A elsőfokú határozat ellen Király Zoltán fellebbezett, és arra hivatkozott: nem érvénytelenségi ok az, ha nem egyértelmű az ajánlott, illetve az ajánló adataiban tett javítás, és az sem, hogy a jelölt neve és a jelölő szervezet neve más kézírással és más tollal van kitöltve, mint a választópolgár adatai és aláírása.

A másodfokon eljáró Fővárosi Választási Bizottság március 22-én megváltoztatta az oevb döntését és a jelöltet nyilvántartásba vette, mivel az oevb által érvénytelennek minősített 299 ajánlószelvény közül 229-et az FVB érvényesnek talált, és így a jelölt által leadott érvényes ajánlások száma 830 lett. Az FVB szerint nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jelölt, valamint a jelölő szervezet nevét ki és mikor írta rá a szelvényekre, nem bizonyítható ezen adatok utólagos és más választópolgár általa történő rávezetése az ajánlószelvényekre.

Egy magánszemély azonban bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett és arra hivatkozott, hogy a jelöltet, illetve a jelölő szervezetet terheli annak indokolása és bizonyítása, hogy az ajánlószelvények közel egynegyedének esetében miért került sor ily módon az ajánlószelvények kitöltésére, és hogy az a választópolgár jelenlétében történt, azaz nem sérült a választói akarat.

A Fővárosi Bíróság szerint azonban nem fogadható el bizonyítékként a kérelmező állítása, feltételezése, illetőleg a választási törvények megsértése lehetőségének felvetése, márpedig a kérelmező nem bizonyította, hogy a választási alapelvek bármelyike sérült volna. A bíróság ez alapján helybenhagyta az FVB döntését.

Az illetékes oevb azonban pénteken döntött a szavazólap tartalmáról és arra hivatkozva, hogy Király Zoltán nyilvántartásba vételét a bíróságon megtámadták, így a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig jogerősen nem tekinthető képviselőjelöltnek - nem vette fel Király Zoltánt. A bíróság végzése alapján azonban Király Zoltánnak fel kell kerülnie a szavazólapra.