sem teljesen egységes abban, valóban szükség van-e az OPNI-hoz hasonló nagy intézményre. A betegek nem akarnak új Lipótot! - írta több közleményében is a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum nevű szervezet, amely a pszichiátriai betegek mellett a reformpszichiátereket is igyekszik képviselni. A szervezet épp azért emelte fel szavát, mert úgy látta: az egyeztetésből a betegeket és az általuk képviselt szakembereket kihagyták.
Egy új intézmény létrehozása leginkább a kórházi lobbinak áll érdekében, véli Radó Iván a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke. Abban egyetértenek a pszichiáter szakmával, hogy a Lipótmező bezárása elhamarkodott, átgondolatlan és eredményét tekintve is rossz döntés volt. Radó szerint nincs azonban szükség egy újabb falanszterre. A Lipót bezárása óta a fekvőbeteg ellátás helyzete rendeződött, azonban a járóbeteg és közösségi pszichiátriai ellátások száma, finanszírozása és minősége elégtelen. Ezen kívül a kórházakban mindig nagyobb a veszélye, hogy a betegeket emberi méltóságukban megalázzák, ahogy ezt a szervezethez több pszichiátriai gondozottól érkezett panasz is bizonyítja, jegyezte meg Radó Iván.
A szervezet elnöke szerint ezért főként Budapesten nincs semmi szükség az ágyak számának növelésére, ehelyett az ellátás minőségének javítására kellene koncentrálni. Radó Iván szerint természetesen vannak olyan állapotok, amikor a kórházi fekvőbetegellátás az indokolt, de a torz rendszerben még mindig előfordul olyan, hogy valakinek csak azért kell befeküdnie egy pszichiátriai osztályra, hogy megkaphasson egy gyógyszert. Ez költséges és értelmetlen megoldás, véli Radó Iván. Új sárga ház helyett a nagy intézményeket sokszor kiváltó, területi, közösségi-alapú,a családoknak is segítséget nyújtó ellátásra lenne szükség, ahol minden beteg a lakókörnyezetében érheti el a gyógyszeres kezelést és a pszichoszociális segítségnyújtást.
Németh Attila, az Országos Pszichiátria Központ szakmai igazgatója szerint azonban szükség van egy progresszív ellátást nyújtó országos pszichiátria intézetre, még ha nem is olyan magas ágyszámmal, mint egykor az OPNI működött. "A pszichiátriai ágyak számával a 2007-es leépítés előtt még az EU középmezőnyébe tartoztunk, most azonban sereghajtók lettünk, miután nemcsak az OPNI kapacitásai szűntek meg, de a többi kórház ágyszámát is csökkentették, és a járóbeteg ellátás finanszírozását is". Németh Attila szerint a visszaépítést nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, folyamatos építkezésre van szükség.
Gondot jelenthet ugyanakkor a szakemberhiány. Az OPNI-ban egykor dolgozó több mint 100 diplomás szakember egy része külföldre ment, sokan nyugdíjba vonultak. Ha létrejönne egy új központ, nem biztos, hogy lenne elegendő orvos az új intézménybe, vagy ez a többi kórházi osztálytól szívna el pszichiátereket, szakképzett gondozókat.
Németh Attila úgy véli, a pszichiáter szakmát hiányszakmának kell minősíteni, s ennek megfelelően nem szabadna korlátozni a rezidensi helyek számát. A végzős orvostanhallgatók így szabadon és támogatás mellett kaphatnának helyet az új központban vagy a kórházi osztályokon. Ezt a problémát az egészségügyi államtitkárság is érzékeli. "Abban az esetben, ha mégis szakemberhiány korlátozná fejlesztéseinket, a hiányzó egységek kialakítására – az ellátási szükséglet figyelembe vétele mellett - lépcsőzetes megvalósításban kerül sor" - közölte a tárca.
Bár három éve bezárták, máig nem sikerült értékesíteni az egykori OPNI több milliárd forintra becsült ingatlanát a Hűvösvölgyi úton, amely a Parlament után a második legnagyobb épületegyüttes Magyarországon .A II. kerületi önkormányzat már 2007-ben változtatási tilalmat rendelt el a területre, nehogy lakóparkká lehessen alakítani, az ugyanis az amúgy is zsúfolt Hűvösvölgyi út forgalmát ellehetetlenítette volna.
Az ingatlan műemléki védelem alatt áll, és olyan övezeti besorolása van, amelyen csak egészségügyi létesítmények, kórházak, szanatóriumok helyezhetők el, közölte kérdésünkre Zicherman Zsolt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szóvivője. A telek közel fele országos turistaútvonalat magába foglaló erdő, amely a szomszédos Budai Tájvédelmi Körzet részeként védett erdőterület védőövezete is egyben.
A hasznosítás előtt meg kell osztani a területet, annak egy részét ugyanis a Vadaskert Alapítvány használja, van ezen kívül két (összesen 33 bérlő által lakott) lakóépület is, s itt működik a II. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata is. Az egykori OPNI őrzési költsége havi 6 millió forint (évi 71,8 millió forint), ami magában foglalja a legszükségesebb állagmegóvási feladatokat is.