Index Vakbarát Hírportál

Császy Zsolt a strasbourgi bírósághoz fordul

2010. december 23., csütörtök 18:02

Császy Zsolt, a Sukoró-ügy kapcsán elrendelt előzetesből kiengedett volt MNV-értékesítési igazgató szerint a magyarországi igazságszolgáltatási gyakorlat nem felel meg az európai emberjogi normáknak, ezért fordul az ügyvédjén keresztül a strasbourgi bírósághoz.

Császy Zsolt szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, ezért a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt értékesítési igazgatóját néhány napja engedtek ki a Sukoró-botrány kapcsán elrendelt előzetes letartóztatásából.

Császy szerint a magyarországi igazságszolgáltatási gyakorlat nem felel meg az európai emberjogi normáknak, ezért fordul az ügyvédjén keresztül a strasbourgi bírósághoz. Három és fél hónapot töltött úgy szigorított fegyházi fokozatú előzetes letartóztatásban, hogy nem volt módja érdemben védekezni, mondta. Bizonyítékok, és az ügyben hozott bármiféle döntés nélkül "ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre" - tette hozzá.

Szerinte azt végkép nem indokolta semmi, hogy "vágóhídi baromként", a lábsérülése miatt használt mankójához bilincselve szenvedjen fizikai meghurcoltatást. Szabadon bocsátásának okát abban látja, hogy a bíróság nem feltételezésekből indult ki, és megállapította, nem áll fenn a jogszabályi feltétele az előzetesben tartásának.

Mindenekelőtt azt szeretné, ha a magyar bíróságon juthatna megfelelő igazságszolgáltatáshoz. Úgy látja, jelenleg annyi történt az ügyében, hogy egy eljárás kimenetelétől függetlenül anyagi és erkölcsi kárt szenvedett, holott a történetben nem volt közszereplő, és mint az állami apparátus egyik volt vezetője, csak szakmai dolgokban nyilatkozott.

A Sukoró-botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: "a felmerült szakmai kérdéseket a bíróság előtt szeretném tisztázni, és szeretném, ha az ügyészséget se próbálnák meg egyes politikusok díszletként felhasználni a nyilatkozataikhoz." Szerinte a beruházásról politikai döntés született, amely után a vitatott ingatlan-csere piacvezető cégek értékbecslése alapján, jogszerűen történt.

Szerinte önmagában nem értelmezhető az ügyben a főügyészség által kinyilatkoztatott 1,3 milliárd forintos állami vagyonvesztés, hiszen az ilyen volumenű, a későbbiekben jelentős állami adóbevételekkel és új munkahelyekkel kecsegtető beruházásokhoz sokszor biztosítanak akár ingyen is földterületeket. Ami az ügyben érintett amerikai és izraeli befektetőket érinti, mindenhol a világon tiszteletben tartott, konzervatív politikai nézeteket valló befektetőkről van szó, akik nem értik, mi történik Magyarországon, tette hozzá.

Rovatok