A következő Országgyűlés 19 állandó bizottsággal alakul meg pénteken, de az ellenzéki pártok még nem tudtak megegyezni, hogy kinek hány és melyik bizottság elnöki posztja jusson. Az MSZP még harcban áll a külügyért a Fidesszel, bár a terület a Horn-kormány idején se az ellenzéké volt, a Jobbik két bizottság biztos várományosának tűnik, az LMP szintén kettőt vezetne, de az MSZP még közbeszólhat. Nem mintha egy bizottsági elnöki poszt bármiben is korlátozná a kétharmados parlamenti többséget.
Az új Országgyűlés pénteken tartja alakuló ülését, azonban az öt pártnak a parlamenti bizottságokat érintő néhány kérdésben még nem sikerült megállapodniuk. Ha péntek délutánig nem oldják meg az osztozkodást, a bizottságokról szóló határozati javaslat a Fidesz akaratát tükrözi majd, erről ugyanis a képviselők már az alakuló ülésen szavaznak. A következő egyeztetést kedden tartják.
Az már ténynek tekinthető, hogy az eddigi 18 helyett 19 állandó bizottság működik majd, újként a fogyasztóvédelemmel bővül majd a testületek listája. Felmerült még a fenntartható fejlődés bizottságának megalakítása is, de az ellenzék ezt elvetette, így várhatóan új bizottság megalakulása helyett a környezetvédelmi fog ebben a ciklusban fenntartható fejlődés névre hallgatni, munkáját két kormánypárti és két ellenzéki alelnökkel végzi majd.
A Fidesz hat bizottság vezetését adná át ellenzéki képviselőknek: az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki, a foglalkoztatási és munkaügyi, a fogyasztóvédelmi, a nemzetbiztonsági és a fenntartható fejlődés bizottságot. Ezek mellett 16 alelnöki posztot biztosítana az ellenzéknek.
Az MSZP azt próbálja elérni, hogy a költségvetési mellett a külügyi bizottságnak is ellenzéki elnöke legyen, amit elvi okokkal, a kormányzat ellenőrzésével indokol. A szocialisták arra is javaslatot tettek, hogy a törvénymódosításokhoz beadott képviselői indítványokról minden esetben szavazzon a parlament, hogy ezek az irományok ne akadjanak el a bizottságokban, jelenleg ugyanis csak azokról a módosítókról szavaznak plenáris ülésen, amelyek a kijelölt bizottságokban legalább egyharmados támogatást kaptak.
A Fidesz ugyanakkor azt javasolta, hogy a parlamenti mandátumok arányától eltérően az ellenzéknek minden bizottságban legyen meg az egyharmada, azaz hogy egyértelműen érvényesülnek az ellenzéki jogosítványok. A KDNP egyelőre csak annyit közölt, hogy egy-egy képviselőt minden bizottságba delegál majd, de feltehetően lesznek olyan testületek is, ahol nagyobb létszámban képviseltetnék magukat.
A Jobbik, az MSZP és az LMP egyelőre nem tudott megegyezni, az MSZP 3:2:1, az LMP 2:2:2 arányban osztozna az elnöki tisztségeken, a Jobbik a költségvetési és a nemzetbiztonsági bizottság vezetésére pályázik, utóbbi helyett korábban a külügy iránt érdeklődtek.
A Jobbik tehát elégedett az eddig megpendített elosztással, hiszen az LMP és az MSZP verziójában is két bizottsági elnökség jutna nekik, ezeken kívül pedig még hat alelnöki posztot akarnak megszerezni. Az MSZP a pártokra leadott szavazatok arányára hivatkozva ragaszkodik a három elnöki poszthoz: a költségvetési, a foglalkoztatási és a külügyi bizottságra tartanak igényt. Ha utóbbit a Fidesz végül nem engedi át az ellenzéknek, akkor megelégszenek a fogyasztóvédelemmel is.
Az LMP az egyetlen párt, amelyik saját megfogalmazása szerint önmérsékletet tanúsítva nem delegál senkit parlamenti alelnöki posztra, jegyzője is csak egy lesz, ezért cserébe két bizottsági elnökséget akar. A fogyasztóvédelmi és a fenntartható fejlődés bizottságra pályáznak, választásukból egyértelmű, hogy a szakmai munkában vállalnának kezdeményező szerepet ezeken a területeken.
A bizottsági munka jelentősége az ellenzék számára azért is értékelődött fel, mert a Fidesz-KDNP kétharmados többsége mellett, ami a 386 fős parlamentből 263 mandátumot jelent, nem maradt sok játékterük a kibontakozásra a parlamenti munkában.
A rendszerváltás óta az 1994-ben megválasztott Országgyűlésben volt közel hasonló méretű, bár kétharmados többséggel nem rendelkező óriásfrakció, akkor 209 MSZP-s képviselő ült a parlamentben. A Horn-kormányhoz csatlakozott még a 69 tagú SZDSZ-frakció, amivel a mostani felálláshoz hasonló arány alakult ki. Azt mégis fontos megjegyezni, hogy a Fidesz és a KDNP közti együttműködés lényegesen szorosabb, mint a 94-ben létrejött MSZP-SZDSZ koalíciós szövetség, bár az ellenzéki jogosítványokért akkor ugyanannyira aggódtak.
Az 1994-es választások után az Országgyűlés szintén 19 állandó bizottsággal alakult meg: öt elnöki posztot kaptak az ellenzéki pártok, négyet a koalíciós partner SZDSZ, a többi tíz a szocialistáké volt.
Összehasonlításként a most vitatott bizottságok közül a külügyinek SZDSZ-es, a költségvetésinek MDF-es, a nemzetbiztonságinak szintén MDF-es elnöke volt. Ellenzéki vezetést kapott még az önkormányzati és rendészeti bizottság, az európai integrációs ügyek bizottsága, ennek az elnöke egyébként Orbán Viktor volt, valamint a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság Surján László elnöklésével.
Az ellenzéki bizottsági elnöki poszt inkább presztízskérdés, egyedül szakmai kérdésekben tudnak irányt mutatni, de a kétharmados többséget korlátozni nem tudják.
A Házszabály szerint „az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat”.
A törvényalkotás folyamatában kezdeményező, javaslattevő, véleményező, illetve bizonyos esetekben ügydöntő szerepük lehet, illetve közreműködnek a kormányzati munka ellenőrzésében is.