A harmincezres város költségvetése az előző önkormányzati ciklusban nem volt egyensúlyban, a tervezett bevételek 2007 és 2010 között egyetlen évben sem nyújtottak fedezetet a kiadásokra – állapítja meg a jelentés. Az ÁSZ tavaly októberben kezdte, és idén januárban zárta le az esztergomi önkormányzat gazdálkodási rendszerének ellenőrzését, erről kiadott korábbi közleményük szerint "az ellenőrzés során feltárt mulasztások miatt felelősség megállapításra is sor került".

A jelentést az ÁSZ eredetileg nem akart közzétenni, mondván, az ellenőrzésről számvevői, nem pedig az elnök által aláírt számvevőszéki jelentés készült, ám a hozzájuk egyebek mellett lapunktól is érkezett adatkérések hatására mégis úgy döntött: publikálja azt. Ez egyelőre még nem történt meg, az esztergomi önkormányzat azonban már közzétette a dokumentumot, amely a polgármesternek hat, a jegyzőnek 27 pontban sorolja fel a tennivalókat.

A dokumentumból kiderül: a város a vizsgált időszakban úgy bocsátott ki 12,6 milliárd forintnyi svájci frankos kötvényt, hogy gazdálkodása során többször is megsértette a törvényeket. Egyes kötvénykibocsátásokkor nem jelölték meg a felhasználás célját, tavaly egy 4,5 milliárdos kötvényt pedig úgy bocsátottak ki, hogy az önkormányzati törvény előírásait megsértve négy úgynevezett korlátozottan forgalomképes ingatlant is felajánlottak fedezetként; ezek egyike a város balatoni gyerektábora volt (a pénzből 3 milliárdot elköltöttek szeptember 30-ig).

A számvevők szerint a kötvénykibocsátások és a hitelfelvételek – valamint a felültervezett adóbevételek – miatt az önkormányzat pénzügyi helyzete 2007 és 2010 között jelentősen romlott. A költségvetés 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben egyaránt deficites volt, 2007-ben a tervezett 497 millió helyett 984 millió forint volt a mínusz, egy évvel később 857 millió helyett 3,052 milliárd forintos deficittel zártak, míg 2009-ben a tervezett többlet helyett volt 195 millió forint az önkormányzat hiánya.

Ilyen szabálytalanságnak nevezi a számvevőszék, hogy az önkormányzat egy 610 milliós hitelfelvételhez fedezetként a Szent Miklós Alap birtokában lévő értékpapírokat nevezte meg, holott ezt nem tehette volna. Ráadásul, miután a város nem tudta fizetni a kölcsön törlesztéseit, az értékpapírok tavaly novemberben a bank tulajdonába kerültek.

A vizsgálat szerint a volt polgármester és a jegyző több alkalommal törvényt sértett. Meggyes Tamás és alpolgármestere például a 25 millió forintos értékhatárt megsértve közbeszerzés nélkül kötött 143 millió forintos szerződést a város közbiztonságának fenntartására egy az UD Zrt.-hez kötődő céggel.

A város négy év alatt sem készült fel rendesen az európai uniós források, támogatások fogadására. Az önkormányzatnál nem volt vezetője a belső ellenőrzésnek, a költségvetésben az államháztartási törvényt megsértve vett figyelembe a hiányt módosító bevételként és kiadásként finanszírozási célú pénzügyi műveleteket – írja a számvevőszék. A hiányosságokért az ÁSZ szerint elsősorban a jegyző volt a felelős, aki ellen csak azért nem kezdeményeztek felelősségre vonási eljárást, mert a "köztisztviselői jogviszonya 2010. december 14-én megszűnt".

Esztergom polgármestere a 2010-es önkormányzati választásig a fideszes Meggyes Tamás volt. A képviselőtestületben most is a fideszes képviselők vannak többségben, ám a polgármesterválasztást Meggyes elbukta Tétényi Évával szemben; igaz, vereségét csak két és fél hetes procedúra után ismerte el. Tétényi tavaly novemberben – két nappal azt követően, hogy a Szent Miklós Alap értékpapírjait is elvesztette az önkormányzat – bejelentette: a városnak csődeljárást kell indítania, pénzügyileg annyira ellehetetlenült.