Staudt kérdésére Kontrát Károly belügyi államtitkár felelt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal befolyásmentesen, törvényesen végezte el Staudt átvilágítását. Mint mondta, a Magyar Gárdát pont szellemisége miatt tiltotta be a bíróság - Staudt azt állította, hogy ő a gárda szellemiségének kidolgozásában vett részt. Elmagyarázta még, hogy egy jogállamban az államé az erőszakmonopólium, ezért is kellett betiltani az önbíráskodó Magyar Gárdát, amivel Staudt feloszlatásáig kapcsolatban állt, ezzel nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Staudt fellebbezéseit valamennyi jogorvoslati fórum elutasította, tette még hozzá. Staudt elutasította a választ, a parlament viszont szocialista támogatással és elempés tartózkodás mellett elfogadta.
Harcos nap elé nézünk, a pártok vezérszónokai kesztyű nélkül érkeznek a napirend előtti felszólalásokra. Lazításul Moamer Kadhafi híres Zöld Könyvéből idézzük, mit gondol a líbiai diktátor a parlamentáris demokráciáról. És mit gondolnak a magyar képviselők arról, hogy David Cameron brit miniszterelnök elítélte azt a brit gyakorlatot, hogy nem tartották alkalmasnak a muzulmánokat a demokráciára.
A Fidesz a parlamenti ülés után este hét órától tart frakcióülést. Ezen Matolcsy György ismerteti a gazdasági akciótervét. A Fideszben nem nagyon várnak nagy meglepetést az eddig kiszivárgott részletekhez képet. Az ülés akár késő estig is elhúzódhat, de ezen már változásokról nem várható döntés.
A sport olyan, mint az ima, vagy az evés, vagy a fűtés és a szellőztetés. Ostobaság lenne, ha a tömegek azért mennének egy étterembe, hogy azt bámulják, amint egy, vagy több ember eszik. Az is ostobaság lenne, ha hagynák, hogy egy, vagy több ember élvezné helyettük a fűtés vagy a szellőztetés örömét. [...] Ugyanígy ostoba dolog, hogy a tömegek azért menjenek a sportpályákra, hogy egy, vagy több játékost bámuljanak, miközben ők nem vesznek részt a játékban. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 161. oldal)
Staudt kérdésére Kontrát Károly belügyi államtitkár felelt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal befolyásmentesen, törvényesen végezte el Staudt átvilágítását. Mint mondta, a Magyar Gárdát pont szellemisége miatt tiltotta be a bíróság - Staudt azt állította, hogy ő a gárda szellemiségének kidolgozásában vett részt. Elmagyarázta még, hogy egy jogállamban az államé az erőszakmonopólium, ezért is kellett betiltani az önbíráskodó Magyar Gárdát, amivel Staudt feloszlatásáig kapcsolatban állt, ezzel nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Staudt fellebbezéseit valamennyi jogorvoslati fórum elutasította, tette még hozzá. Staudt elutasította a választ, a parlament viszont szocialista támogatással és elempés tartózkodás mellett elfogadta.
Csak kétfajta kisebbség létezik. Az egyik fajta egy nemzethez tartozik, s ez biztosítja számára a társadalmi keretet. A másodikon azt értjük, melynek nincsen nemzete, és saját maga jelenti társadalmi keretét is. Az utóbbi képviseli azokat a történelmi felhalmozódásokat, melyek végül a nemzet kialakulásához vezetnek az odatartozás érzésének létrejötte és a közös sorsvállalás révén. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 141. oldal)
Kivételesen nyolc interpellációra is sor kerülhet, a jobbikos Staudt Gábor "nemzetbiztonsági kockázat, de melyik nemzetre" címmel saját nemzetbiztonsági átvilágításáról értekezik. Staudt a betiltott Magyar Gárda egyik alapítója, ezért nem lehetett a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke. Párttársa, Endrésik Zsolt viszont szerinte még csak nem is volt tagja a Magyar Gárdának, pedig erre hivatkozva ítélték kockázatnak személyét.
A párt a mai diktatúra, a modern diktatórikus kormányzás eszköze. A párt ugyanis a rész uralmát jelenti az egész felett. Ez a legfrissebb diktatórikus eszköz. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 17. oldal)
Megszakítjuk külpolitikai adásunkat, mert úgy megijedtünk, hogy azt is elfelejtettük, mi Líbia fővárosa. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost egy iszonyatosan nagy iratköteggel a kezében láttuk meg a folyosón. Nem lennénk a helyében senkinek, akinek a neve ott szerepel.
Tállai András belügyi államtitkár szerint Gyöngyösi rosszul tudja, nem kell háromhetente pályázni a kárpótlásra. A vis maior alapból pedig köztulajdonú ingatlanokban keletkezett károkat térítenek meg, a magántulajdonért a tulajdonos a felelős. A biztosítók nem kötnek biztosítást a belvízkárokra, de ez ügyben akar tenni a kormány, például saját állami biztosítót hozna létre a belvízkár-biztosításra. Az EU-támogatással kapcsolatban csak rossz hírei voltak, mert az EU nem támogatja a belvízkárok elhárítását. Belvíz amúgy azért van, mert sokat esett az eső. Szerintünk azért is, mert beszántották a vízelvezető csatornákat, a megmaradtakat meg nem tisztították. Ezt Tállai is elismerte, háromezer kilométernyi csatornát kell szerinte megtisztítani, és karban kell tartani a szivattyútelepeket is. "Van teendőnk" - ismerte el az államtitkár. Gyöngyösi nem fogadta el a választ, mert szerinte igenis háromhetente kell pályázni a belvízkárok megtérítésére. A parlament viszont elfogadta.
A párt eredetileg azért jön létre, hogy képviselje a népet. Azután a pártvezetőség kezdi képviselni a párttagokat, majd a párt elnöke a pártvezetőséget. Világos, hogy a pártjáték félrevezető komédia, mely a demokrácia látszólagos mezében önző, hatalmi tartalommal folyik, melynek alapját manőverek, csalások és politikai játék képezik. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 19. oldal)
A jobbikos Gyöngyösi Máté a belvízről kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert. A teljes termőterület negyedét veszélyezteti a belvíz, de még emberéleteket és otthonokat is. Arra kíváncsi, hogy vis maior esetén miért kell szabályos pályáztatással dönteni a támogatásokról. Arra is, hogy a kormány miként kívánja bevonni a károk megtérítésébe a biztosítókat.
A beduinok sem érdeklődnek a színház és a mozi iránt, mert nagyon keményen és komolyan dolgoznak egész életükben. Komoly életet élnek, ezért a színjátszást kinevetik. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 165. oldal)
Szőcs Géza kulturális államtitkár szerint nem a magyar országgyűlés hatásköre eldönteni, hogy mi a művészi szép, a jó, a követendő. Alföldi Róbertnek határozott idejű munkaszerződése van, szeretjük-e vagy sem, igazgató marad. "A Nemzeti Színházzal kapcsolatos álláspontunkat kialakítottuk, nyilvánosságra is hozzuk a megfelelő pillanatban" – mondta. A megfelelő pillanat pedig az, amit ő annak gondol. Novák nem fogadta el a választ, a parlament viszont – a KDNP tartózkodása mellett – elfogadta.
Azoknak, akik maguk alakítják életüket, nincs szükségük arra, hogy színpadon vagy a filmekben játszó színészek közvetítésével figyeljék, hogyan halad az élet. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 165. oldal)
Miért nem lehet leváltani a Nemzeti Színház igazgatóját, hozta fel kedvenc témáját a jobbikos Novák Előd. Kifogásolta, hogy korábbi kérdésére azt válaszolta a kulturális államtitkár, hogy tart az évad. Márpedig Magyarországon már miniszterelnököt is váltottak évad közben, mondta. Alföldit "devianciát színpadra vivő igazgatónak" nevezte. "Perverz átírásokról" beszélt. A KDNP-re is hivatkozott, amely szintén Alföldi leváltását követeli.
Demokratikusan megengedhetetlen, hogy a pártok bármelyike is az egész népen uralkodjon, mert a nép számos, különböző érdeket, nézetet, vérmérsékletet, helyet és elképzelést képvisel. A párt diktatórikus uralmi eszköz, mely lehetővé teszi az azonos szemléletű és érdekű embereknek, hogy az egész népen uralkodjanak. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 17. oldal)
A kormány nevében Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár a tények ismertetésével válaszolt, szerinte a statisztikák alapján a szocialisták kormányzása alatt százezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. A stabilitási alapra meg azért van szükség, mert még tart a válság, Európában még sok ország van veszélyben, ráadásul az arab világ is felbolydult, ennek is kiszámíthatatlanok a gazdasági következményei. A stabilitási alap lényege, hogy növelje a bizalmat, ha pedig van bizalom, akkor lesznek munkahelyek is. Cséfalvay szerint amúgy is, amikor az állam teremt munkahelyeket, az a szocializmus, szabad piacgazdaságban a vállalkozások teremtenek munkahelyeket. A stabilitási alap létrehozása szerinte amúgy sem von el forrásokat a munkahelyteremtéstől, az ideiglenes zárolás pedig nem végleges elvonás. Gúr Nándor szerint Cséfalvay badarságokat beszélt, hiszen a válságig folyamatosan nőtt a foglalkoztatottság Orbánék első kormányzásához képest. A választ nem fogadta el. A parlament viszont igen.
Az ügyeseknek és szorgalmasoknak nincs joguk arra, hogy ügyességük és szorgalmuk révén rátegyék kezüket mások részére. Hasznosíthatják viszont ezeket az előnyöket saját szükségleteik kielégítésében. A fogyatékosoknak, elmebetegeknek, nyomorékoknak is ugyanúgy részesedniük kell a társadalom vagyonából, mint az egészségeseknek. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 81. oldal)
A szocialista Gúr Nándor szerint a 250 milliárdos stabilitási alap létrehozása 16 ezer új munkahely létrehozását lehetetlenítette el. Felszólalása elején ceterum censeóként a nyugdíjeinstandot és az adórendszer átalakítását is megemlítette. Kifogásolta, hogy a stabilitási alapot alig két hónappal már hozzá kellett nyúlni a költségvetéshez. Azt is kifogásolta, hogy a munkahelyteremtési támogatások alapját a munkaadók és a munkavállalók befizetései nyújtják, azaz ezek zárolásával gyakorlatilag a munkaadóktól és a munkavállalóktól vesznek el pénzt. A döntés indokaira kíváncsi.
Az alkotmányok nem jelentik a társadalom törvényét. Az alkotmány emberalkotta alaptörvény. [...] A társadalom törvénye örök emberi örökség, mely nemcsak az élők tulajdona. Éppen ezért, egy alkotmány megszövegezése, s a jelenlévők megszavaztatása meglehetősen komikus jellegű. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 48. oldal)
A kormány nevében Ángyán József agrárállamtitkár válaszolt. Szerinte Szabó kérdései túl átfogóak, így nem is fog tudni mindenre válaszolni. A cél az önrendelkezés, és az, hogy a termőföld a gazdálkodó családok kezébe maradjon. A földspekulációt az állam elővásárlási jogával próbálják megakadályozni. Lesz birtokrendezés is, mert szétaprózottak a parcellák. A kormány szeretné, ha az alkotmányban is megjelenne a föld védelme. Szabó Rebeka biztatónak tartja az Ángyán által felsoroltakat, bár kevésnek tartja a földvásárlásra rendelkezésre álló állami pénzeket. A választ elfogadta.
A történelemben a világ különböző részein különböző időpontban jött el a demokratikus fordulat ideje, az arab világban úgy látszik éppen most, vélekedik a szocialista Kovács László, volt külügyminiszter. Ami azonban most zajlik, még a tapasztalt külügyest is meglepte. "Nem gondoltam volna, hogy ez történik, főleg, hogy ilyen sebességgel és ilyen sok helyen egyszerre" – mondta az Indexnek Kovács, aki szerint a politikai és szociális témák egyformán fontosak a tüntetők követeléseiben, tehát a demokráciára valóban van igény.
Kovács szerint Magyarország reagálhatna aktívabban az eseményekre, pláne EU-elnökként. Igaz, ezt korlátozza, hogy az EU külügyeit nem az elnök, hanem Catherine Ashton képviseli, de az unión belül lobbizhatna erősebben Magyarország az erőteljesebb fellépésért. Ettől azonban Orbán Viktor valamiért tartózkodik Kovács szerint.
Az ellenzék nem jelent népi ellenőrzést az uralkodó párt hatalma felett, hanem maga is csak azt lesi, hogyan léphet a helyére a hatalomban. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 20. oldal)
Az izgalommentes kormánypárti interpellációk után az elempés Szabó Rebeka arról kérdezi a kormányt, hogy a földmoratóriumból hátralevő három évben mit kívánnak tenni a birtokviszonyok rendezésére. Szabó szerint a moratórium tavalyi meghosszabbítása lehetőséget teremtene rá, hogy a földpiacot felkészítsék a nyitásra. Az LMP agrárkerekasztalt kezdeményezett a stratégia kidolgozására. Továbbra is azt gondolja, hogy a földkérdést csak széleskörű egyeztetéssel lehet jól megoldani. "Tervezik-e ingyenessé és hozzáférhetővé tenni a földhivatali nyilvántartást" - kérdezte. Milyen eszközökkel kívánja a kormány biztosítani, hogy a termőföldek áremelkedésével a földművelésből élők ne szoruljanak ki a földpiacról, kérdezte még. Nem tartaná kívánatosnak, ha a föld befektetők birtokába kerülne.
A nőnemű, a férfi hímnemű. A nőgyógyászok szerint a nő menstruál, vagyis lebetegedik minden hónapban, a férfiak viszont nem menstruálnak, mert hímek, és nem betegszenek le szokásszerűen havonta. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 125. oldal)
Jánosiné dr. Bene Ildikó és Spaller Ede kormánypárti képviselők alákérdezéseit nem tudósítjuk.
Kétséget kizáróan a nő és a férfi is emberi lény. Ezek szerint a férfi és a nő, mint emberi lény egyenlő. A férfi és a nő közötti megkülönböztetés igazolhatatlan és nyilvánvaló elnyomó cselekedet. A nő éppen úgy eszik és iszik, mint a férfi. A nő ugyanúgy gyűlöl és szeret, mint a férfi. A nő ugyanúgy gondolkodik, tanul és ért, mint a férfi. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 123. oldal)
A kormány nevében Szabó Erika közigazgatási államtitkár válaszolt. Szerinte Gőgös felszólalása a helyzet nem ismeretét jelzi. Szerinte jogellenesen rendezték korábban az illetménykiegészítéseket, az előírt tíz százalék helyett helyenként 35 százalék kiegészítést adtak. Ezt rendezték. De szerinte a kormányhivatalok dolgozóinak általában nem csökkent a fizetése, sőt, többségüknek nőtt. Az illetményeltérítés mértékéről pedig április 30-ig döntenek, ugyanis az újonnan kinevezett kormányhivatali vezetőknek január 31-ig nem volt lehetőségük munkatársaik értékelésére. "Az egyablakos ügyintézés még nem vált teljeskörűvé" - ismerte el, hozzátéve, hogy a kormány eleve 2013-ra ígérte ezt. Gőgös nem fogadta el a választ, mert szerinte a tisztviselők igenis törvényesen kapták az illetménykiegészítést. A parlament ennek ellenére elfogadta az államtitkári választ.
A világ által ismert legvadabb diktatúrák a parlamentek árnyékában jöttek létre! (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 14. oldal)
Rétvári Bence, a KDNP képviselője szerint ha jobban figyeltünk volna, számíthattunk volna az arab forradamakra, mert az élelmiszerárak tavaly ismét annyira megemelkedtek, hogy az előrevetítette az elégedetlenséget. Szerinte a gazdasági tényezők meghatározóbbak, mint a vallásiak.
Igaz, a képviselő maga is bevallja, nem ismeri elég alaposan a régiót, ezt az adatot is a FAO (Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet) egyik konferenciája alapján mondja. Mivel pedig nem ismeri eléggé a régiót, inkább nem jósol azzal kapcsolatban, hogy működhet-e itt a parlamentáris demokrácia.
Rétvári Bence sem a magyar David Cameron, de egy olyan a témában, amiben mostanában még a legnagyobb szakértők is tévedni szoktak, a szerénységet nem lehet eléggé értékelni.
"Miért nem kormánytisztviselő- és ügyfélbarát az új kormányhivatal" - kérdezi Gőgös Zoltán, aki szerint a kormányhivatalokban dolgozók bére januártól csökkent. Szerinte az sem igaz, hogy egyszerűbbé vált volna az ügyintézés, hiszen míg régebben az agrártámogatásokat a falugazdász ellenjegyzésével ítélték meg, most ehhez két jóváhagyás kell. Ráadásul még csökken is a falugazdászok száma.