A csütörtöki vitában a jobbikos Novák Előd a "Rákosi-korszakot idéző" ízléstelenségnek nevezte, hogy az igennel voksoló képviselők nevét feltüntetik az alaptörvényben. Kijelentette, hogy a 2010-es választásokon a kormánypártok nem kaptak felhatalmazást az alkotmányozásra, mert az nem szerepelt a programjukban illetve a választáson elért társadalmi támogatottságuk 53 százalékos volt. Úgy fogalmazott, nem véletlen, hogy eltörölték azt a passzust az alkotmányból, amelyik az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló határozat elfogadását az országgyűlési képviselők négyötödének egyetértéséhez kötötte.

Megjegyezte, hogy "ezt még Horn Gyuláék emelték bele az önmaguk  kétharmadának a korlátozására". "Fájó kimondani, de kimondom mindannyiszor, hogy Horn Gyuláék komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint Önök, akik oly sokszor használják ezt a kifejezést" - jelentette ki Novák Előd. A képviselő ezt követően felsorolta azokat a helyesírási hibákat, amelyeket a szövegben talált.

A fideszes Wittner Mária kétperces reagálásában feltette a kérdést Novák Elődnek, hogy nyelvtanórát tartott vagy az alkotmányozásban vesz részt. A kormánypárti politikus azt mondta, hogy a Novák Előd által említett négyötödös törvényt 1994-ben alkották meg, de 1998-ban eltörölték azt.

"Köszönöm szépen Önnek, hogy Horn Gyulát a nemzet nagy királyának kiáltotta ki. Ha nem tudná, Horn Gyula hóhér volt. Hóhér volt a javából" - jelentette ki a képviselő. Wittner Mária úgy folytatta: "és most pontosan a miniszterelnökünknek a jóvoltából, az Önök, az én adómból és mindenki adójából, de emberségből, már három éve ott kezelik és ott vergődik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni".

Novák Előd válaszként azt felelte, "sajnálom, hogy Marika néniből ilyen vitát váltottam ki". A képviselő szerint ő nem tartott nyelvtanórát, legfeljebb nyelvleckét, de méltatlannak érzi, hogy még az alaptörvényben sem írják le helyesen az abba belefoglalt mondatokat.

"Azt viszont félreértette, Horn Gyulát én nem kívánom semmiféle erkölcsi magaslatra emelni, csak azt mondtam, hogy még ők is komolyabban vették a nemzeti együttműködést. Még ők is, akik azért nagyon a legalja az egész Országgyűlésnek és az egész magyar társadalomnak" - mondta Novák Előd.

A múlt nagy vitái még köztünk vannak

Mesterházy Attila, MSZP elnöke késöbb úgy reagált Wittner szavaira: senki sem fogalmazhat meg ilyen mondatokat, nemcsak egy volt kormányfővel, hanem egyetlen magyar állampolgárral szemben sem. "Arra kérem Wittner Máriát, hogy kérjen bocsánatot Horn Gyulától, a családjától és Magyarország baloldali közösségétől". A Fidesz-frakció sajtóosztálya ezzel kapcsolatosan az MTI-vel azt közölte: "mi a tisztelet kultúrájának pártján vagyunk, de itt egy kegyetlen megtorlásba és diktatúrába torkolló szabadságharc túlélőinek egymás közötti vitájáról van szó. Ez is azt bizonyítja, hogy a múlt nagy vitái még mindig itt vannak közöttünk."

Vissza a helyesíráshoz

A fideszes Hoppál Péter azt mondta, hogy Novák Előd valótlanságokat állított, amikor arról beszélt, hogy helyesírási hibák vannak a tervezetben, mert éppen a jobbikos képviselő listája téves.  Úgy fogalmazott, hogy a képviselő középfokú végzettséggel rendelkezik. "Talán több alázatot parancsolna Öntől, hogy az Önnel szemben ülő egyetemi professzorok és többdiplomás szakemberek iránt ilyen megjegyzéseket tesz" - tette hozzá.

Választójog 16 éves kortól?

A kereszténydemokrata Stágel Bence a választójog korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését vetette fel a vitában. A korhatár leszállítása melletti legfőbb érv a politikus szerint az, hogy a közéletet, a politikát így közelebb lehetne vinni a fiatalokhoz. Elmondta: a másik alapvető érv, hogy napjainkra a serdülők, tinédzserek egyébként is lépten-nyomon találkoznak a politikával, és van is róla véleményük.

Hozzátette, hogy egy ilyen fiatal vállalhat munkát és fizet adót, lehet jogosítványa, büntethető és felelősségre vonható, köthet házasságot, de közben mégsem szavazhat. Ez pedig igazságtalannak tűnik. Stágel szintén megfontolásra és további társadalmi vitára ajánlja a kiskorúak szüleik által gyakorolt választójogának kérdését is. Azt mondta, a kiskorú népesség politikai képviselete létező, jogosan felvethető kérdés, a választójog ugyanis ma sem általános.

A fideszes Révész Máriusz a gyermekek után járó szavazati jogról azt mondta: miközben azt gondolják, hogy minden magyar állampolgárt megillet a szavazati jog, kétmillió, kiskorú magyar állampolgár nem rendelkezik ezzel. Kijelentette, ha kétmillió új szavazat jelenne meg a politikai színtéren, az alapjaiban alakítaná át a pártok hozzáállását a családpolitikához.

Gyalogok az USA sakktábláján

A vitában Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke is felszólalt, aki szerint nem elég hangsúlyos az igazságszolgáltatási hatalmi ág szerepe és funkciója a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatában. Baka András azt mondta: az a megfogalmazás, amely szerint "a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el", nem igazán fejezi ki "a dolog lényegét", azt, hogy bár jogvitákat más szervek is eldönthetnek - például közjegyzők, választott bíróságok "vagy akár a falu bölcse" -, az igazságszolgáltatás mint az állam rendjét és stabilitását adó állami tevékenység kizárólag a bíróság feladata.

A jobbikos Balczó Zoltán azt mondta, ha úgy gondolják a kormánypártok, hogy a nemzeti együttműködésbe az ellenzék is beletartozik, vállalják a négyötödös többséget az elfogadáshoz. A magyar nemzet alapkérdéseit nem oldja meg ez az alkotmány - közölte, és hangot adott azon véleményének, hogy nem lehetett volna nyitva hagyni többek között azt a kérdést, lesz-e a határon túli magyaroknak szavazati joga. Kapkodó alkotmányozás történik, az lett volna helyes, ha az alapkérdésekben világosan állást foglalnak - tette hozzá.

A jobbikos Németh Zsolt felszólalásában arról beszélt, hogy pártja nem ért egyet Magyarország NATO-tagságával, ezért szerintük ennek az új alkotmányban sem kellene szerepelnie. Az ellenzéki politikus szerint a NATO-tagság nem magyar, de nem is európai érdek és "itt az ideje, hogy kimondjuk: nem akarunk gyalogok lenni az USA sakktábláján."