A választáson 9 kisebbségi román szervezet indult, közöttük olyanok is, amelyek a hazai romám kisebbség számára ismeretlenek, mint például Magyar-Román Demokratikus Szövetség (MRDSZ) vagy a budapesti Corvinus Egyesület.

A magyarországi etnobiznisz ellen küzdő Békés megyei szervezet adatai szerint csak az MRDSZ színeiben 20 olyan képviselő szerzett mandátumot, akik korábban más kisebbségi önkormányzatok képviselői voltak. Ugyanígy kisebbségi önkormányzatot alakíthatnak azok a Borsod megyei településen (Szalonnán, Szendrőn) élő személyek is (Orgona Győző, Rusznyák Dezső), akik korábban cigány, illetve horvát kisebbség tagjainak adták ki magukat, és idén a Budapesti Román Egyesület (BRE) színeiben nyertek román kisebbségi mandátumot. Hasonlóképpen a Magyarországi Románok Országos Érdekképviseleti Egyesülete is több tucat álrománt indított sikeresen a fővárosban.

A hazai kisebbség érdekérvényesítését jelentősen károsító jelenségről az Index is készített filmet: egy bukaresti tévéstáb álcája mögé bújva kerestük meg a 2010-es választáson a román színekben induló BRE és MROÉE jelöltjeit, akik között cigányokat, erdélyi magyarokat és magyarokat egyaránt találtunk - csak épp románokat nem.

Az etnobiznisz 12 éve, 1998 óta virágzik Magyarországon, és leginkább a román kisebbséget sújtja, de mára minden kisebbségi önkormányzat környékén felütötte a fejét – a némettől a cigányon át a horvátig. Jellemző, hogy miközben a valódi román kisebbségi szervezetek szerint 19-22 településen él jelentős román kisebbség, 2006-ban már 46, idén pedig 71 településen alakulhat román kisebbségi önkormányzat – egy része románok nélkül.

Miközben könnyű kijátszani a választási rendszert, komoly pénzszerzési lehetőséget ad egy kisebbségi önkormányzat működése: évi félmillió forint normatív támogatásban részesül, de egy gazdagabb kerület akár több millió forinttal támogathatja évente a 4 fős testületet. A fővárosi és az országos önkormányzat több tíz millió forintos támogatást kap, az önkormányzatoknak továbbá kötelességük irodát, ingatlan biztosítani számukra.

A magyar kisebbségnek jobb

Román kisebbséghez tartozónak bárki vallhatja magát, a politikai hatalmi játszmában részt vevő szervezetek pedig jelölésükkel könnyedén igazolják románságukat is, mindezt a magyar jogszabályok lehetővé teszik. (Nem így a külföldi magyar kisebbség érdekében hozott kettős állampolgárságról szóló törvénnyel: ott a határon túli magyarnak nemcsak nyelvtudásával, felmenőivel is igazolnia kell, hogy a magyar kisebbséghez tartozik.)

A sok mandátumot szerzett álromán miatt az is előfordulhat, hogy a magyarországi román kisebbség a saját kisebbségi önkormányzatában is kisebbségben marad, ez legkorábban januárban derülhet ki: a most megválasztott 284 kisebbségi képviselő ugyanis elektori jogokat is szerzet, és az ő szavazataik alapján áll majd fel a fővárosi és országos kisebbségi önkormányzat.

A választáson legtöbb képviselőt (néhol csak pár darab szavazattal) az MROÉE juttatta be, 122-t. Budapesten ők is rengeteg nem románt indítottak, mint az videónkból is kiderült. A második helyen a főleg a hazai románság bázisának számító Békés megyében induló MRKSZ végzett 70 mandátummal, a Roxin Anna vezette BRE 50 képviselői helyet szerzett meg.

Összehasonlításként: a román többségű Méhkeréken 161 szavazat kellett egy képviselői hely elnyeréséhez, addig Budapest XX. kerületében – ahol nem élnek szervezett formában románok - elég volt kettő is.

A kisebbségi önkormányzatok feladata volna a kisebbség intézményeinek a felügyelete, döntéseikkel beleszólhatnak kétnyelvű iskolák, óvodák működésébe, lapkiadót tarthatnak fent, és kapcsolatot tartanak az anyaországgal.