Három éves kortól kötelező óvodát, tizenhat éves korig tartó tankötelezettséget, szigorúbb fegyelmi eljárásokat, 50 órás közösségi szolgálatot, és nem hat, csak öt tantárgyból kötelező érettségit tartalmaz az az Index birtokába került előterjesztés, amely az új közoktatási törvény szinte végleges koncepcióját tartalmazza. A pedagógusokat az állam fizetné, de a gazdasági tárca szerint béremelés reálisan csak 2014-től várható, minden általános iskolásnak pedig nem adható ingyen tankönyv, áll a dokumentumban.
Több ponton enyhültek a készülő új közoktatási törvény szabályai, de számos kérdésben még nincs egyetértés a Nemzetierőforrás-minisztérium és Nemzetgazdasági Minisztérium között. Egy az Index birtokába került, április 6-i keltezésű kormányzati előterjesztés szerint várhatóan április 20-án tárgyalja a kormány az átdolgozott, és már szinte végleges koncepciót. A munkaanyagba már beépítették azt a mintegy 500 javaslatot és véleményt, amely a társadalmi egyeztetés során érkezett. Ezek hatására a korábbi szöveg mintegy 20 százalékban változott.
A Széll Kálmán-terv szerint a tankötelezettség idejét a mostani 18 éves korról 15 éves korra csökkentették volna, de ez heves ellenkezést váltott ki a szakmában. A legújabb koncepció már 16 éves korig tartó tankötelezettségről beszél. Egy március végi konferencián Hoffmann Rózsa államtitkár és Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is a 16 éves tankötelezettség mellett foglalt állást. Mint mondták, eddig tart a gyermekkor határa, és ez nem azt jelentené, hogy a 16 évesnél idősebbeknek ki kell kerülniük az oktatási rendszerből, csak azt, hogy nem kötelező bent maradniuk az iskolapadban.
A koncepció megerősíti, hogy 3 éves kortól kötelező lenne óvodába vinni a gyermeket (ma ez csak öt éves kortól kötelező). A szöveg szerint "a gyermek három éves korától óvodába köteles járni, és ott minimálisan napi 4 órát a délelőtti foglalkozásokon eltölteni". Korábban Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, ezt kellő rugalmassággal kezelik, arról pedig most folynak a számítások, hogyan tudják ehhez biztosítani a jelenleginél 30-40 ezerrel több óvodai férőhelyet.
A gyereknek 6 éves korától, de legkésőbb 7 éves kora elérése után be kellene iratkozni az iskolába (ma lehetőség van arra, hogy a gyerek a megfelelő érettséget kivárva, nyolc évesen kezdje csak meg az iskolát). A gyermekek iskolaérettségéről szakértői bizottságok döntenének, és három kategóriába sorolnák őket: normál osztályba, kiscsoportos előkészítő osztályba, vagy gyógypedagógiai osztályba.
Az új koncepció végül lemondott arról, hogy hat tárgyból legyen kötelező érettségit tenni. A hatodik tárgy valamelyik természettudományos tárgy lett volna, ezzel akarták visszaállítani a halódó természettudományos képzés presztízsét. Ezt azért vetették el végül, mert a hat tárgyas érettségi túl nagy terhet rótt volna a diákokra és a vizsgák időben is elhúzódtak volna. A koncepció szerint így magyarból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és egy választandó egyéb tantárgyból kell majd érettségizni.
A koncepció végül nem 60, hanem csak 50 óra közösségi, karitatív munkát írna elő az érettségi előfeltételeként, amelyről írásos beszámolót kell készíteni. A szolgálatot a tervek szerint 2014-től vezetnék be. A szöveg szerint a közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető.
A koncepció a tanárok védelmében kibővíti a diákok fegyelmi ügyeire vonatkozó részt. Megállapítja például, hogy ugyan a fegyelmi határozat ellen lehet fellebbezni a fenntartónál, de a törvény biztosítja az elsőfokú döntés azonnali végrehajtásának lehetőségét. Külön kitérnek arra, hogy az egyházi iskolák szervezeti és működési szabályzatában a tanároknak és a diákoknak a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, illetve hitéleti tevékenységet írhatnak elő, és aki ezeket megszegi, az ellen fegyelmi eljárás indítható.
A koncepció egyértelművé teszi, hogy a jövőben a pedagógusok állami alkalmazottakká válnak, azaz bérüket az állam biztosítja. Az egyeztetéseken a gazdasági tárca kikötötte azt is, hogy a tanároknak nem adhatnak különböző jutalmakat és pótlékokat az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Ezzel akarják ugyanis elkerülni azt, hogy a tanárok fizetése között az egyes települések gazdasági helyzetétől függően különbségek legyenek. A gazdasági tárca szerint a nem állami, nem egyházi (tehát például alapítványi) fenntartású intézményekben dolgozó pedagógusoknak az állam nem fizetne bért. Ez az intézkedést mintegy 13
ezer pedagógus érintene, és az azonnali finanszírozás-megvonás a rendszer átmeneti teljes ellehetetlenüléséhez vezethet, és hosszú távon megkérdőjelezi a szabad iskolaválasztás jogát, olvasható az anyagban.
Arról még vita van a Nefmi és az NGM között, hogy a bérek emelését eredményező pedagóguséletpálya-modell mikor indítható be A gazdasági tárca szerint erre a 2014/2015-ös tanév előtt nincs reális esély, szükség van ugyanis arra, hogy a közoktatási rendszer átalakításával belső megtakarítás képződjön. A Nefmi szerint ugyanakkor politikai kockázatokat rejt, ha a tanárok által várt béremelést nem kezdik el minél hamarabb. Az NGM szerint nem valósítható meg az oktatási államtitkárság azon elképzelése sem, hogy az általános iskolában minden gyermek ingyen kapjon tankönyvet. Változna az iskolák fenntartói rendszere is. Kizárólag az állam tartaná fenn a szakiskolákat és a kollégiumokat, az önkormányzatoknál az általános iskolák, szakközépiskolák és gimnázium fenntartása maradna.
Kemény feltételek elé állítanák a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat azon az elven, hogy ezek a tehetséggondozás intézményei, így indokoltak a kivételesen magas szakmai követelmények. Ezekben az intézményekben két órával magasabbak lennének a kötelező óraszámok. A korábban elhangzottakkal ellentétben négy nyelv oktatását nem várnák el, csak a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik
idegen nyelv tanulását a gimnázium utolsó két évében.
Elvárnák ezektől az iskoláktól azt is, hogy a 9-12. évfolyamos tanulók legalább 20 százaléka induljon évente valamilyen országos tanulmányi
versenyen. A kompetencia-méréseken és az érettségiken a tanulók átlageredményének legalább 10 százalékkal meg kell haladnia az országos átlagot. Ezeket a feltételeket három év átlagában kellene elérni, és ezek teljesítését az Oktatási Hivatal ellenőrizné. Amelyik hat- vagy nyolcosztályos iskola nem éri el ezt a színvonalat, az a jövőben csak négyosztályosként működhetne tovább. Hasonlóan szigorú feltételeket határoznának meg a kéttannyelvű gimnáziumoknak.