Korábbi cikkünkben az 57 még nyitott egyéni választókerületből 10 olyat találtunk, ahol van esély arra – bár igen kevés –, hogy ne a Fidesz jelöltje nyerje a választást (ha a Fidesz nem szerez ebből az 57-ből 48-nál több mandátumot, akkor várhatóan nem lesz meg a kétharmados többsége az országgyűlésben). Ebből a tízből három van Budapesten (16-os, 19-es és 20-as egyéni választókerület), a további hét: Tiszavasvári, Vác, Gyöngyös, Kazincbarcika, Ózd, Edelény, valamint az egyik szegedi körzet (a 3-as számú).

A 10-ből 9 helyen fordítania kellene az MSZP vagy a Jobbik jelöltjének – illetve egy helyen egy független jelöltnek is van esélye az élre kerülni –, míg egy helyen meg kellene őriznie az MSZP-nek az első helyét. Az előző öt parlamenti választás adatai szerint csekély az esély a fordításra, bár a szocialisták reménykedhetnek abban, hogy ezeknek a helyeknek a többségében hagyományosan jól szerepelnek, vagyis ezekben lehetnek még mozgósítható tartalékaik.

Jó értelemben vett szántás

Mozgósítani márpedig fognak. Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese hétfő reggel a Duna tévében arról beszélt: „felszántjuk az országot a szó jó és képletes értelmében. Mindnyájan, vezető politikusok, minden egyes rendezvényre, minden településre le fogunk menni, ahol jelöltünk versenyben maradt”. Szekeres szerint ”ahol versenyben maradt egyéni szocialista képviselőjelölt, ott meg kell szerezni azok támogatását is, akik az első körben más pártokra szavaztak”. Akárcsak az Index mandátumbecslése, az MSZP is úgy számol, hogy az 57-ből 9 körzetben kell buknia a fideszes jelöltnek ahhoz, hogy ne legyen meg a kétharmados kormánytöbbség.

Az általunk szorosnak gondolt tíz körzetből a legtisztábbnak a budapesti 20-as egyéni választókerület ügye tűnik. Ez az egyetlen, ahol MSZP-jelölt (Tóth József angyalföldi polgármester) tudott nyerni, ő a szavazatok 44,68 százalékát kapta (a fideszes Spaller Endre 36,34 százalékkal lett második, az LMP-s Vári György 10,01 százalékkal harmadik). A szocialisták jelöltje itt 1994 óta minden alkalommal nyert, Tóth 2002-ben és 2006-ban is már az első fordulóban bejutott a parlamentbe.

Ötször bukta, egyszer nyerte

A további 9 körzetben viszont nehéz lesz fordítani. Az elmúlt öt választáson csak kilencszer fordult elő, hogy ezekben olyan jelölt szerezte meg a mandátumot, aki az első forduló után nem állt az élen. A szocialisták reményeit tovább csökkenti, hogy ebből a kilencből ötször MSZP-s jelölttől vette el fideszes jelölt az első helyet. Az 1998-as választásokon az edelényi, a gyöngyösi és a váci mandátumot szerezte meg úgy a Fidesz, hogy az első forduló után még szocialista jelölt vezetett, míg a 2002-es választáson ismét a váci és a tiszavasvári körzetben fordította meg a Fidesz-jelölt az eredményt.

A szocialistáknak ezzel szemben csak egyszer sikerült átbillenteniük a mérleget a maguk javára: az edelényi körzetben a 2006-os választáson Gúr Nándor végül 3 szavazattal verte az akkor még fideszes Molnár Oszkárt, aki most függetlenként lett második a Fidesz-jelölt mögött (további három fordítás még az 1990-es választáson történt, Ózdon a fideszes jelölttől kisgazda, Kazincbarcikán és Tiszavasváriban az SZDSZ-estől MDF-es vette el az első helyet, 1994-ben nem változott egyetlen első hely sem ezekben az egyéni körzetekben).

Igaz ugyanakkor, hogy a kilenc körzetből négy olyan van, ahol nem is az MSZP, hanem két helyen (Ózd, Tiszavasvári) a Jobbik, kettőben (Vác, Edelény) a jobboldali beágyazottságú független jelölt (Bethlen Farkas, Molnár Oszkár) ronthatja el a Fidesz kétharmadát. Ezek mellett Gyöngyösön is majdnem olyan esélye van a jobbikos Vona Gábornak (26,1 százalék), mint az MSZP-s Magda Sándornak (28,3 százalék). A szocialisták így reálisan a két budapesti, a szegedi, valamint esetleg a kazincbarcikai körzet megszerzésében reménykedhetnek.

Csak a múltban bízhatnak

Mellettük szól egyébként, hogy az elmúlt húsz évre visszatekintve mind a tíz körzet a baloldal erősségének számít. Mindhárom fővárosi egyéni kerületben csak MSZP-jelölt nyert 1994 óta, de Ózd és Kazincbarcika is MSZP-s politikust küldött a parlamentbe az elmúlt tizenhat évben.

A szocialisták ezekben a körzetekben ráadásul jócskán meg tudták erősíteni eredményüket a második fordulóra. Szegeden Botka a 2002-es választás második körére több mint hét százalékkal növelte a támogatottságát (2006-ban már az első fordulóban bejutott). Négy éve a budapesti 19-es körzetben Szanyi Tibor csaknem húsz százalékkal ért el jobb eredményt a második fordulóban, mint az elsőben, míg Magda Sándor csaknem 12 százalékot javított (ő 2002-ben is növelte szavazatarányát több mint 10 százalékkal).

Ezek a számok arra utalnak, hogy ezekben a körzetben lehetnek a szocialistáknak tartalékaik, olyan szavazóik, akiket esetleg mozgósítani lehet a második fordulóra. Kérdés azonban, hogy ez a mozgósítási szándék mennyire lesz sikeres, illetve az első fordulóban győztes jelölt növeli-e a támogatottságát, vagy veszít abból (az 1990-est leszámítva ezekben a körzetekben utóbbira nem volt példa).