A Magyar Helsinki Bizottság – más indítványozók mellett – azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályt. Február 15-i határozatában az Alkotmánybíróság egyhangúlag megállapította, hogy a vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes, azonban csak május 31-ével semmisítette meg azt. A Helsinki Bizottság arra hívja fel a figyelmet: a május 31. előtt elbocsátottak alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság azzal indokolja a május végi határidőt, hogy „megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására”. A Helsinki Bizottság szerint ugyanakkor indokolatlanul hosszú a három hónap „gondolkodási idő” egy olyan jogszabálynál, amelyet – a köztársasági elnöki vétóval együtt – alig egy hónap alatt fogadtak el.

Azoknak, akiket az alkotmányellenessé nyilvánított szabály alapján eddig indokolás nélkül elbocsátottak vagy május 31-ig elbocsátanak, marad lehetőségük a jogérvényesítésére: alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az AB-hoz. Erre azonban csak akkor van mód, ha munkaügyi bírósághoz fordulnak, és kihasználnak minden jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget. A munkaügyi pert el fogják ugyan veszíteni, de a jogerős bírói döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül alkotmányjogi panasszal élhetnek az AB-nál, arra hivatkozva, hogy jogsérelmük egy alkotmányellenes jogszabály bírósági alkalmazása miatt következett be. Ha az AB kedvezően határoz – amit a február 15-i döntés fényében jogosan várhatnak a testülethez fordulók –, az érintett perújítási kérelemmel élhet. Így elérheti, hogy újratárgyalják az ügyét – immár az alkotmányellenes rendelkezés alkalmazása nélkül. A Helsinki Bizottság minta-alkotmányjogi panasz elkészítésével segíti elő az érintettek jogérvényesítését.