Az igazgatási szervezet felkészületlen, a munkafolyamatok szervezetlenek, az iratvizsgálatok formálisak, a vezetők kezükbe se vették a pervezetési aktákat – áll a Fővárosi Bíróságról (FB) szóló vizsgálati jelentésben. A bíróságok épp akkor kezdtek komoly önvizsgálatba, amikor már szinte biztos, hogy minisztériumi irányítás alá kerülnek.
Legutóbbi ülésén az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elfogadta a Fővárosi Bíróság működéséről szóló vizsgálati jelentést. A dokumentum több ponton is szokatlanul kemény kritikát fogalmaz meg a korábbi vezetés munkájáról.
A vizsgálatot januárban rendelte el az OIT, miután az év végén távozott tisztéből Gatter László, a FB korábbi elnöke. Lemondásának októberi bejelentésekor Gatter – mivel ez az FB munkáját nem érintette, némileg érthetetlen módon – az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítésére hivatkozott. Sajtóértesülések szerint azért távozott, mert nem sikerült jó munkaviszonyt kialakítania Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökével, ám ezt azóta az Indexnek több helyről is cáfolták.
A FB átvilágítása a 2002–2010 közötti időszakra vonatkozott, és elsősorban az indokolta, hogy az OIT még Gatter utódának megválasztása előtt tiszta képet alkothasson az ország legnagyobb, egyben legtöbbet kritizált bíróságának működéséről. A vizsgálatra annál is inkább szükség volt, mert – mint az február közepén kiderült – a FB elnöki székére pályázók közül ketten is magas igazgatási pozíciót töltenek be a szervezetnél.
A jelentés teljes szövege nyilvánosan még nem hozzáférhető, de pár napja felkerült a FB belső hálózatára.
"(...) a megyei bíróságok és a fővárosi bíróságok között az ügyérkezéshez viszonyított engedélyezett létszámokban lényeges, és munkaszervezéssel meg nem oldható aránytalanságok nincsenek. Ennek következtében a fővárosi bíróságok munkaterhének (folyamatos ügyei) kedvezőtlen
alakulásában más tényezők közrehatását kellett felderíteni."
"Az igazgatási vezetés a szervezeten belüli és szervezetek közötti munkaszervezésre nem készült fel, de legalábbis nem tartott lépést az ügyérkezés strukturális változásával."
"A munkafolyamatok adekvát megszervezésével az igazgatási vezetés évek óta adós maradt. (...) A szervezési kapacitás a tűzoltásra terjedt ki (fizetési meghagyások kibocsátására titkárok, fogalmazók mozgósítása)."
"A vezetési struktúra működtetése abban is következetlen, hogy nem tisztázta a kizárólag igazgatási, és szakmai funkciókat, azokat a kerületi bíróságok esetében a vezetők habitusuk, és vérmérsékletük, vagy érdeklődésük függvényében választják. Nem tisztították meg a nagyobb szervezetek, példának okáért a Fővárosi Bíróság vezetési struktúráját sem."
"A vizsgálók tapasztalhatták, hogy az elrendelt perkivonatok valóságos információt nem közvetítenek, mint ahogyan a formális kitűzések, s ezek ellenőrzése sem eredményezte az ügyek érdemi befejezését. A vizsgálók megállapításai azt is megerősítették, hogy a tárgyalási napok kitűzése, és kihasználásának ellenőrzése, az iratok betekintése nélkül puszta formalitás. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a megállapított hiányosságok felszámolására tett intézkedésekkel a következmények nélküli szembeszegülés, vagy azok formális teljesítése demoralizáló hatású azoknak a bíróknak a tekintetében, akik hatékonyan és eredményesen működnek."
"Az iratvizsgálati részjelentések nemcsak az igazgatási ellenőrzés formalitására, hanem gyakran elemi, szakmai hiányosságokra is rávilágítottak. Az aktákból kitűnő pervezetési bizonytalanság sok esetben eredményezte, és eredményezi az ügy indokolhatatlan elhúzódását. Amennyiben a vezetők ezeket az aktákat kézbe vették volna nyilvánvalóan hasonló következtetésre jutottak volna."
A vizsgálat lényegében azt állapította meg, hogy a Fővárosi Bíróság munkaterhe nem kirívó, vagyis a működési aránytalanságokat és zavarokat (elsősorban az ügyhátralékot és a határidők rendszeres elmulasztását) a rossz vezetés idézte elő. Következetlen igazgatási munka folyt, ami egyértelműen felveti az érintett vezetők felelősségét.
Bár vizsgálatokat az előző OIT-elnök, Lomnici Zoltán idején is folytattak, hivatalos jelentés ennyire keményen megyei bíróság munkájáról még soha nem fogalmazott. A tanácsban ugyanis a megyei bírósági vezetőknek volt döntő súlyuk, akik érthetően nem voltak érdekeltek abban, hogy túl kritikus jelentések szülessenek a többé-kevésbé valamennyi megyei bíróságra jellemző állapotokról. Forrásaink szerint az OIT-ban igen befolyásos Gatter László el tudta érni, hogy a FB működési zavarait mindig a pénz- és státushiányra fogják.
Baka András elnöki programjában szerepelt ugyan a bíróságok működésének átvizsgálása és racionalizálása, a megyei bírók túlhatalmával szemben azonban nem lett volna esélye mindezt végre is hajtani az OIT-ban. Csakhogy az Országgyűlés decemberben egy törvénymódosítással csökkentette a testületben a megyei bírók arányát, tag lett a nemzetgazdasági miniszter, és a hatáskörök átcsoportosításával a kormánytöbbség egyértelműen megüzente: elégedetlen a bíróságok munkájával. Ez pedig lépéskényszerbe hozta az OIT-ot, hogy bizonyítsa, igenis képes a megújulásra.
"Ezek a problémák régiek, gyakran leírtuk őket" – mondta az Indexnek Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE docense, aki kicsit megkésettnek tartja az átvilágítást. "Ami újdonság, az az, hogy bár az OIT tudott a problémákról, ilyen nyílt kritikát soha nem fogalmazott meg."
Fleck szerint korábban nem volt ténylegesen működő felelősségi viszony az OIT és a megyei vezetők között. A tanács azonban, mint mondta, jelentős változásokon megy át, és a jelentés elsősorban annak a jele, hogy már képes számon kérni a megyei vezetők teljesítményét."
"Egy ilyen jelentés két-három éve fontos precedenst jelentett volna, ma azonban már megkésettnek tűnik" – utalt Fleck Balsai István minapi nyilatkozatára és az azóta nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetre (amelyben említés sincs az OIT-ról). Ezekből egyértelműen kitűnik, hogy a koalíció tervei szerint megszűnik a bíróságok önigazgatása, az irányításuk visszakerül az igazságügyi tárca alá. Az átalakításhoz további muníciót szolgáltathat a FB vezetési hibáit feltáró vizsgálat.
Az igazgatás valószínű átalakítása mellett a Fővárosi Bíróság átvizsgálásának másik érdekes aspektusa az épp zajló vezetői pályázat. Legutóbbi ülésén az OIT nem foglalkozott a pályázattal, amire hárman jelentkeztek: Fazekas Sándor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke és Szemán Felicitász, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese.
Az OIT-jelentés által feltárt hiányosságokban felvetődik Fazekas és Szemán felelőssége, és ez csökkenti esélyeiket. A FB és a kerületi bíróságok februári összbírói értekezletén Fazekas kapta a legtöbb támogatói szavazatot, ez azonban a pozícióról döntő OIT-ot nem köti.
Handó Tünde sokkal kisebb súlyú bírósági vezető, és az Index értesülései szerint akár esélyesnek is tekinthető az FB elnöki posztjára, de sajátos helyzetben van: a bíróságokat a róluk szóló sarkalatos törvény megalkotásig bizonytalan helyzetbe hozó alkotmány előkészítésében kulcsszerepet vállaló Szájer József fideszes politikus felesége.
Ha a pályázatról áprilisi ülésén dönt az OIT, az FB új elnöke hármójuk közül kerül ki. Ha új pályázatot írnak ki, más is jelentkezhet, de arra a körre már a decemberben elfogadott törvénymódosítás időközben hatályba lépő rendelkezései lesznek érvényesek, és az OIT elnökeként Baka András egyedül dönt majd a kinevezésről.
A 2009-ben főbíróvá választott Baka azonban maga sem lehet nyugodt a jövőjével kapcsolatban. Könnyen lehet, hogy a bíróságokról meghozandó törvény keretében a koalíció jogi megoldást keres rá, hogy mandátuma kitöltése előtt új embert találjon a helyére.