Az Országos Választási Bizottság és az Országos Választási Iroda elnöke is elsősorban a választási törvényt teszi felelőssé a választás éjszakáján történt hibák miatt. Szigeti még nem tudja, hogy lemond-e, az OVI-vezetője pedig azt mondta, ez csak az őt kinevező miniszterre és rá tartozó kérdés. A választás éjszakáján órákig kellett sorban állni a lakhelyüktől eltérő szavazókörben választóknak, és váratlanul órákkal meghosszabbították a kampánycsendet.
„Számomra is drámai eseménysor játszódott le tegnap, amit most higgadtan szeretnék elemezni. Túl vagyunk egy nehéz nap még nehezebb éjszakáján” – mondta Szigeti Péter, az OVB elnöke hétfő délután tartott sajtótájékoztatóján. A nehéz éjszaka alatt azt értette, hogy a lakóhelyüktől eltérő helyszínen, igazolással szavazókat minden településen egyetlen szavazókörbe irányították, így Budapesten több szavazókörben órákig kellett sorban állnia a választóknak. Mivel a szavazás nem zárult le, a kampánycsendet kitolták, így az első adatokat csak 22.15-kor hozták nyilvánosságra.
A választás éjszakáján történt események három szintjét elemezte az OVB-elnök. Szigeti Péter szerint az első és egyben legnagyobb felelősséggel bíró szint a szabályozási szint, vagyis szerinte elsősorban a jogalkotás idézte elő a problémát. „A jogalkotónak sikerült egy végrehajthatatlan törvényt alkotnia” – fogalmazott, majd hangsúlyozta, hogy mivel kétharmados törvényről van szó, azt ötpárti előkészítés után minden párt megszavazta, (összesen 15 képviselő nem fogadta el), így minden párt felelős.
Az egyik újságíró kiemelte, hogy a törvény előkészítésén az Országos Választási Iroda (OVI) képviselője is részt vett, de egyetlen kifogással sem élt. Erre Virág Rudolf, az OVI vezetője azt mondta, a kétharmados törvényben a jogalkotónak kell felmérnie, hogy a törvény mindenre kiterjed-e. „Azok a problémák, amik ma felmerültek, azok korában nem merültek fel, ugyanis 2007-es törvénymódosítás miatt volt ez a mostani szabályozás. Az EP-választáson már így szavaztunk, de akkor sokkal kisebb volt a részvétel, és fele annyi az igazolással szavazó” – fogalmazott.
Virág arra is kitért az OVI felelősségét tompító szándékkal, hogy nem az OVI szervezi meg a 11 ezer szavazókörben a munkát, hanem a helyi jegyzők jelölik ki a szavazatszámláló bizottságokat az igazolással szavazóknak, és a helyi jegyzők jogosultak a szavazás feltételeinek biztosítására. A jegyzőknek azonban rendkívül korlátozott mozgásterük van, hogy gyorsítsák a szavazást, mivel a törvény aprólékosan szabályozza a lehetőségeiket. Ezeket a korlátokat pedig nem léphetik át sem a jegyzők, sem a szavazatszámláló bizottságok, bármennyire is csak egyszerű döntésnek tűnik. Meg van szabva például a törvényben, hogy hány személy ülhet a bizottságban, ahogy az is, hogy településenként egyetlen szavazókör jelölhető ki.
Szigeti Péter ezt azzal egészítette ki, hogy nem az OVB feladata, hanem a tudomány asztala az absztrakt, elképzelt jogi helyzetek elemzése. Szigeti arra is utalt, hogy nem ez az egyetlen hiba a törvénnyel, hanem az a külképviseleti szavazásokat tekintve is hibás, ez az idei a tokiói nagykövetségen történt események is alátámasztják. Ott hiába szavaztak a választók, a szavazóbizottság embere egy rossz borítékot íratott alá velük, emiatt érvénytelen lett a szavazatuk.
Az OVB-elnök szerint másodsorban a választás lebonyolítója, vagyis az Országos Választási Iroda felelős, és csak harmadikként az OVB.
Szigeti következetesen azt állítja, délután nem tudta az OVB, hogy pontosan mi a helyzet a szavazókörökben. „Problémák voltak az információs láncban. Ha korábban tudjuk, talán a kampánycsend meghosszabbításával kapcsolatos döntésre nem lett volna szükség” – mondta Szigeti. Amikor egy újságíró felhívta arra a figyelmét, hogy a televíziók már 12-kor beszámoltak arról, hogy hatalmas sorok állnak, azt mondta, „mi nem néztük a tévét”.
„18.50-kor jutottunk arra, hogy két elv és szabályozási rendelkezés ütközött egymással. Előzetes eredményről gyorsan kell tájékoztatni, ezt a törvény is előírja. Így az egyik elv a gyors tájékoztatás, a másik pedig a kampánycsendre hivatkozó előírás, ami eredményközlési tilalmat vont maga után. Az eredmény befolyásolhatja ugyanis a választói magatartást” – mondta Szigeti, aki elárulta, hogy részleges kampánycsendet javasolt a bizottságnak, ami azt jelentette volna, hogy ott van csak kampánycsend, ahol szavaznak, de máshol nincs. Ezt a bizottság azonban 10:1 arányban nem fogadta el, mondván, ez sérti a törvényt.
Szigeti Péter és Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda vezetője sem tudja megjósolni, mi lesz a második fordulóban, de nem tartják kizártnak, hogy a választóknak ismét sorban kell majd állniuk. Egyelőre egyikük sem tudja, hogy lemond-e. Szigeti még alszik rá egyet, Virág pedig az őt kinevező miniszter és közte lévő kérdésnek tartja a lemondást.
„Örülnénk annak, ha a választópolgárok leadnák adataikat a jegyzőnek, így lényegesen gyorsítanák a folyamatot” – mondta, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a sorban állós körzetek nagy részében eldőlt a szavazás, így nem lesz második forduló. Azonban a 3. kerületi 3. evk-ban már most 1300 fő jelentkezett be igazolással, a 6. evk-an 900 főt meghaladó a szám, a 7. kerületi 10 evk-ban: 1000 fő, a 10. kerületben: 1200 fő.
Az adatvédelmi biztos szerint a vasárnapi választások alkalmával a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jogot érintő visszásság állt elő, mert a választók nem értesülhettek időben a választás előzetes eredményeiről, amelyek közérdekű adatok. Ezzel szemben alternatív, megbízhatatlan csatornákon keresztül adatokhoz lehetett jutni, ahelyett, hogy a hivatalos információs rendszer alapján, közszolgálati médiákon keresztül tájékozódhattak volna a választók.
Mivel az alkotmányos jog érvényesülése nehézségekbe ütközött és a törvény értelmezése lehetőséget ad a visszásságra, Jóri András adatvédelmi biztos hivatalból vizsgálatot indít az előzetes választási eredményekről való tájékoztatás jelenlegi szabályozásával és gyakorlatával kapcsolatban annak érdekében, hogy a jövőben a hasonló visszásság elkerülhető legyen.