Szeged fel van túrva. Az, hogy ki mit lát bele a sitthalmokba – építési törmeléket vagy romokat –, pártállástól függ. Pont, mint bárhol másutt az országban. A különbség csak az, hogy Szegeden a szocialistáknak, pontosabban egy szocialistának, Botka László regnáló polgármesternek esélye van a győzelemre. „A legnagyobb kérdés, hogy vajon a helyi teljesítmény felül tudja-e írni a pártpreferenciát” – mondja erről Botka.
Rom vagy törmelék?
„Péem úr” – ahogy a városháza portása hívja, amikor bejelent minket a titkárságán – nyolc éve lett Szeged polgármestere, a város eddigi egyetlen fideszes polgármestere, Bartha László botrányoktól terhelt négy éves uralma után. 2002-ben a szocialisták taroltak az önkormányzati választásokon. Akkor sok szocialista politikust emelt fel a hullám, de legtöbbjüket 2006-ban, Őszöd után maga alá is temette. Botka akkor is nyerni tudott, sőt a tavaszi parlamenti választásokon is a szocialisták egyik legjobban szereplő egyéni jelöltje volt.
„Lényegesen jobban szerepeltem az MSZP-nél” – meséli. A választást nem is Szegeden, hanem az egyéni körzetéhez tartozó Szeged környéki falvakban bukta el. A városi szavazókörökben döntetlen körüli eredményt ért el Fideszes kihívójával, Bohács Zsolttal, bár a szegedi szavazókörökben is kikapott 111 szavazattal. Most abban bízik, hogy a polgármester-választáson csak a szegediek szavazhatnak: „Tavasszal is azt érzékeltem, hogy sok olyan választó volt, aki kormányváltást akart, de megtisztelt a bizalmával. Most is nagyon sok olyan választó van, aki tavasszal a Fideszre szavazott, de tudják, hogy október 3. Szegedről szól, és azt szeretnék, ha folytatódna az építkezés.”
És az építkezés zajlik. Zajlik az 1-es villamos vonalának a felújítása és a 2-es villamosvonal kiépítése. A Fidesz jelöltje, B. Nagy László programja szerint „a beruházások [...] zavarják a szegediek mindennapjait”. Ennél is nagyobb baj szerinte, hogy a beruházások „értelmetlenek”. Azt a harmincmilliárd forintot, amit a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítottak, jobban is el lehetett volna költeni.
Botka szerint viszont nem. A villamosberuházást nyolcvanhat százalékban az EU finanszírozza. „Az Unió úgy döntött, hogy az európai nagyvárosokban támogatja az elektromos tömegközlekedést. Szegednek az a választási lehetősége volt, hogy megnyerjük vagy nem – mondja a lehetőségről, amit ő történelminek nevez. – Az a szürreális helyzet, hogy azzal támadnak, hogy túl sokat építkezem.”
„Én azért szeretném látni, hogy hol van az a rengeteg pénz” – feleli erre B. Nagy. Programfüzete szerint a városháza direkt a kampányidőszakra időzítette az átadásokat, figyelmen kívül hagyva a szegediek nyugalmát. Az eredeti tervek szerint a 2-es villamosvonalat valóban a kampányidőszakban kellett volna átadni, szeptember 18-án, de a fő kivitelező, a Szeviép csődje miatt megcsúsztak a munkák. Az 1-es villamosvonal átadása hetvennégy napot csúszott a tervekhez képest, részben a kedvezőtlen időjárás miatt. Csúszik az északi Tisza-híd, ezzel a várost elkerülő M43-as autópálya átadása is. Egy, a polgármesterhez közeli forrás szerint még a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő szerint is át lehetne adni az autópályát, de a kormány különböző kifogásokkal megpróbálja az önkormányzati választások utánra tolni az eseményt. A csúszások szerintük pont nem a szocialisták érdekét szolgálják.
Gyurcsánnyal is mer viccelni
Az, hogy az M43-ast még nem adták át, persze nem akadályozza Botkát abban, hogy kampányoljon vele. „Európában is kivételesnek számít, hogy nyolc év alatt két autópályát építettünk” – mondja többes szám első személyben. „Emlékszem, a Gyurcsány majdnem leszédült a pódiumról, amikor az M5-ös átadásán arról kezdtem beszélni, hogy nekünk most az M43-as autópálya kell” – szórakoztatja a közönséget szerda délutáni lakossági fórumán, amit ő a mostanában népszerű humorszínházak után „stand up politics”-nak hív.
Az ifjúsági ház nagytermét csordulásig megtöltő nyugdíjasok hangos kacajjal jutalmazzák a poént. Azon is nevetnek, amikor Botka azt mondja: „Az elmúlt húsz évben nem lehetett komoly jelölt, aki ne ígért volna harmadik és negyedik hidat a Tiszán keresztbe, a bátrabbja hosszába.”
A harmadik Tisza-híd talán az egyetlen dolog, amiben a két jelölt egyetért. Legalábbis B. Nagy programjában is benne van – bár beszélgetésünkkor azt mondja, hogy „egyáltalán nem lesznek ilyen [optikai jellegű] beruházások”. Az ígéreten kívül nem is részletezi tervét, ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 27-i szegedi látogatásán ígéretet tett a híd felépítésére.
Botka viszont igen. „Ne nézzenek hülyének, ha véletlenül a Constanta–Trieszt vasúti folyosó megnyitásának fontosságáról hallanak nyilatkozni” – mondja városházi fórumán. A harmadik Tisza-hídnak a közúti közlekedés szempontjából csak helyi jelentősége van, arra aligha lehet EU-s forrásokat szerezni. De a harmadik Tisza-híd egyben vasúti híd is, és az már beilleszthető az európai tervekbe, hiszen ezen át teremthető meg az összeköttetés a román és az olasz kikötőváros között. „Az meg talán nem baj, ha mi úgy építünk vasúti hidat, hogy azon egy kétszer kétsávos út is van.”
Mennyi az annyi?
Míg Botka a fejlődést látja az építkezésekben, kihívója a pazarlást. B. Nagy László programjának középpontjában Szeged szerinte siralmas gazdasági helyzete áll. „2009-ben 12,5 milliárd körüli volt a működési hiány, 25 milliárd körüli az összadósság” – mondja.
Botka más számokat mutat. Szerinte a város működtetése három éve nullszaldós, hitelekből csak fejlesztésekre fordítanak. Az összadósság ugyan tizenhatmilliárdra nőtt a 2002-es hatmilliárdról, de adósságszolgálatra a 2002-es évi két és fél milliárddal szemben már csak másfél milliárdot költenek, miközben a költségvetés főösszege harmincötmilliárdról hetvenhatmilliárdra nőtt. „Nem döltünk be a svájcifrank-hiteleknek, az MFB támogatott infrastruktúra-hiteléből finanszíroztuk a fejlesztéseket” – mondja Botka.
„Nem felel meg a valóságnak” – feleli Botka érveire beszélgetésünkben B. Nagy. Szerinte a működési hiányt hitelek bevételként való elkönyvelésével tüntették el a könyvekből. Akkor sem sokkal konkrétabb, amikor terveiről kérdezzük. „Komoly terveim vannak – mondja. – Megtakarítás elérésével levegőt kell adnunk a gazdaság résztvevőinek.” Megtakarításokat pedig a „sok párhuzamosság, rengeteg testület, felügyelő bizottság” felszámolásával érné el.
B. Nagy azt sem tartja elfogadhatónak, hogy „nagy vagyont működtető városi cég veszteséget termeljen”. Konkrétumokat viszont nem mond, nem akar „bárkit előre megsérteni”. Akárhogy is, a megtakarított pénzt – programja szerint ez akár évi egymilliárd forint is lehet – munkahelyteremtésre fordítaná. A legnagyobb baj ugyanis az, hogy „nincs munka, ha pedig van, az minimálbéres”.
Statisztikákat emleget, amelyek szerint 2002-ben négyezer, 2009-ben hatezer körüli volt a munkanélküliek száma Szegeden, ami ötvenszázalékos növekedés. Botka viszont két másik statisztikát mutat a témában. Egyrészt 2005 óta hatezer fővel, köztük 1750 munkaképes korúval nőtt Szeged lakossága, másrészt az álláskeresők aránya 5,7 százalék, aminél a megyei jogú városok között csak Győr áll jobban.
A munka nemesít
B. Nagy – bár több nyilatkozatában is utalt rá, hogy Szeged jobban járna, ha kormánypárti polgármestere lenne – maga is elismeri, hogy nincsenek kormányzati források a munkahelyteremtésre. Botka szerint amúgy sincs már jelentősége, hogy egy polgármester kormánypárti vagy ellenzéki, az önkormányzatok állami támogatása normatív, fejlesztési források pedig az EU-tól jönnek, nem a kormánytól. Példaként azt hozza fel, hogy egy főre vetítve az elmúlt években Szeged jutott a legtöbb fejlesztési forráshoz, a második helyen viszont a fideszes vezetésű Sopron áll, és az első ötben van a fideszes Kaposvár is.
Kormányzati és helyi források hiányában B. Nagy szerint a legtöbbet a vállalkozások Szegedre csábításával lehet tenni a munkahelyteremtésért. „Bt., kft., rt., multi, mindenki. Nincs választási lehetőség, aki ide akar jönni, azt ide fogjuk csalni” – mondja. Eddig szerinte a befektetőket elrettentette „a városvezetés hatalmi gőgje”. Példát ugyan nem mond, de a Botka Lászlóval folytatott beszélgetés alapján a Mercedesre gondolhat. Legalábbis Botka a Mercedesszel példálózik, ami szerinte azért ment Kecskemétre, mert ott a helyi műszaki iskola vállalni tudta, hogy évente kitermeli a szükséges számú németül is beszélő szakembert.
Szeged ugyan egyetemi város, és a természettudományos képzésre már építettek is beruházási programot, műszaki területen le van maradva, állítja a polgármester. Ugyanakkor szerinte igenis települnek cégek a városba, a Pick például Szegedre koncentrálja teljes termelését, most építik az új üzemet.
Az egyetem biológiai kutatóközpontjára épülő Biopolisz programból már harmincöt cég nőtte ki magát, és nagy lehetőség a lézerkutató intézet is, ahol ugyan csupán háromszáz kutató fog dolgozni, de még legalább kétszer annyi munkahelyet teremt. Már ha egyáltalán felépül. Botka aggasztónak találja, hogy a kormány még mindig nem írta alá Szegeddel és az egyetemmel az egymilliárd forintos támogatási szerződést, ami a végleges tervanyag összeállításának feltétele. Az EU ugyan már eldöntötte, hogy a lézerkutató cseh–román–magyar együttműködésben, Prágában, Szegeden és Bukarestben épüljön fel, de ez csak jövőre lesz végleges, a tervek elfogadása után. Ha az megtörténik, kétszázmillió eurónyi fejlesztési forrás érkezne Szegedre.
„A lézerkutató finanszírozásához forrásokat kell teremteni” – állítja ezzel szemben B. Nagy. És nem az egymilliárd forintra, hanem a kétszázmillió euróra gondol. Bár az elmúlt években a Fidesz többször is támadta azzal a szocialista kormányokat, hogy nem használják fel az EU-s fejlesztési forrásokat, B. Nagy most arról beszél, hogy a 2013-ig tartó hétéves pénzügyi tervben Magyarországnak szánt forrásokból már csak 1800-1900 milliárdnyi maradt, ennek része az a kétszázmillió euró is, amit a lézerközpontra szántak. „A kormány vizsgálja az EU-s projekteket, hogy milyen célokra lehetne fordítani a fennmaradt összeget” – mondja, bár magát a lézerkutatót ő is kiemelt fontosságúnak tartja.
Ha győzni kell, hát győzni fog
Botka szerint a munkahelyteremtést az eddigi infrastrukturális fejlesztések és az egyetemi projektek fogják ösztönözni. Ő a jövőben is inkább építkezne, a következő években „nem annyira látványos, inkább a helyi közösségek életét befolyásoló” projektekben, a városrészek szépítésében gondolkozik. Hogy jó úton halad, azt szerinte az is jelzi, hogy az elmúlt években Debrecen mellett Szeged lakossága nőtt a legdinamikusabban. „Hatezren költöztek a városba, hogy részt vegyenek ebben az agóniában” – tréfálkozik lakossági fórumán. Mindez reménnyel tölti el, úgy érzi, megnyerheti a választást. A közgyűlési többség megszerzésében viszont még közeli munkatársai sem bíznak.
B. Nagy fölényesebb, ő biztos a győzelmében, csak azt tartja elfogadhatónak. Szerinte ebben még az is segíti, hogy viszonylag ismeretlen. Egy szeptember elején publikált felmérés szerint az ismertsége még az ötven százalékot sem érte el Szegeden, miközben riválisa országosan is ismert politikus. De szocialista, és ez az idei választási tapasztalatok szerint önmagában is csaknem behozhatatlan hátrány. Nem véletlen, hogy ottjártunkkor Botka óriásplakátjaira ismeretlenek nagy „hol van az MSZP-logó” feliratokat ragasztottak keresztbe. Ennek ellenére Botkának eszébe sem jutott, hogy néhány párttársához hasonlóan függetlenként induljon. „Én 1991-ben léptem be az MSZP-be, akkor hét százalékon állt a párt” – meséli.
Fideszesnek lenni önmagában is elég lehet a választási győzelemhez az országban. Szegeden talán nem, a város egyetlen fideszes polgármestere, Bartha László nem hagyott szép emléket maga után. A városi Fidesz még 2006-ra se heverte ki uralmát. B. Nagy nem is kívánt felelni az 1998 és 2002 közötti fideszes városvezetés botrányaival és azok hosszú távú hatásaival kapcsolatos kérdéseinkre. Mint mondta, csak 2009-től foglalkozik politikával: „Én a jövőt akarom. Az, hogy mi történt a múltban, tíz-tizenkét évvel ezelőtt, azzal nem akarok törődni [...] Engem csak a jövő érdekel, a fejlődés, a növekedés, az alkotás. Én ezt vállaltam, ehhez meg győzni kell. És ha győzni kell, győzni fogunk.”
( Botka László és B. Nagy László mellett a Jobbik Keresztúri Farkas Csabát, a Zöld Baloldal Balogh Tibor Zoltánt indítja. A Jobbik nem válaszolt megkeresésünkre, Balogh Tibor Zoltánnal többszöri egyeztetés után sem sikerült beszélnünk. A Jobbik, bár Szeged környékén kifejezetten erős, Szegeden eddig az országos átlag alatt szerepelt. Csongrádban amúgy még a pártban is szélsőségesnek számító, Toroczkai László fémjelezte 64 vármegyés vonal az erős, Toroczkai a párt megyei listavezetője, édesapja, Tóth László szegedi egyéni képviselőjelölt. A Zöld Baloldal Szegeden kívül a megye másik megyei jogú városában, Hódmezővásárhelyen tudott polgármesterjelöltet állítani.)