Az utolsó, április 11-i módosításokkal létrejött szöveg szerint a bírók a jövőben csak az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig (jelenleg 62 év) maradhatnak szolgálati viszonyban, a mostani 70 éves kor helyett. A döntés ellen élesen tiltakozott a bírói kar, és Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Álláspontjuk szerint így közel 300 bírót kellene nyugdíjazni, folyamatban lévő ügyek tízezrei kerülnének új bíróhoz, ami jelentősen lassítaná az ítélkezést.

A nyugdíjkorhatár leszállítása eddig az ügyészekre nem vonatkozott, ők továbbra is 70 éves korukig maradhatnak hivatalban. Hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján Lázár János fideszes frakcióvezető már utalt arra, hogy a frakciószövetség szerint minden esetben az általános öregségi nyugdíjkorhatárt kell érvényesíteni. Arról azonban nem beszélt, hogy a koalíció ezt még az Alaptörvénybe is átvezetné.

A részletes vita lezárása után az alaptörvény-javaslatot elvileg már csak koherenciazavar, azaz jogi ellentmondás kiküszöbölése céljából lehetne módosítani. Jogi ellentmondásról nehéz beszélni, de tény, hogy a létrejövő helyzet diszkriminatív, mert a magasabb ügyészségi nyugdíjkorhatár fényében tarthatatlan az egyébként független státuszt élvező bírók nyugdíjba küldése.

Továbbra is fennáll viszont az az arányossági probléma, hogy az ügyészség új alkotmányos státusza erősebbnek tűnik a bíróságokénál. "A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el" - áll a bíróságokról szóló részben. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben más szervek, például a kormány tervei közt szereplő közigazgatási bíróságok is ítélkezhetnek majd. Az ügyészségre vonatkozó megfogalmazás viszont kizárólagos: "Az ügyészség az állam büntető igényét érvényesíti".