A Medián legfrissebb felmérése szerint csökkent az éllovas Fidesz–KDNP-lista támogatottsága, míg a második helyért folytatódik az MSZP és a Jobbik versenyfutása. A március 5-9. között, a HVG-nek készített felmérés szerint két és fél év óta először hatvan százalék alá esett a Fidesz–KDNP-pártszövetségre jutó szavazatok aránya a választani tudó biztos szavazók körében.

A felmérés szerint potenciálisan mind az MDF, mind az LMP elérheti az 5 százalékos küszöböt. Ehhez azonban ugyanazokat a szavazókat kell megszólítaniuk. Amennyiben a következő hetekben a listaállítás sikeres lesz mindkét párt esetében, éles küzdelem várható közöttük a még el nem köteleződött, de potenciálisan általuk megszólítható szavazókért.

A Nézőpont intézet „aktív szavazónak” nevezi a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. Ez más eredményt mutat, mint a legtöbb közvéleménykutató által mért "biztos szavazó pártválasztó" fogalma. A Nézőpont potenciális szavazótáborokat is számít az azon egyéb politikai kérdésekre igent válaszolókból, akik nem elkötelezettek (azaz nem jelöltek meg kedvenc pártot).

A Nézőpont Intézet adatfelvétele 2010. március 12. és 14. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel. Az adatok hibahatára a minta nagyságtól függően legfeljebb +/- 3,2 százalék.

A második helyért versengő két párt, az MSZP és Jobbik szavazótábora növekedett. Az MDF és az LMP nem jutott túl az egy-két százalékos szinten, igaz, náluk egyelőre az a fő kérdés, hogy hány helyen tudnak területi listát állítani, olvasható a közvélemény- és piackutató intézet elemzésében.

„Mindent egybevetve egyelőre az áprilisi választás egyetlen nagy kérdésére sincs válasz: nem biztos, hogy meglesz a Fidesz kétharmada, nem lehet tudni, melyik párt lesz a második és bizonytalan az is, hogy hány párt jut be a következő Országgyűlésbe; egyelőre három alakulat mandátumszerzése biztos” – írta a Medián.

Az elemzés szerint a mérsékelten kiélezett választási kampány eddig nem igazán mozgósította a szavazópolgárokat. Februárban és márciusban egyformán ötvenhárom százalékuk mondta, hogy biztosan elmegy szavazni április 11-én, közben négy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban ötvenkettőről ötvenkilenc százalékra nőtt a magukat biztos szavazóknak mondók aránya.

A felmérésből kitűnik, hogy változatlanul a Jobbik szimpatizánsai a leginkább elkötelezettek, és a párt még az elmúlt egy hónapban is tudott mozgósítani (híveinek februárban hetvenhat, március közepén hetvenkilenc százaléka biztos szavazó). A Fidesz-közönség mobilizáltsága ez idő alatt valamelyest visszaesett (hatvanhétről hatvannégy százalékra), az MSZP-seké viszont erősödött (hatvanhárom-ról hatvanhét százalékra).

A kutatást az ország több mint száz településén véletlenszerűen kiválasztott ezerkétszáz felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével végezte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet.

A Nézőpont Intézet szerdán közölt felmérése szerint a Fidesz és a Jobbik támogatottsága is nőtt március második hetében, az MSZP népszerűsége nem változott. Az elemzés alapján a Fidesz támogatottsága egy hét alatt négy százalékkal ötvenhárom százalékra, a Jobbiké három százalékkal tizenkét százalékra emelkedett az aktív szavazók körében, a kormánypárt támogatottsága ezzel szemben tizenkét százalékon stagnált a március 12. és14. között megkérdezett biztos szavazók körében.

A Nézőpont Intézet kutatása szerint az MSZP és a Jobbik a potenciális szavazóikat tekintve is fej-fej mellett, egyaránt tizenhat százalékon áll a szavazatokért folytatott versenyben. A Heti Válasz számára hetente készülő közvélemény-kutatás országos reprezentatív mintán, ezer választópolgár telefonos megkérdezésével készült.