A köztársaságok korának győzelme és a tömegek korának kezdete után értelmetlen dolog lenne demokráciának tekinteni képviselők kicsiny csoportjának megválasztását a nagy tömegek képviseletére. Ez elavult elmélet és idejétmúlt gyakorlat. A hatalommal teljes mértékben a népnek kell rendelkeznie." (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 14. oldal)

A kormány nevében Navracsics Tibor igazságügyi miniszter válaszolt, kiemelte, hogy nemcsak a baloldali, hanem a jobboldali totalitárius rezsimek áldozataira is emlékeznek. Példaként azt a Szemlőhegy utcai villatulajdonost (Apró-Gyurcsány villa) hozta fel, akitől a nyilasok és a kommunisták is elkobozták vagyonát. Örömmel jelentette be, hogy már európai szinten is megszületett a felismerés, hogy a fasiszta és kommunista diktatúrák pusztítása összevethető, és mindkettőről meg kell emlékezni.

Minthogy a képviselőválasztások rendszere a voksok megszerzésére irányuló propagandán alapszik, itt valójában szó szerinti értelemben vett demagóg rendszerről van szó. A szavazatokat meg lehet vásárolni és meg lehet hamisítani. A szegények képtelenek választási kampányokat folytatni, amikben mindig csak a gazdagok győznek! (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 14. oldal)

Utolsó napirend előtti felszólalóként Harrach Péter a kommunizmus áldozataira emlékezett. "Értékelem, hogy az MSZP napirend előtti felszólalása nem erről szólt" – csapta le a fel sem adott labdát. Harrach szerint a létező szocializmus első szakaszának valamennyi magyar áldozata volt. Példaként egy olyan emberről beszél, akinek a nevét nem árulta el, mert "köztünk él". "Nem szeretnék személyes emlékekről beszélni, mert nem voltam áldozat" – mondta, de mégis felidézte, amikor elhurcolták az apját. Az őrült eszmék ellen a demokrácia és az ember tisztelete jelent védelmet, mondta.

Ezekben a rendszerekben [a parlamentáris demokráciákban] a nép a zsákmány, amiért marakszanak, belőle csinálnak bolondot, őt zsákmányolják ki ezek a politikai testületek, melyek a hatalomért küzdenek. Céljuk, hogy megszerezzék a nép voksait, a nép pedig csöndes, rendezett sorokban áll, mely úgy mozog, mint a rózsafüzér, hogy bedobja szavazólapját az urnába. Ugyanolyan ez, mint ahogy más papírlapokat meg a szemeteskosárba hajít. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 13. oldal)

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár válaszolt. "Nagyon sok mindent mondott, ami nem áll össze rendszerbe. Jó hír, hogy a kormány politikájában összeáll a rendszer, mondhatni koherens a kormány politikája" - mondta. A kormány célja ezek szerint a munkára ösztönzés. "Az adórendszer teljesítményre ösztönöz, egyszerű, átlátható" - válaszolt a kritikára. "Csak egy megjegyzés, Önök 2022-2008 között 41-szer változtattak, 41-szer emeltek adót" - mondta. Ezt hirtelenjében nem tudtuk ellenőrizni. Cséfalvay szerint a szocialistáktól örökölt adórendszerben minden második forint átment a kormány kezén. Egy friss statisztikát idézett, miszerint 26 ezerrel nőtt az elmúlt hónapokban a munkahelyek száma.

Ha a parlament egy pártból alakul, annak eredményeként, hogy győzött a választásokban, akkor ez ebben az esetben a pártnak a parlamentje és nem a népé, hiszen a pártot képviseli és nem a népet. A parlament által kijelölt végrehajtó hatalom a győztes párt hatalma és nem a nép hatalma. Ugyanez a helyzet az olyan parlament esetében is, amelyben minden párt egy bizonyos számú helyet szerez. Ezeknek a helyeknek a birtokosai ugyanis pártjukat képviselik és nem a népet. A hatalom, melyet ez a koalíció hoz létre, ezeknek a koalíciós pártoknak a hatalma és nem a népé. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 12-13. oldal)

"Kirúgások, bércsökkenések, bérkommandó" – ezek jellemzik a szocialista Gúr Nándor szerint az elmúlt kilenc hónapot. A szenvedők közül elsőként a köztisztviselőket és a kormánytisztviselőket emelte ki, akiket a kormány döntése alapján indoklás nélkül kirúghatnak, bár ezt az "Alkotmánybíróság lightos döntésével" május 31-vel hatályon kívül helyezte. Elvették a munkaügyi hálózaton dolgozók illetménypótlékát, mondta. Megemlítette a megbízhatósági vizsgálatot is, amely során titkosszolgálati módszerekkel figyelhetik meg a közszolgákat, akiket álruhások még megvesztegetni is megpróbálhatnak. Ezután áttért az egykulcsos Szja-ra, ami a kormány tagjainak akár 2-300 ezer forintos nettó többletet is hozhat, de az átlagembernek veszteséget okoz. Szó volt még a nyugdíjreformról és a közbiztonságról is, nem dícsérőleg. "Kormányozni kéne, nem harcolni a világgal" – mondta, majd azt javasolta, hogy "folytatni kéne, amit a szocialista párt elkezdett". "Az emberek érdekében kellene cselekedni" – adta ki az örök jelszót.

A világon jelenleg uralkodó hagyományos demokrácia a parlament tagját szentséggel és mentességgel ruházza fel, amit viszont megtagad a nép egyedeitől. Ez azt jelenti, hogy a parlamentek elragadták a néphatalmat és a maguk számára monopolizálták. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 12. oldal)

A kormány nevében Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszolt Balczó Zoltánnak. Szerinte nem a kormány, hanem az országgyűlés hatásköre a kárpótlás. Az 1992-es kárpótlási törvény pedig nem rendelkezik az 1951-56 között munkaszolgálatot teljesítők kárpótlásáról. Hende szerint amúgy az országgyűlés 1992-ben mindkét diktatúra – a fasiszta és a kommunista – áldozatait is kárpótolta. Javasolta Balczónak, hogy kezdeményezzen törvényt a kárpótlás kiterjesztéséről.

A lakosságnak választókörzetekbe történő felosztása azt jelenti, hogy egyetlen képviselő a nép ezreit vagy százezreit, vagy millióit képviseli a lakosság számának megfelelően. Ez azt jelenti, hogy a képviselőt semmilyen népi, szervezeti kötelék nem fűzi a választókhoz, mivel az egész nép képviselőjének tekintik, ugyanúgy, mint a többi képviselőt. Ezt kívánja meg az uralkodó, hagyományos demokrácia. Következésképpen a tömegek véglegesen elszakadnak a képviselőtől, a képviselő pedig véglegesen elszakad a tömegektől. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 12. oldal)

A feketék fognak uralkodni a világon! (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 145. oldal)

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, a külügyi bizottság tagja szerint a Nyugat szereti kioktatni a világ többi részét arról, hogy mi az a demokrácia. „Ha Cameron arra gondolt, hogy a népakarat érvényesülése ezekben az országokban örvendetes, akkor igaza van. Ha viszont úgy értette, hogy az általa elképzelt demokráciamodell ebben a régióban is működni fog, akkor valószínüleg téved" – mondta Gyöngyösi.

Jó reggelt kívánok, üzente azoknak az európai politikusoknak, akik kezdik elismerni, hogy a multikulturalizmus nem működik (David Cameronnak ilyen tartalmú nyilatkozata is volt a közelmúltban).

Ezek alapján kijelenthetjük, Gyöngyösi Márton NEM a magyar David Cameron.

A népek számára csak a demokrácia hamis külseje maradt meg, mely abban nyilvánul meg, hogy hosszú sorokba állnak, hogy szavazólapjaikat elhelyezzék az urnákba. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 11. oldal)

A kormány nevében válaszoló Navracsics Tibor igazságügyi miniszter szerint a kormány nem hisz a korrupciós stratégiában – Schiffer antikorrupciós stratégiáról beszélt –, ezzel szemben hisz a korrupció elleni fellépésben, ezért is adtak többlettámogatást az ügyészségnek egy 55 fős, korrupció elleni ügyészcsoport létrehozására. "Amit tudunk, azt meg kell tennünk a korrupció elleni harcban" – mondta. Navracsics szerint az, hogy Schiffer az Állami Számvevőszék jelentéseiből szemezget, azt bizonyítja, hogy működik a kontroll. "Mindannyian gyarló emberek vagyunk" – magyarázta a bizonyítványt. Szerinte ugyanakkor mindenki teszi a dolgát, így előrébb juthatunk a korrupció felszámolásában.

Az igazi demokrácia csak magának a népnek a részvételével, nem pedig képviselőinek részvételével jöhet létre. A parlamentek törvényes gáttá lettek a népek és a hatalom gyakorlása között, minthogy elszigetelték a tömegeket a politika gyakorlásától, s nevükben saját maguk számára monopolizálták a szuverenitást. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 11. oldal)

Az elempés Schiffer András ott folytatta, ahol Kósa abbahagyta. Emlékeztette a Fideszt, hogy azt ígérték, véget vetnek a korrupciónak, de "egyelőre handabandázás van, antikorrupciós stratégia nincs". Kifogásolta, hogy a Fidesz nem szavazta meg az LMP az "offshore-lovagokat" a közbeszerzésből kizáró javaslatát, illetve a Hídépítőt is érintő lex-Strabag javaslatukat. Ezután rátért a Fidesz ügyeire. Elsőként Esztergomról beszélt, ahol Meggyes Tamás a szocialistáktól ismert módszerrel 2006-ban csak a választások után terjesztette a városi közgyűlés elé a város költségvetési beszámolóját. Felidézte a hatmillióért vásárolt főzőműsor és a hétszázezerért vásárolt pókerasztal történetét, valamint azt, hogy egy fideszes Szlovákiában bejegyzett cégével kötöttek szerződést. Ezután rátért Zuglóra, ahol Papcsák Ferenc egykori elszámoltatási kormánybiztos eleinte az MSZP-SZDSZ korábbi ügyei kivizsgálásába kezdett, majd pont olyan vállalkozói szerződéseket kötött a fideszes holdudvarral, mint szabad demokrata elődje. "A forradalomból annyit látni, hogy a banánköztársaságot narancsköztársaság váltotta" - zárta felszólalását.

David Cameron brit miniszterelnök múlt héten a kuvaiti parlamentben keményen önkritikus beszéden elismerte, már-már rasszista előítélet volt a nyugat részéről, hogy nem tartották alkalmasnak a muzulmánokat a demokráciára. Elítélte azt a brit gyakorlatot is, hogy elnyomó rezsimeket támogattak a stabilitás érdekében. Nyugati politikus ilyesmit ritkán szokott elismerni, úgyhogy megkérdezünk néhány képviselőt rasszista coming outok reményében, hogy ők is így gondolták-e a dolgot.

A parlament alapjában azért jön létre, hogy helyettesítse a népet, de már maga ez az alap antidemokratikus, mert a demokrácia a néphatalmat jelenti, nem képviselőjének hatalmát! A parlament puszta léte a nép távollétét jelenti. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 11. oldal)

A kormány nevében nem kíván válaszolni senki, az MSZP-nek meg nincsen lehetősége válaszolni, poénkodott a házelnök Kósa felszólalása után.

Ma megpróbáljuk becsempészni a világpolitikát a parlamentbe. Honatyáinknak általában kisebb dolguk is nagyobb annál, hogy távoli országok zavaros ügyeivel foglalkozzanak, ezen a héten viszont, amikor egyébként nem veti szét a pörgés a Házat, megnézzük, melyik magyar képviselő megy David Cameron nyomába.

Kósa Lajos a Zuschlag-ügy apropóján véli úgy, hogy az MSZP a korrupció pártján áll, hiszen Zuschlag János személyében a korrupciónak már személyre szabott felelőse is van. Sajnálja viszont, hogy Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc felelőssége még nem merült fel, akik szerinte a politikai felelősei a botránynak, vagy azért, mert nem tudtak Zuschlag ténykedéséről, vagy azért, mert tudtak, de nem érdekelte őket. Szerinte addig, amíg Mesterházy és Gyurcsány nem vállalják a politikai felelősséget, addig az MSZP a korrupció pártján áll. Azt javasolta a szocialistáknak, hogy hozzák meg a szükséges döntéseket, különben nem tudják lemosni magukról a korrupt jelzőt.

A parlamentek képezik a világban jelenleg uralkodó új, hagyományos demokráciának a gerincét. A parlament a nép hamis képviselete, a parlamentáris rendszerek pedig félrevezető megoldását jelentik a demokrácia problémájának. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 11. oldal)

Az elmúlt két hétben jobb meggyőződésünk ellenére sokat kellett foglalkoznunk a parlamenti tudósítók munkakörülményeivel is. Ennek remélhetőleg mától vége, a sajtóterembe száműzött tudósítók ezentúl fejhallgatón követhetik az ülésterem történéseit.

Harcos nap elé nézünk, a pártok vezérszónokai kesztyű nélkül érkeznek a napirend előtti felszólalásokra. Az alaphangot a fideszes Kósa Lajos adja meg "az MSZP a korrupció pártján áll?" című felszólalásával. Utána az elempés Schiffer András következik "Esztergomtól Zuglóig – avagy ki számoltatja el az elszámoltatókat?" című felszólalásával. A szocialista Gúr Nándor "csak a hatalom a fontos" című felszólalását a jobbikos Balczó Zoltán és a kereszténydemokrata Harrach Péter foglalja majd keretbe, ők a kommunizmus áldozataira emlékeznek majd.

Az a politikai küzdelem, melynek eredményeképpen egy jelölt például a választók összes szavazatának 51 %-át szerzi meg, diktatórikus kormányzási eszközhöz vezet, habár ez áldemokratikus külsőben jelenik meg. Hiszen a választók 49 %-át egy olyan kormányzási eszköz fogja irányítani, melyet nem szavaztak meg, hanem rájuk kényszerítettek. Ez diktatúra. (Muammar al-Kaddáfi: A Zöld Könyv. A Líbiai Arab Szocialista Dzsamáhirijja Népi Irodája. Budapest, évszám nélkül. 7-8. oldal)

Negyedikként az elempés Szabó Rebeka az iránt érdeklődik majd, hogy mit tesz a kormány a három évvel meghosszabbított földmoratórium alatt a birtokviszonyok rendezésére. Ötödikként a szocialista Gúr Nándor azt feltételezi, hogy a 250 milliárd forintos stabilitási alap létrehozásával a kormány 16 ezer új munkahely létrehozását lehetetleníti el, amit hogyan fog ellensúlyozni. Hatodikként a jobbikos Novák Előd száll fel a vesszőparipára, azt kérdezi, hogy miért nem váltják le végre a Nemzeti Színház igazgatóját. A sort párttársa, Gyöngyösi Márton zárja, aki külpolitikai szakpolitikus létére a belvízhelyzetről kérdezi majd a belügyminisztert.

Az interpellációk sorát a szocialista Gőgös Zoltán nyitja, aki szerint az új kormányhivatal nem kormánytisztviselő- vagy ügyfélbarát. Másodikként a fideszes Jánosiné dr. Bene Ildikó kérdez alá a nemzetierőforrás-miniszternek az egészségügyi egyeztetésről. Harmadikként is egy öninterpelláció következik, a kereszténydemokrata Spaller Endre – a tavaszi választáson vesztes három fideszes egyéni jelölt egyike – az iránt érdeklődik, hogy mit tesz a kormány a bankadó áthárítása ellen.