Liberális szemléletű alkotmányjogászok szerint baj, míg a konzervatívabbak szerint önmagában nem probléma, hogy az új alkotmány tervezete nem értéksemleges. Azt azonban egy megkérdezett konzervatív is elismerte, hogy a szöveg értékrendje a jelenlegi kormánypártok világnézetéhez áll közelebb. Abban nem értenek egyet a szakértők, hogy a tervezetből következik-e a kereszténység kiemelt szerepe. Az adatvédelmi biztos az információszabadságot félti.
Valamennyi, az Indexnek nyilatkozó alkotmányjogász előrebocsátotta, hogy egy frissen megjelent alkotmánytervezetről nem lehet néhány óra alatt komoly, tudományos igényességű véleményt formálni, és vagy pár mondatban foglalták össze az első a benyomásaikat a szövegről, vagy név nélkül nyilatkoztak.
A tervezet komoly változást jelent a hatályos alaptörvényhez képest, mert nem tekinthető a plurális társadalmat állammá szervező, világnézetileg semleges alkotmánynak – mondja Szabó Máté Dániel, a Miskolci Egyetem oktatója, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. Az (egyelőre még hatályos) alkotmány abból indul ki, hogy minden állampolgár egyenlő, és az ő közösségük alkotja a politikai nemzetet. Ezzel szemben a tervezet preambulumában és alapvetésében több olyan szabály szerepel, amelyek arra utalnak, hogy a köztársaság legfőbb összetartó ereje a kulturális nemzethez tartozás.
Ilyen utalás Szabó szerint, hogy a tervezet alapvetésének Q. cikke kimondja: az alkotmány rendelkezéseit a preambulummal ("Nemzeti Hitvallással") összhangban kell értelmezni. A preambulumra az alkotmányjog általában nem fordít kiemelt figyelmet, mert a törzsszöveggel ellentétben nem tartalmaz normatív rendelkezéseket. A Q. cikk miatt azonban a preambulumnak például a kereszténység nemzetmegtartó erejéről szóló mondata iránymutatóvá válhat más alkotmányos rendelkezések értelmezésekor.
Így a Szabadság és Felelősség című fejezet kimondja, hogy alapvető jogot csak más alapjogok vagy alkotmányos érték védelme érdekében lehet (szükséges és arányos mértékben) korlátozni. Ez a jogállami norma azonban csak akkor elfogadható, ha az alkotmány értéksemleges.
A fentiek értelmében viszont a kereszténység is védendő alkotmányos értéknek minősül, tehát az alkotmánytervezet nem értéksemleges, hanem értékválasztó. Így pedig nem garantálható, hogy minden esetben kizárólag alapvető jogok védelme érdekében kerül sor alapjog-korlátozásra.
Nem látják ennyire súlyosnak a helyzetet konzervatív szemléletű alkotmányjogász forrásaink. Egyikük szerint egy alaptörvény eleve nem lehet értéksemleges, hiszen az alkotmányok épp arról szólnak, hogy értékeket jelenítenek meg, mint például a demokrácia vagy az emberi jogok. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az alkotmányban most olyan értékek is kinyilvánításra kerültek, amelyek nem mindenkinek tetszenek.
Emiatt úgy véli, a szöveg "csúszik", azaz a kormánypártok értékrendje felé hajlik. Szerencsétlennek tartja a hitvallásnak a "világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunk"-ról szóló kitételét, amit történelmietlen túlzásnak tart, és általában is úgy véli, hogy az egész szöveg csiszolásra szorul.
Egy másik konzervatív szakember szerint kicsit erőltetett az értéksemlegesség temetése. A preambulum a kereszténység nemzetmegtartó szerepéről beszél: ez egyrészt történelmileg alátámasztható, ugyanakkor nehezen lehetne alkotmányos rendelkezéseket rá alapozva értelmezni.
Szabó felhívta a figyelmet arra, hogy míg az alkotmánytervezet a magyar nyelvet védi, a kisebbségek nyelveit csak tiszteletben tartja, ami a kisebbségek alkotmányban rögzített államalkotó szerepének degradálását jelenti. Emellett az alkotmányjogász szerint azzal, hogy az alapvető rendelkezések között a családot "mint a nemzet fennmaradásának alapját" védi, a gyermeket nem vállaló családokat védelemre méltatlannak minősíti.
Öngólnak tűnik, hogy az alkotmány tartalmazná az azt megszavazó képviselők nevét: mivel kőbe lesz vésve hogy csak ők bólintottak rá, az esetleges hibák is rájuk, és nem az Országgyűlés egészére ütnek majd vissza.
A tervezet szerint utólagos, nem konkrét érintettségen alapuló alkotmányos normakontrollt csak a kormány, vagy a képviselők egynegyede kérhet. Eddig, ahogy mindenki más, a parlamenti képviselők is fordulhattak az Ab-hez beadvánnyal: a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett azonban a három ellenzéki párt mostantól csak együtt élhetne a lehetőséggel, ami nyilvánvalóan korlátozza a politikai mozgásterüket.
Konzervatív forrásunk nem a demokratikus kontroll hiányát tartja a fő problémának az Ab-ról szóló résszel kapcsolatban: akit egy jogszabály érint, továbbra is kérhet felülvizsgálatot, és ez elegendő kontroll-lehetőséget biztosít. Azt viszont, hogy az Alkotmánybíróságnak a válságadók miatt ősszel szűkre szabott hatáskörét úgy hagyták, valamennyi forrásunk súlyos hibának tartja, a döntés ráadásul ellentmond a korábbi ígéreteknek, melyek a hatáskör visszaállításáról szóltak.
Egy másik konzervatív alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet nem tisztázza, mikortól érvényes az a szabály, hogy az alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés választja. Az Ab elnökének, Paczolay Péternek idén nyáron jár le az elnöki mandátuma, az új alkotmány viszont csak jövő januárban lép hatályba, ami bizonytalan helyzetet teremt.
A tervezet egyik újdonsága, hogy az Ab a bírói döntések alkotmányosságát is vizsgálhatná, ami miatt a bírók valószínűleg berzenkedni fognak. Ugyanakkor az Ab-hez, ahogy eddig, a bírók is fordulhatnak. Valószínűleg szövegszerkesztési hiba, hogy a tervezet jelenlegi verziója szerint az Ab a költségvetést érintő és adótörvényeket is korlátozás nélkül vizsgálhatná és megsemmisíthetné, ha egy bíró fordult a testülethez. Egyébként érvényben maradna az Ab hatáskörének ősszel bevezetett szűkítése.
Az adatvédelmi biztos szerint az új alkotmány vonatkozó rendelkezései évtizedekkel vetik vissza az információszabadság ügyét. Magyarországon volt Európában először olyan országgyűlési biztos, akinek megfelelő jogi eszközei voltak az adatvédelemhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogok biztosításához, valamint az államtitokká minősítés felülvizsgálatához.
E feladatok ellátásához Jóri András szerint magas szintű függetlenség kell. Míg a biztosokat a jelenlegi szabályozás szerint a köztársasági elnök jelöli és a képviselők kétharmada választja, a tervezetben szereplő, a biztost felváltó független hatóság vezetőjét – vélhetően a GVH-hoz és a PSZÁF-hez hasonlóan – kinevezik, ami egyértelműen csökkenti az intézmény függetlenségét. A pontos betöltési rend azonban hiányzik az alkotmányból, így azt nyilván külön, kétharmados törvényben rendeznék.
Jóri szerint nem jó út, ha az adatvédelmi biztos hiányzó hatásköreit úgy adják meg, hogy egyben függetlenségét csökkentve hatósággá alakítják. Országgyűlési biztosként a munkájának, mint mondja, az információszabadság védelme a legfontosabb része, amit azonban a közigazgatási intézményrendszeren belül nem lehet megvalósítani, hiszen azt éppen az intézményrendszerrel szemben kell érvényesíteni.
A korrupció elleni harc egyik legfontosabb eszköze a közérdekű adatok nyilvánossága, amelynek az adatvédelmi biztos a letéteményese. Jóri szerint az adatvédelmi biztos alapvető eszköze, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ez a lehetősége azonban a tervezet jelenlegi formája szerint megszűnik.
A tervezet több hibás megfogalmazást is tartalmaz, de a talán viccesebb épp az új ombudsmani hatóságra vonatkozik: ha valaki megsérti a személyes adatainkhoz fűződő jogunkat, a szöveg szerint a független hatóságot kell felelősségre vonni.