Hoffmann Tamás lesz a XI. kerület vezetője, a fideszes politikus a szavazatok 99.74%-ánál 48.87-en áll, az eddigi polgármester, az MSZP-s Molnár Gyula csak 41.60-at kapott. Az LMP-s Gajárszki Áron 5.06-on, a jobbikos Kerékgyártó Krisztina 4.47-en áll.

Az MSZP egy, a Fidesz-KDNP 16 választókerületet nyert meg, a 24 tagú közgyűlésbe a kompenzációs listáról még négy szocialista, két LMP-s, egy jobbikos került be.

A legnépesebb fővárosi kerületet nyolc éve vezető szocialista Molnár Gyula előtt két cikluson át jobboldali kézben volt a városrész vezetése: 1994-ben az MDF-es Szegedi Ferenc, 1998-ban a fideszes Juhos Katalin lett a polgármester. 1990-ben az SZDSZ jelöltje, Bánhegyi Emil lett az első szabadon választott polgármester. Molnár újrázott volna, ellene azonban a  Fidesz nem a szóba jövő nevesebb jelölteket, így a kerületi frakcióvezető Kupper Andrást, Simicskó István honvédelmi államtitkárt vagy a volt kerületi elnök Schneller Domonkost indította. A polgármesterjelölt egy szinte teljesen ismeretlen jogász, Hoffmann Tamás lett, aki már 1989-ben, a kerületi ellenzéki kerekasztalban is a Fideszt képviselte.

Rajtuk kívül az LMP-s Gajárszki Áron és a Jobbik jelöltje, Kerékgyártó Krisztina indult a kerület vezetéséért, mérsékelt reményekkel. A képviselőtestületbe a Jobbik és az LMP jutott be még. 2006-ban a Fidesz/KDNP listára a választók 61, az MSZP/SZDSZ-re 35, az MDF-re négy százaléka szavazott, és a képviselő-testületben kényes egyensúly alakult ki, ahol minden voks számított.

Az Újbuda névre 2005-ben keresztelt városrész mostani városvezetés alatti legnagyobb botránya a Lágymányosi öböl privatizációja volt. A főügyészség ugyan az ügylet egy korábban kifogásolt részén nem talált fogást, ám ez nem változtatott azon, hogy a területet a kerület előbb adta el, és utána módosította kedvezően az övezeti besorolását, milliárdokkal növelve a telek értékét.

A korrupciógyanús tranzakciósorozat és egyik fő haszonélvezője, a milliárdos Leisztinger Tamás hónapokig szerepelt a címlapokon, és a rossz emlékeket a Kopaszi gát ritkaságszámba menően jól sikerült rehabilitációja sem feledtette. Sőt, sajátos ügyészségi időzítéssel az ügy a kampány finisében ismét előkerült: Lakos Imre vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestert hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és Molnár Gyulát is gyanúsítottként idézték be, ám ő nem jelent meg.

Nem javította a kerület vezetésének megítélését a vagyongazdálkodási bizottsági elnök Wieszt János kenőpénz-ügye és a Zuschlag-ügyben érintett MSZP-s önkormányzati képviselő, Krausz Csaba esete sem. A Molnár-féle vezetéshez kötődik a Petőfi híd budai hídfőjénél lévő szórakozóhelyek több százmilliós bevételkiesést okozó illegális területfoglalása, ami fölött a kerület (és valamennyi közgyűlési frakció) szemet hunyt. Az Újbudán megvalósuló igazán nagy fejlesztések (a jelentős út- és köztér-felújítások) zöme nem kerületi, hanem elsősorban a 4-es metróhoz kötődő állami-önkormányzati beruházások voltak.

Ennek ellenére az sportpálya- és iskolafejlesztések népszerűnek bizonyultak, és Molnárt a főváros legtöbb, szocialista irányítású kerületének újrainduló vezetőjével szemben nem lehetett teljesen leírtnak tekinteni. Ez azonban nem az ő érdeme volt: a fideszes aspiránsok (Kupper és Schneller) között eldurvuló belharc miatt a nyár elején a pártközpont feloszlatta a kerületi szervezetet, az újba a régi tagok töredéke lépett csak be, az új fideszes polgármester pedig annyira ismeretlen, hogy a nevét még sokáig fogják memorizálni a választók.