Orbán Viktor nem titkoltan centrális erőtér kiépítésére törekszik, ez irányba eddig az önkormányzati választási törvény átalakítása volt a legnagyobb lépés. A következőkben tömören összefoglaljuk, miben lesz más az idei önkormányzati választás, és milyen következményei lehetnek a változásoknak.
Egy délután, hogy nem volt térerő,
Tubicáné és Tubica kiültek
a műfűre a szvimming paul elé,
és hoppon maradásban részesültek.
Kitátották az ápolt csőrüket,
és tollászkodtak sült emberre várva,
kék volt az ég, a Nokia süket,
szőke manökken szállt át épp Budára.
Büdös kurvája, nézd hogy’ illeget,
szolárium, oszt’ félig nyers marad,
horkant a férfi, s ráfelelt a nő:
Bevezetjük a turbógrilleket,
és majd nézhetnek, ne krenkold magad,
ha mink leszünk itt minden térerő.(Parti Nagy Lajos: Hősöm tere)
Amikor a parlament nyári rendkívüli ülésszakán tárgyalták, a Fidesz az önkormányzati képviselők számának csökkentésével indokolta az önkormányzati választási rendszer módosításait.
Önkormányzati képviselők száma:
A változás előtt: ~25 700
A változás után: ~17 250
A képviselőtestületek létszámát tehát valóban csaknem harmadával csökkentették. A csökkentés legfőbb indoka az államigazgatás hatékonyabbá és olcsóbbá tétele volt. Ennek a feltételnek azonban a változások aligha felelnek meg. Hiába lesz kb. 8450-nel kevesebb önkormányzati képviselő, nagy részük, kb. 6450 kistelepüléseken volt eddig képviselő, munkáját jellemzően tiszteletdíj nélkül végezte.
A változások után megtakarítható bérköltség: ~2 000 000 000 forint
A témával foglalkozó szakértők becslései szerint a fizetéseket tekintve mindössze évi kétmilliárd forint megtakarítást jelent a képviselői létszám csökkenése, ez pedig elenyésző tétel az ország költségvetésében. (Természetesen csökkenhetnek a járulékos költségek is, de ez sem jelentős megtakarítás.)
Az államigazgatás hatékonyabbá tételét sem igazán szolgálja, hogy a változásokkal csak a képviselőtestületek létszámát, nem pedig a számát csökkentették. Azaz továbbra is kb. 3200 önkormányzat működik majd az országban, köztük nem egy száznál kisebb népességű, nagy részük tízezer lakos alatti településeken.
Az önkormányzati választási rendszer abban a tekintetben nem változott, hogy a településeket lakosságszám szerint két fő típusba, a tízezernél kevesebb, illetve több lakosúba sorolja.
| A tízezernél kevesebb lakosú települések önkormányzati testületei régen | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| lakosság | 100 | 600 | 1300 | 3000 | 5000 | 10 000 |
| képviselő | 3 | 5 | 7 | 9 | 11 | 13 |
| A tízezernél kevesebb lakosú települések önkormányzati testületei a változások után | ||||
|---|---|---|---|---|
| lakosság | 100 | 1000 | 5000 | 10 000 |
| képviselő | 2 | 4 | 6 | 8 |
A tízezer, vagy annál kevesebb lakosú települések esetén csak a képviselői létszám változott, a képviselőjelöltség feltételei és a választás módja nem. Kisebb változás, hogy míg régebben hat csoportba osztották lakosságszám alapján a kistelepüléseket, mostantól csak négy csoport van.
A kistelepüléseken jellemzően független jelöltek versengenek a tisztségekért, politikai hasznot legfeljebb a tízezer lakosnál nagyobb településeken, a fővárosi illetve a megyei közgyűlésekben lehet realizálni. Nem véletlen, hogy ezek esetén jelentősebbek is a változások. Elsőként a települési önkormányzatokat érintő változásokat tekintjük át.
| A tízezernél több lakosú települések és a budapesti kerületek önkormányzati testületei régen | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| lakosság | 25 000 | 50 000 | 60 000 | 70 000 | 70 000+ |
| képviselő | 10 egyéni és 7 listás | 14 egyéni és 9 listás | 15 egyéni és 10 listás | 16 egyéni és 11 listás | minden további tízezer lakos esetén +1 egyéni és +1 listás |
| A tízezernél több lakosú települések és a budapesti kerületek önkormányzati testületei a változások után | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| lakosság | 25 000 | 50 000 | 75 000 | 100 000 | 100 000+ |
| képviselő | 8 egyéni és 3 listás | 10 egyéni és 4 listás | 12 egyéni és 5 listás | 14 egyéni és 6 listás | minden további tízezer lakos után +1 egyéni és minden további 25 000 lakos után +1 listás, |
A számokból látható, hogy míg az egyéni képviselők száma csak 20-25 százalékkal csökkent, a kompenzációs listáról bejutó képviselők száma minden esetben ötven százalékot meghaladó mértékben. Azaz a választási rendszer arányossága sérült, sokkal nagyobb súlya lesz az akár relatív többséggel is elnyerhető egyéni képviselői mandátumoknak az új rendszerben.
A változás két szempontból is a mindenkori legerősebb pártnak, jelen esetben a Fidesznek kedvez: arányaiban több egyéni képviselői mandátumot szerezhetnek, miközben az egyéniben sikertelen, de töredékszavazatokat gyűjtő pártok kevesebb listás helyen kénytelenek osztozni, ezáltal a képviselőtestületek egyszínűbbé válhatnak. Már csak azért is, mert a kompenzációslista-állítás szabályai is szigorodtak, így feltételezhetően az eddiginél kevesebb jelölőszervezet tud majd listát állítani.
A változás mértékét jelzi, hogy míg régen egy olyan településen, ahol tíz egyéni képviselő volt, a listaállításhoz elég volt két egyéni képviselőjelöltet állítani, az új szabályok szerint egy tíz képviselős városban a listaállításhoz hat egyéni képviselőjelölt indítása szükséges.
Az ajánlószelvények gyűjtésére szolgáló időt lerövidítése leginkább a kis pártokat vagy a függetleneket érintheti hátrányosan. A nagy pártok aktivistái jelelmzően gyorsan "lerabolják" a kopogtatócédulákat, így nem biztos, hogy a többiek indulásához marad elegendő ajánlószelvény.
Az új önkormányzati választási törvény leginkább a megyei közgyűléseket szabta át. A változások mértékét jelzi, hogy a korábbi szabályok szerint a legkisebb megyei közgyűlés is 40 fős volt, a változások után a legnépesebb megye, Pest közgyűlése is csak 41 tagú lesz, és öt megyében, Nógrádban, Tolnában, Vasban, Zalában és Komárom-Esztergomban is csak a törvényben meghatározott minimális létszámú, 15 fős testület állhat fel. Korábban a törvény mellékletében megyénként határozták meg a megyeházák létszámát, az új törvény lakosságarányos szabályozást ír elő.
Ahogy a nagytelepülési, úgy a megyei önkormányzatoknál is a képviselőtestületek egyszínűsödését eredményezheti a képviselői létszám csökkentése, erre még ráerősít, hogy a korábbi törvénnyel szemben immár nem külön választanak képviselőket a tízezernél kevesebb, illetve több lakosú településeken. A tízezer lakos alatti települések különállásának eltörlésével jelentősen romlik a helyi civil szervezetek listaállítási esélye. Főleg mert a listaállítás feltételei is szigorodtak.
A fővárosi közgyűlés esetén a létszámváltozás a megyei közgyűléseknél szerényebb mértékű, ám az eddigi 66 képviselő helyett idén már csak 34-et választhatunk meg. Korábban a törvényben konkrétan szerepelt, hogy a közgyűlésnek 66 képviselője van, az új szabályozás szerint minden 50 000 budapesti lakosra jut egy képviselő. Jelentősen szigorodtak a listaállítás feltételei is, míg korábban ehhez elég volt hat fővárosi kerületben kompenzációs listát állítani, most a kerületek több, mint felében - 23 kerület lévén ez 12 kerületi listát jelent - kell ezt megtenni. A legkomolyabb változtatás a törvényben, hogy a főpolgármester-jelölt állításához a korábbinál négyszer több ajánlást kell szereznie a jelölő szervezeteknek. Míg korábban ehhez elég volt a fővárosi választópolgárok 0,5%-nak az ajánlása, immár 2% támogatását kell megszerezni a korábbi 35 helyett 16 nap alatt.